Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2018. december 12. 10:49 Élet, Közélet

Ma kezdi el a kormány felszámolni a bíróságok függetlenségét

Az Országgyűlés ma több mint negyven javaslatról dönt, és ezek közül egy csupán a rabszolgatörvényként elhíresült jogszabály-módosítás. A legfontosabb mégsem ez lesz, hanem a közigazgatási bíróságokra vonatkozó új szabályok. A túlórák emelését szolgáló javaslattal a kormány remekül elvonja a figyelmet a bírósági rendszer átalakításától.

Pedig ezzel súlyos hátrányt okoz az állampolgároknak és a hazai vállalatoknak, amit akkor fognak érezni, ha vitás ügybe keverednek az állami hatóságokkal.

Mi történik, ha egy vállalkozó nem ért egyet az adóhivatal, vagy éppen a Gazdasági Versenyhivatal határozatával? Elmegy a bíróságra, ahol megvizsgálják az adott esetet és a bizonyítékok alapján eldöntik, kinek van igaza. Az új törvényjavaslat szerint azonban a kormány egyik tagjának, az igazságügyi miniszternek vétójoga lesz a közigazgatási bírák kinevezésében.

Konkrétan, egy kormánytag fogja a jövőben kinevezni a független bíróságok tagjait.

Ez elméletileg még nem jelenti azt, hogy az igazságügyi miniszter feltétlenül pártérdekek mentén hozna döntéseket. Viszont az utóbbi évek tapasztalatai alapján biztosra vehetjük, hogy a kormány ezzel be fog avatkozni a független bíróságok működésébe. Jó példa erre a már megszállt, elvileg a pártpolitikától mentesen működő, független intézmények listája.

Az Országgyűlés az utóbbi években olyan vezetőket nevezett ki a független intézmények élére, akik nemcsak szimpatizálnak a kormánypárttal, hanem konkrétan fideszes képviselők voltak. Ha csak a legközvetlenebb eseteket említjük meg, akkor is nyolc, elvileg független és nagy hatalmú intézmény élére került fideszes politikus, vagy közvetlen családtagja.

  • Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, fideszes országgyűlési képviselő volt.
  • Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, fideszes országgyűlési képviselő volt.
  • Polt Péter, legfőbb ügyész, fideszes országgyűlési képviselőjelölt volt.
  • Áder János, köztársasági elnök, fideszes országgyűlési képviselő volt.
  • Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, volt fideszes országgyűlési képviselő felesége.
  • Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság korábbi elnöke, fideszes országgyűlési képviselő volt.
  • Dorkota Lajos, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke, fideszes országgyűlési képviselő volt.
  • Lukács Tamás, a Független Rendészeti Panasztestület vezetője, fideszes országgyűlési képviselő volt.

A Magyar Helsinki Bizottság szerint a változtatás arra ad lehetőséget a kormánynak, hogy törvényesen módon hozzá lojális emberekkel töltse fel a bírói testületet. Az új rendszerben a magánembereknek és a vállalkozóknak sokkal nehezebb dolga lesz, ha például az adóhivatallal, a rendőrséggel, az önkormányzattal vagy a választási bizottsággal pereskedik majd.

A szervezet szerint, ha a törvényjavaslatot elfogadja a parlament, akkor az adókról, építkezésekről, tüntetésekről, közbeszerzésekről, sztrájkokról vagy a választásokról szóló ügyekben és még rengeteg más esetben olyan bírók fognak dönteni, akik a miniszter révén a kormánynak köszönhetik a tisztségüket. Ez a változás a rendszerváltás óta példátlan erőt adna a kormány kezébe, és sérti a hatalmi ágak elválasztásának elvét.

Mindez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a közigazgatási bírók választott képviseleti szerve, az Országos Közigazgatási Bírói Tanács rangsorolja a bírónak jelentkezőket, de ennek a demokratikus szervnek a döntését az igazságügyi miniszter megváltoztathatja, és ebben semmilyen lényeges fék nem korlátozza. Vagyis a miniszter gyakorlatilag egy személyben dönt majd a bírók kinevezéséről.

A kormány már többször nekilendült, hogy az utolsó független intézményeket, a bíróságokat megregulázza. Ez eddig nem sikerült, mert vagy a bírák ellenkezése, vagy a nemzetközi felháborodás miatt, a kabinet inkább visszavonult. (Nemzetközi visszhang ebben az esetben is van, a Bloomberg európai kiadása például címlapon foglalkozik az üggyel.)

Vannak olyan szakmai vélemények is, hogy a jogszabályban néhány durvább sort is elrejtettek. Ez arra kell, hogy ha az Európai Unió kifogásolná a törvényt, akkor az együttműködés jegyében a kormány feláldozzon néhány problémás pontot a jogszabályban, de cserébe a leglényegesebb részt – az igazságügyi miniszteri vétót – megtartsa.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Közélet kormány közigazgatási bíróságok Orbán Viktor Trócsányi László Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Debreczeni Anna
2024. március 27. 10:15 Élet

Szomszédunk jobban aggódik a bolygóért, mint gondolnánk

Minden országban alulbecsülik az emberek a klímaváltozás miatt aggódók arányát a népességen belül, ami nehezebbé teszi a harcot ellene.

Pálos Máté
2024. március 26. 16:40 Adat, Élet

Sokkal többe kerültek az adófizetőknek a Most vagy soha! első heti nézői, mint a Kincsemé

Nézőszámban az első héten nagyjából sikerült elérni a Kincsem szintjét, az állami támogatáshoz viszonyítva azonban más a helyzet.

Hajdu Miklós
2024. március 23. 04:34 Élet

Lecseng a rekordmelegben szerepet játszó El Niño, a hűvös vízfelszínt hozó La Niña lép majd a helyébe

A Csendes-óceánt illető éghajlati jelenségek következményeit áttételesen világszerte lehet érzékelni, igaz, egyre inkább az üvegházhatású gázok kibocsátása a döntő tényező az időjárás alakulásában.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. március 27. 17:22 Adat, Világ

Ne azt nézd az új GDP-adatokban, hogy Románia előttünk jár, van benne sokkal érdekesebb is

Már nem érdemes arról beszélni, hogy Ausztria elérhetetlen messzeségbe került, reménytelenül loholunk Csehország, Szlovénia vagy Litvánia után.

Elek Péter
2024. március 27. 04:34 Pénz

Tényleg olyan fantasztikus a világ első számú sztárrészvénye?

Eddig nagyon jó és meggyőző sztori volt az Nvidia, de merész dolog azt feltételezni, hogy növekedése a következő években is töretlen marad.

G7.hu
2024. március 26. 19:00 Közélet

Új tulajdonoshoz kerül a G7

A Telex vezetői által alapított Gazdrovat Kft.-hez kerül a G7 gazdasági portál.