Nem örülhet a kormány a tegnap közzétett demográfiai adatoknak. A KSH előzetes számai szerint tavaly a születések száma 1,9, a halálozásoké 0,4 százalékkal csökkent 2017-hez képest, így 3 százalékkal gyorsult a népesség természetes fogyása.
Az élveszületések száma 89 800, a halálozásoké 131 100 volt, így a természetes folyamatokból adódóan 41 300-zal csökkent a népesség. A lakosság becsült száma*ezt a 2011-es népszámlálásból vezeti tovább a KSH a természetes folyamatok, valamint a be- és kivándorlás alapján azonban ennek csak körülbelül a harmadával csökkent.
Ez nem másnak, mint a kormány részéről napi szinten ostorozott migrációnak köszönhető.
A KSH szerint az ország lakossága tavaly év végén 9 millió 764 ezer volt.
Külön érdemes megvizsgálni a termékenységi arányszámot, mivel ennek az emelését célozza a kormány nemrég bejelentett új demográfiai programja. Ez a szám azt mutatja meg, hogy hány gyermek jut egy szülőképes korú nőre. Ez az érték tavaly 1,49 volt, pont annyi, mint 2016-ban és 2017-ben. (A születések száma azért csökkent mégis, mert visszaesett a szülőképes korban lévő nők száma.)
A lakosság természetes fogyásának megállításához a 2,1-es szintet kellene elérni, Orbán Viktor ezt a célt tűzte ki 2030-ra. Ennek szellemében Matolcsy György jegybankelnök ma egészen pontosan évi 110 ezer újszülöttet (pdf, 44. oldal) jelölt meg elérendő célként.
Részben ezt szolgálta már a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) is, amelyet 2015-ben vezetett be a kormány, majd 2016 elejétől alakultak ki a máig is nagyjából érvényben lévő feltételei, köztük a három gyermek és új építésű ingatlan esetén járó 10 millió forint.
A termékenységi ráta alakulását természetesen sok tényező befolyásolja, és könnyen elképzelhető, hogy ezek között a csok nem is szerepel kiemelt helyen, az intézkedés hatását objektív módon leginkább mégis ez alapján lehet megítélni. Jóindulatú megközelítéssel azt lehet mondani, hogy a bevezetésének azonnali hatása volt, ugyanis a termékenységi ráta 1,44-ről 2016-ra 1,49-re ugrott. Bár érdemes óvatosan fogalmazni azzal kapcsolatban, hogy ebben mennyire volt a csoknak szerepe. A termékenységi ráta akkor már évek óta emelkedőben volt a 2011-es mélypontról, amiben szerepe lehetett a válság miatt „későbbre halasztott” gyermekek megszületésének.
Spéder Zsolt demográfus 2016 elején azt mondta az Indexnek, hogy az intézkedés hatása egy évnél előbb nem fog jelentkezni, két-három év elteltével viszont már jelentkeznie kell. Ez alapján az mindenesetre elmondható, hogy ha volt is a csoknak hatása a gyermekszületésekre, az mostanra kifulladt. Ebből a szempontból is érthető, hogy miért gondolta azt a kormány, hogy új intézkedések kellenek a 2,1-es cél elérése érdekében.
A feladat nagyságát ugyanakkor jól mutatja a fenti grafikon. A mostani 1,49-es szint felett utoljára 1995-ben, a gyermekszületések számára nagy csapást mérő Bokros-csomag bevezetésének évében volt a termékenységi ráta. A vágyott 2,1-es szint fölött pedig utoljára 1977-ben.
Az előrelépés tehát nem lesz egyszerű, de bizonyos szempontból a most bejelentett intézkedéseknek nagyobb hatása lehet, mint a – persze továbbra is érvényben lévő – csoknak. 2016 elején Kapitány Balázs demográfus a hvg.hu-nak azt mondta, hogy ha a csok elsődleges célja a születésszám növelése lenne, akkor a jövőben születendő gyermekek után kellene adni a támogatást (tehát a meglévőkre nem). A nemrég bejelentett, maximum 10 millió forintos kamatmentes hitelnél ez már így van, ennél csak azokat a gyerekeket veszik figyelembe, akik 2019. június 30. után születnek.
Közélet
Törlik az ezermilliárdos brazil kamukötvényt birtokló céget, mert nincs bankszámlája
Elrendelte a Brasil Zrt. kényszertörlési eljárásának megindítását a cégbíróság. A döntés még február végén született, de csak múlt héten tették közzé.
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
A NER legpazarlóbb lopása lehet a jegybanki alapítványok botránya
Voltak már hasonló nagyságú korrupciógyanús ügyek, de olyan valószínűleg még nem, ahol ennyire hatékonytalanul forgatták át magánkezekbe a közvagyont.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
