Ahogy arra számítani lehetett, a Gazdasági és Versenyhivatal (GVH) nem akadályozta meg, hogy Mészáros Lőrinc átvegye a Simicska-hagyaték maradékát is. Ezzel lezárul az a folyamat, amit lapunk már tavaly nyáron előrevetített, és amely keretében egy köztes, mindkét fél számára elfogadható ember érintésével a korábbi Simicska-birodalom a miniszterelnök új bizalmasához vándorol.
A versenyhivatal igazából nem is fektetett túl nagy energiát abba, hogy kiderítse, nem merülnek-e fel jogi aggályok, mivel álláspontjuk szerint „vizsgálat elrendelésére okot adó körülmény nem állt fenn”. Utóbbi egyébként jelen esetben még védhető is, hiszen az egykori felcsúti gázszerelő ugyan rengeteg területen aktív, de a most felvásárolt cégekkel pont olyan piacokra lépett be, ahol eddig nem volt komolyabb érdekeltsége.
A tranzakció a GVH-s iratok szerint csak öt céget érint,
Ezek többsége azonban vagyonkezelő, és egy rakat más cégben van érdekeltsége. Így az ügylet keretében Mészáros Lőrinchez került Simicska Lajos mostanra lényegében teljesen beszántott médiabirodalma, Magyar Nemzetestül, Lánchíd Rádióstul, Metro újságostul, a korábbi Fidesz-pénztárnok plakátcégei és a Sárvári Vadkert Major is.
Versenyjogi szempontból pedig legfeljebb ez utóbbi tűnhet aggályosnak, turisztikai érdekeltségei ugyanis szép számmal akadnak a korábbi felcsúti polgármesternek. Itt azonban egy annyira kicsi szereplőről van szó, hogy valószínűleg sok vizet nem zavar a tulajdonos cseréje. Reklám- és médiacégei pedig nincsenek Mészárosnak, ezeket ugyanis tavaly decemberben ingyen átpasszolta az akkor gründolt fideszes médiaalapítványnak.
A mostani pakett legértékesebb eleme valószínűleg a plakátbiznisz, aminek része az országszerte több mint 8000 óriásplakáttal rendelkező Publimont Kft., az oszlopháborúban elhíresült, közel 1500 hirdetőoszlopot fenntartó Mahir és a szintén ezen a területen ténykedő Euro Publicity Kft. is. Orbán Viktor és Simicska Lajos összebalhézása előtt ezekhez a cégekhez is ömlöttek az állami megrendelések: a Kantar Media adatai szerint 2013-ban és 2014-ben listaáron csak a Publimont plakátjain megjelenő reklámokra közel 10 milliárd forintot költöttek el az állami hirdetők, akik a plakáthelyek közel felét foglalták le.
A G-nap után azonban nagyon látványosan elapadtak a kormányzati források, az állami hirdetők a nagy konkurens JCDecaux plakátjaira költöztek, a Simicska-reklámcégeket pedig jogi és egyéb eszközökkel is próbálták ellehetetleníteni. A Publimont árbevétele a 2013-2014-es 8 milliárd feletti szintről 2017-re 4 milliárd alá esett, nyeresége pedig nyolcadára zuhant. A Mahirnál egy hajszállal jobb volt a helyzet, de itt is látványosan csökkent a forgalom és a profit is.
A korábbi fejlemények fényében épp ezért a mostani tulajdonosváltásnak a JCDecaux-nál örülhetnek a legkevésbé. Elég furcsa lenne ugyanis, ha a kormányzati reklámok nem költöznének vissza a korábban preferált plakáthelyekre most, hogy azok tulajdonosa már nem Simicska Lajos, hanem Mészáros Lőrinc. Az újabb fordulatra egyébként már most is utalnak jelek, hiszen a kormány legújabb, külföldön is sokat kritizált Soros-Juncker plakátjai olyan helyeken is feltűntek, ahol korábban nem lehetett látni ilyeneket. Arról nem is beszélve, hogy a legértékesebb cég, a Publimont weboldala épp karbantartás miatt nem elérhető.
Az tehát nem nagyon kérdéses, hogy a marketingcégekkel mi lesz, a médiaérdekeltségek sorsa azonban már nem ennyire egyértelmű. A Magyar Nemzet korábbi kiadóját teljesen kiürítették, és vélhetően a névhasználatot is eladták, hiszen a korábbi Magyar Idők a G-nap negyedik évfordulója óta már ilyen címmel jelenik meg. A Lánchíd Rádiónak azonban akár még jövője is lehet, különösen, hogy az új fideszes médiaalapítvány jelenleg jó eséllyel pont azzal sért törvényt, hogy a jogszabályban engedélyezettnél több rádiócsatornát üzemeltet.
Szintén lehetnek tervei Mészáros Lőrincnek, illetve körének a korábban a Metró újságot kiadó MTG Metro Gratis Kft.-vel, hiszen a Simicskáék alatt felszámolás alá kerülő céget az oligarcha kapitulációja után megmentették, és most már nem folyik ellene eljárás. Az aluljárókat a Metrótól elfoglaló Lokál című lap pedig reklámújságként ugyan szépen termelte a százmilliókat az elmúlt években korábbi tulajdonosának, Habony Árpádnak, napilapként azonban nem igazán tudott áttörést elérni, és nem lépett a Metro helyébe.
A mostani tranzakció egyébként tényleg a záróakkordja volt a nagy Mészáros-Simicska átadás-átvételnek.
Korábban ugyanis a felcsúti milliárdos már bekebelezte a volt Fidesz-pénztárnok agrárérdekeltségeit, a 2010 és 2014 közötti építőipari közpénz-szivattyú, a Közgép pedig a 2014 és 2018 közötti építőipari közpénz-szivattyúhoz, a Duna Aszfalthoz került, amelynek tulajdonosa Mészáros állandó üzlettársa és barátja, Szíjj László. A tranzakciósorozat agrárrészénél egyébként már lett volna mit vizsgálnia a GVH-nak, de a versenyhivatal akkor is úgy látta, hogy mélyebb elemzésre semmi nem ad okot.
Közélet
Fontos