Öt év alatt 52 százalékos béremelkedéssel számol a kormány, és ezzel óvatosnak számít
A cikk eredetileg az Mfor.hu-n jelent meg.
A Pénzügyminisztérium szokásához híven tavaly év végén is közzétette makrogazdasági prognózisát, melyben a nominális nettó átlagbér várható növekedésére vonatkozóan is találni előrejelzést. Eszerint
- 2018-ban 11,5,
- 2019-ben 9,4,
- 2020-ban 8,
- 2021-ben és 2022-ben 7,5-7,5 százalékkal emelkedhet a nettó kereset.
Ennek eredményeként a 2017-es 206 ezer forint után
2022-ben 314 ezer forint lehet az átlagos nettó bér Magyarországon.
Az öt év leforgása alatt bekövetkező 52 százalékos nominális növekedés ugyan szignifikáns változás, valójában mégis kevés ahhoz, hogy valóra váljanak a Magyar Nemzeti Bank elképzelései.
Tavaly nyáron ugyanis a jegybank elkészítette és el is juttatta a kormánynak a 180 pontos javaslatcsomagját a hazai versenyképesség javítása érdekében. A reformok egyik hozadéka pont a bérek alakulásában mutatkozna meg; Matolcsyék szerint az intézkedéseknek köszönhetően 2026-ra, vagyis nyolc év múlva a magyar bérszínvonal minimum az osztrák 80 százalékára emelkedhet. Ez az Mfor.hu akkori számításai szerint 650 ezer forintos átlagos nettó fizetést jelentene 2026-ra.
Minden jel szerint a Pénzügyminisztérium ebben azonban nem hisz, legalábbis nem gondolja azt, hogy ilyen gyorsan sikert lehetne elérni a reformok révén. Míg ugyanis 2017 és 2022 között 52 százalékkal nőnének a nettó fizetések a tárca szerint, 2026-ig, tehát négy év leforgása alatt további 102 százalékos növekedésre lenne szükség Matolcsyék tervének megvalósulásához, amire vajmi kevés esély mutatkozik.
Ha egyébként a Pénzügyminisztérium prognózisából indulunk ki, és a 2017-2022 közötti átlagos évi 8,78 százalékos nettó növekedéssel számolunk a kivetítési horizonton túl is, akkor a jegybanki eredményt, vagyis Ausztria bérszínvonalának 80 százalékát csak 2031-re érhetnénk el. Ekkor lenne az átlagos nettó bér 669 ezer forint, az osztrák bérszínvonalat változatlannak tekintve. Ha viszont figyelembe vesszük az ottani béremelkedéseket is, akkor még később jutnánk el erre a szintre.
Közélet
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
