Öt év alatt 52 százalékos béremelkedéssel számol a kormány, és ezzel óvatosnak számít
A cikk eredetileg az Mfor.hu-n jelent meg.
A Pénzügyminisztérium szokásához híven tavaly év végén is közzétette makrogazdasági prognózisát, melyben a nominális nettó átlagbér várható növekedésére vonatkozóan is találni előrejelzést. Eszerint
- 2018-ban 11,5,
- 2019-ben 9,4,
- 2020-ban 8,
- 2021-ben és 2022-ben 7,5-7,5 százalékkal emelkedhet a nettó kereset.
Ennek eredményeként a 2017-es 206 ezer forint után
2022-ben 314 ezer forint lehet az átlagos nettó bér Magyarországon.
Az öt év leforgása alatt bekövetkező 52 százalékos nominális növekedés ugyan szignifikáns változás, valójában mégis kevés ahhoz, hogy valóra váljanak a Magyar Nemzeti Bank elképzelései.
Tavaly nyáron ugyanis a jegybank elkészítette és el is juttatta a kormánynak a 180 pontos javaslatcsomagját a hazai versenyképesség javítása érdekében. A reformok egyik hozadéka pont a bérek alakulásában mutatkozna meg; Matolcsyék szerint az intézkedéseknek köszönhetően 2026-ra, vagyis nyolc év múlva a magyar bérszínvonal minimum az osztrák 80 százalékára emelkedhet. Ez az Mfor.hu akkori számításai szerint 650 ezer forintos átlagos nettó fizetést jelentene 2026-ra.
Minden jel szerint a Pénzügyminisztérium ebben azonban nem hisz, legalábbis nem gondolja azt, hogy ilyen gyorsan sikert lehetne elérni a reformok révén. Míg ugyanis 2017 és 2022 között 52 százalékkal nőnének a nettó fizetések a tárca szerint, 2026-ig, tehát négy év leforgása alatt további 102 százalékos növekedésre lenne szükség Matolcsyék tervének megvalósulásához, amire vajmi kevés esély mutatkozik.
Ha egyébként a Pénzügyminisztérium prognózisából indulunk ki, és a 2017-2022 közötti átlagos évi 8,78 százalékos nettó növekedéssel számolunk a kivetítési horizonton túl is, akkor a jegybanki eredményt, vagyis Ausztria bérszínvonalának 80 százalékát csak 2031-re érhetnénk el. Ekkor lenne az átlagos nettó bér 669 ezer forint, az osztrák bérszínvonalat változatlannak tekintve. Ha viszont figyelembe vesszük az ottani béremelkedéseket is, akkor még később jutnánk el erre a szintre.
Közélet
Törlik az ezermilliárdos brazil kamukötvényt birtokló céget, mert nincs bankszámlája
Elrendelte a Brasil Zrt. kényszertörlési eljárásának megindítását a cégbíróság. A döntés még február végén született, de csak múlt héten tették közzé.
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
A NER legpazarlóbb lopása lehet a jegybanki alapítványok botránya
Voltak már hasonló nagyságú korrupciógyanús ügyek, de olyan valószínűleg még nem, ahol ennyire hatékonytalanul forgatták át magánkezekbe a közvagyont.
Fontos
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
