Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2019. január 29. 18:41 Közélet

Magyarország békét kötött a korrupcióval

A magyarok és a hazai cégek beletörődtek a mindent átható korrupcióba, a külföldi vállalatok pedig egyszerűen beárazták a politikai visszásságokat a mindennapi működésükbe. Ezért aztán stabilizálódott a korrupció szerepe Magyarországon, állapította meg a Transparency International legfrissebb jelentése. A nemzetközi korrupcióellenes szervezet – saját szakértőinek értékelései alapján – minden évben összeállítja az országok rangsorát.

Kétségtelen, hogy történt javulás, hiszen Magyarország egy helyet javított a listán. Az Európai Unió 28 tagállamából a 26. helyen végeztünk tavaly, ami valóban előrelépés a 2017-es 27 helyről.*Magyarország 2018-ban 46 pontot szerzett a 0 ponttól (a leginkább korrupt ország) 100 pontig (a korrupcióval legkevésbé fertőzött ország) terjedő skálán, és ezzel a 180 országot vizsgáló felmérés 64. helyén végzett. Ha azonban megnézzük, hogy az elmúlt hat évben honnan jutottunk ide, akkor igen gyászos a végeredmény.

2012-ben még csak a 19. legkorruptabb ország voltunk az EU-ban, innen sikerült az Orbán-kormány idején hét helyet rontani tavalyra. Ez idő alatt Litvánia, Lettország, Csehország, Horvátország, valamint Románia is megelőzött minket. Ebben az öt volt szocialista országban tisztult a gazdasági élet, miközben Magyarországon romlott.

 

A Transparency számaiból az is kiderül, hogy 2014 után következett be egy fordulat, amelynek következtében évről évre drámaian nőtt a korrupció Magyarországon. Ez a dátum azért is érdekes, mert ebben az évben veszett össze Orbán Viktor miniszterelnök a legfontosabb gazdasági partnerével, Simicska Lajossal.*A közvélemény csak a következő évben, 2015 februárjában, az úgy nevezett G-napon értesült arról, hogy megromlott Orbán és Simicska viszonya. Ekkor kezdődött az új oligarchák látványos gazdagodása is, amely a korábbinál is láthatóbbá tette a rendszer korrupt működését.

2013-ban négy kormányközeli üzletember – Garancsi István, Mészáros Lőrinc, Simicska Lajos és Tiborcz István – az állami szerződéseknek még csak a 11 százalékát szerezte meg. Négy év alatt nagyot változott a világ, 2017-ben két oligarcha – Mészáros Lőrinc és Szíjj László – érdekeltségei a közbeszerzési piac 26 százalékát szerezték meg. De nem csak az arányok tolódtak el, hanem a szerződések értékei is. Míg 2013-ban a négy oligarcha a 11 százalékos aránnyal 264 milliárd forint bevételre tett szert, addig 2017-ben a két kormányközeli vállalkozóhoz már 905 milliárd forintot került. Tavaly még torzabb lett a helyzet, egyedül a Mészáros Lőrinc és családja tulajdonában álló cégek 265 milliárd forint értékben nyertek közbeszerzéseket.

A közpénzek átcsatornázása Magyarországon most már központosítottan történik, a közbeszerzések száma és értéke pedig folyamatosan nő: 2016-ban 2400 milliárd forintot osztottak szét így, míg 2017-ben már 4000 milliárdot.

De hogyan jutottunk ideáig? Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint egyetlen pozitív fejleménynek köszönheti az ország, hogy egy helyet javított az uniós korrupciós listán, méghozzá a rövid távú gazdasági stabilitásnak. Ez nagyrészt az EU-s pénzek beáramlásának köszönhető.

A gond az, hogy az állami intézményekbe vetett bizalom eközben folyamatosan romlott. Ligeti szerint ma ott tartunk, hogy az állam ahelyett, hogy üldözné a korrupciót, sok esettben maga szervezi azt.

Ma Magyarországon az a sajátságos helyzet alakult ki, hogy a korrupció nem a szabályok ellen van, hanem a szabályok mentén,

– mondta Ligeti. A kormánypártok úgy alakítgatják a jogszabályokat, hogy a simlis üzletek ne számítsanak törvénytelennek.

Súlyos gondok vannak az igazságszolgáltatás függetlenségével is, amit pontosan mutat az Elios-ügy is, amit hiába talált gyanúsnak az EU csalás elleni hivatala, az ügyészség érdemi nyomozás nélkül állapította meg, hogy szó sincs bűncselekményekről. Legalább nyolc, elvileg független és nagy hatalmú intézmény élére került fideszes politikus, vagy közvetlen családtagja.*Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, fideszes országgyűlési képviselő volt.
Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, fideszes országgyűlési képviselő volt.
Polt Péter, legfőbb ügyész, fideszes országgyűlési képviselőjelölt volt.
Áder János, köztársasági elnök, fideszes országgyűlési képviselő volt.
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, volt fideszes országgyűlési képviselő felesége.
Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság korábbi elnöke, fideszes országgyűlési képviselő volt.
Dorkota Lajos, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke, fideszes országgyűlési képviselő volt.
Lukács Tamás, a Független Rendészeti Panasztestület vezetője, fideszes országgyűlési képviselő volt.
 Egyedül a bíróságok maradtak még függetlenek, de a 2020-tól felálló új közigazgatási bírósági rendszer ezt is veszélyezteti.*Az igazságügyi miniszternek lesz ráhatása arra, hogy ki lehet bíró.

Ligeti szerint hiába nyert a TI jogerősen az állam ellen a tao-pénzek ügyében, a kért adatokat úgy kapták meg, hogy azok elektronikus feldolgozása nehézkes. Több tízezer oldalt kell most elektronikusan felvinni, hogy feldolgozható legyen. Az állami intézmények még a bírósági ítélet után is azzal vannak elfoglalva, hogy megnehezítsék a közérdekű adatigénylést kérő állampolgárok és szervezetek életét.

A sajtó helyzete sem segíti a korrupció elleni küzdelmet. Tucatnyi kritikus hangú orgánum szűnt meg, vagy került Fidesz-közeli üzletemberek tulajdonába. Ezzel az a gond, hogy egyes híreket egyszerűen elhallgatnak, vagy teljesen máshogy magyaráznak meg.

Urbán Ágnes, a Corvinus egyetemi docense szerint észlelési és befogadási probléma van a korrupcióval kapcsolatban. Egy felmérés szerint az emberek 45 százaléka értesül a kormány korrupciós ügyeiről. A kormánypárti sajtó nagyrészt elhallgatja a botrányokat. Ha mégis bekerül a Fidesz-közeli médiumok hírei közé az eset, akkor a kormány elleni lejáratási kampányként írják le.

A független szerkesztőségekben dolgozó újságírók élete egyre nehezebb. A kormány több médiumot bojkottál, nem válaszolnak a kérdésekre, és ma már a legalapvetőbb adatokért is perelni kell. Ezek a bírósági tárgyalások évekig zajlanak, és ahogy a tao-pénzek esetében látható, pernyerés esetén sem könnyű az információkhoz hozzájutni.

A Corvinus tanára, Bod Péter Ákos szerint a magyar korrupciónak az a specialitása, hogy kötődik hozzá egy ideológia. A rendszerváltást követő privatizáció során rengeteg állami vagyon került külföldi befektetők kezébe. A kormány ma azt kommunikálja, hogy ezt az igazságtalanságot csinálja vissza az újraállamosítással, és a hazai vállalkozói körök (valójában a Fidesz-közeli oligarchák) előnyben részesítsével.

Bod Péter Ákos tapasztalatai szerint vidéken már forronganak a vállalkozók. Ott nem egy külföldi cég kiszorításáról van szó, hanem arról, hogy „Tóth Józsefet kiszorítja Nagy László”, vagyis sokkal személyesebb a történet, hiszen magyar vállalatok ellehetetlenítéséről van szó. A közgazdász szerint a külföldi működőtőke sem finnyás, hiszen bár a rendszerváltást követően letelepedett külföldi cégek hoztak egyfajta munkakultúrát és viselkedési szabályokat, de eközben meg tanultak adoptálni is. Hamar észrevették, hogy a magyar szabályok megengedőbbek a korrupcióval szemben és a külföldi tőke ezt elfogadta.

Fontos viszont Bod Péter Ákos szerint, hogy az EU-s pénzek elköltése nyilvános, ezért legalább tudni lehet, hogy kihez mennyi került. Az orosz és a kínai finanszírozású projektek ezzel szemben egyáltalán nem transzparensek, elég a Paks 2 építésére gondolni, amit nemzetbiztonsági okokra hivatkozva titkosítottak.

A magyar korrupció helyzete olyannyira feltűnő, hogy a Transparency Internatioanl berlini központjában külön kiemelték: Magyarország a politikai jogok érvényesülése terén a rendszerváltás utáni időszak legalacsonyabb pontszámát érte el, ami a jogállam és a demokratikus intézmények hanyatlását jelzi.

Delia Ferreira Rubio, a TI elnöke szerint a kutatás egyértelmű kapcsolatot tárt fel a demokrácia minősége és a közszektorban tapasztalható korrupció elleni küzdelem sikere között. A korrupció sokkal nagyobb valószínűséggel virágzik ott, ahol gyengék a demokratikus berendezkedés alapjai, illetve ahol antidemokratikus és populista politikusok a saját javukra tudják fordítani azt az intézményeket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEurópa egyszerűen nem tud mit kezdeni azzal, ha maga az állam is részt vesz a korrupcióbanAz európai bürokraták sok mindenre gondolnak, amikor a korrupció megelőzéséről van szó. Csak arra nem, hogy valahol az állam közreműködésével tulajdonítják el a közpénzeket.

Közélet Fidesz korrupció Transparency International Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán
2020. február 20. 14:05 Közélet

Egy Puskás stadionnyi pénzt költhet propagandára az állam

Bár a kommunikáción korábban sem spórolt a kormányzat, most az eddigiekhez képest is egészen elképesztő összegben kötött szerződést a Nemzeti Kommunikációs Hivatal.

Hajdu Miklós
2020. február 19. 15:25 Közélet

Hiába szorult vissza a hétköznapi korrupció, mégsem lett tisztességesebb az ország

Magyarországon ma már nem a feketemunka, a számla nélküli vásárlások vagy a forgalmiba dugott ötezresek miatt tartják nagy problémának a korrupciót, hanem azért, mert maga az állam van nyakig benne a csalásokban.

Bucsky Péter
2020. február 18. 06:55 Közélet

Találtunk egy titkos fideszes kádertemetőt

Valószínűleg senkinek nem tűnne fel, ha egyik napról a másikra megszüntetnék a megyei önkormányzatokat. Kivéve a képviselőket és bürokratákat, akik onnan kapják a fizetésüket.

Fontos

Bucsky Péter
2020. február 23. 07:12 Adat

Térképre raktuk az összes játszóteret Európában, Magyarország egész jól áll – FRISSÍTVE

Az országon belül nagyok a különbségek, és bár a fideszes településeken egy leheletnyivel több a játszótér, erre a kérdésre nem sok hatása van a családpolitikának.

Kasnyik Márton
2020. február 22. 07:16 Podcast

Palócz Éva: A fiatal generáció hadra fogható része elveszett az ország számára

G7 Podcast! A vendégünk a Kopint-Tárki vezérigazgatója, aki szerint a magasabb bérek két úton is termelékenyebbé tehetik a magyar cégeket: a gyengébbek lehúzzák a rolót, a jobbak előremenekülnek.

Fabók Bálint
2020. február 21. 06:53 Vállalat

Bolti dolgozóik mesélik el, hogy miért ilyen irdatlanul hatékony az Aldi és a Lidl

Ha nincs elég forgalom, egyszerűen hazaküldenek valakit. A magyar bevásárlást teljesen felforgató diszkontok egészen máshogyan működnek, mint a hagyományos áruházak, a dolgozóikkal beszéltünk a különbségekről.