Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2019. január 4. 06:54 Közélet, Vállalat

Most még nem vehetnek a cégek termőföldet, de ez a jövőben változhat

Érdekes interjút adott a héten a Magyar Időknek Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, aki egyben fideszes országgyűlési képviselő is. A kamara elnöke szerint tavasszal kerülhet napirendre a működési formák és az adórendszer átalakítása.

„A működési formák sokfélesége miatt a piac átláthatatlan, nehéz banki finanszírozáshoz jutni”, mondta. Ezért önálló jogi személyiséget szeretnének adni a családi gazdaságoknak úgy, hogy a jelenlegi adókedvezményüket fenntarthassák. Már hónapok óta hallani lehetett, hogy a kormány arra készül, a családi gazdaságokat céges keretek közé szorítsa.

Ez lehet a trójai faló, vagyis ezzel a jogszabály-módosítással ágyazna meg annak, hogy a jövőben a cégek is vásárolhassanak termőföldet.*Jelenleg is használhatnak földeket cégeket, de ilyen bérelniük kell. Gyakran nagyon hosszú, több évtizedes bérleti szerződéseket kötöttek. Ez történt az első Fidesz-kormány alatt privatizált állami mintagazdaságok esetében is.

Ma ez még tilos. A kormány ugyanis – legalábbis elvben – a helyben lakó gazdák érdekében olyan földforgalmi törvényt alkotott, ami szinte lehetetlenné teszi a külföldiek és a magánvállalatok földvásárlását.

Fontos hangsúlyozni, hogy a céges földvásárlást engedélyező jogszabály-módosítás hosszú folyamat, hiszen az európai uniós tagságunk miatt a földvásárlásokkal kapcsolatos esetleges jogszabály-módosításokra még az EU-nak is rá kell bólintania. Emellett számos további törvényt is meg kell változtatni.

Ha a családi gazdaságok jogi személyiséget kapnak, az elvileg megnyithatja az utat a cégek földvásárlásának liberalizációja előtt. Mivel ha ez bekövetkezik, akkor

vagy nem vehetnek többet a gazdák földet a vállalkozásukon keresztül, vagy megváltoztatják a jogszabályt és feloldják a céges termőföldvásárlás tilalmát.

Ebből pedig az következik, hogy a tőkeerős vállalatok nagyobb eséllyel vásárolhatják fel a földeket, mint a kisebb családi vállalkozások.

Hiába védik a gazdákat a magyar jogszabályok, az eddigi gyakorlat megmutatta, hogy az állami földek értékesítésekor sok esetben nem a helyben lakó, vagy a korábbi bérlő jutott hozzá a földhöz. Ángyán József, korábbi fideszes országgyűlési képviselő és az Átlátszó rengeteg visszás ügyet hozott nyilvánosságra. Az is kiderült, hogy a 2015 és 2016-ban lezajlott hatalmas földprivatizáció egyik nagy nyertese Mészáros Lőrinc és családja volt, több mint 1550 hektár állami földet vettek meg.

Pár hete jelentették be, hogy Mészáros Lőrinc érdekeltségébe kerültek az egykori Simicska-agrárcégek, amelynek hatására a kormányfő jó barátja, a volt felcsúti polgármester lett a legnagyobb földtulajdonos az országban, több mint 36 ezer hektáros területet művel. Igaz, ebben benne vannak a bérelt területek is.

Amennyiben változnak a szabályok és a cégek is vásárolhatnak a jövőben termőföldet, akkor elég valószínű, hogy a bérelt területek is gazdát cserélnek, és az esetleges újabb állami földprivatizáción sem kell majd strómanok mögé bújni.

Szintén decemberben módosult a földtörvény. Bár csak aprónak látszó szabályok változtak, de mindez lehetővé tette, hogy az agrárkamarának nagyobb beleszólása legyen a földek adásvételébe. Konkrétan a kamara területi szerve fog eljárni földbizottságként, vagyis ők döntenek majd arról a hatályos jogszabályok alapján, hogy az eladásra kínált földet ki veheti meg, illetve bérelheti ki, sőt, a vételárba is beleszólhatnak.

A települési szintű, helyi gazdálkodókat tömörítő földbizottságoknak eddig is volt beleszólása a földek adásvételébe. De ahogy Máhr András, a Magyarországi Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) főtitkárhelyettese az Indexnek elmondta, a legtöbb helyen létre sem jöttek ezek a bizottságok.

A 2013-ban elfogadott földtörvényben az a kitétel szerepelt, hogy a földbizottságok működésének pontos feltételeit majd egy későbbi kormányrendelet tisztázza, ez viszont soha nem született meg.  Később egy olyan módosítást fogadtak el, amely alapján azokon a településeken, ahol nem volt földbizottság, az agrárkamara vehette át a testületek feladatkörét. A decemberben elfogadott törvény lényegében ezt az állapotot, vagyis a kamara döntési jogát betonozta be.

Ha valaki el akarja adni, vagy meg akarja venni a földet, és nem tetszik a kamara határozata a termőföld áráról vagy a nyertes vevő személyéről, akkor bírósághoz fordulhat. Az új jogszabály alapján azonban nem remélhet igazi segítséget a bíróságtól, mert az nem dönthet vitás kérdésben, csupán annyit mondhat ki, hogy nem volt szabályos az eljárás, ezért a kamarának új eljárást kell végigvinnie. És kezdődik minden elölről. Ebben benne van annak az esélye, hogy a földet az veszi meg, akit a kamara helyzetbe akar hozni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNyerges Zsolt lett az ország második számú agrárbárójaMiután átvette Simicska Lajos agrárérdekeltségeit, Nyerges Zsolt cégei gazdálkodnak a második legnagyobb területen, csak Csányi Sándor vállalkozásai előzik meg.

Közélet Vállalat föld mezőgazdaság Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán
2020. február 20. 14:05 Közélet

Egy Puskás stadionnyi pénzt költhet propagandára az állam

Bár a kommunikáción korábban sem spórolt a kormányzat, most az eddigiekhez képest is egészen elképesztő összegben kötött szerződést a Nemzeti Kommunikációs Hivatal.

Hajdu Miklós
2020. február 19. 15:25 Közélet

Hiába szorult vissza a hétköznapi korrupció, mégsem lett tisztességesebb az ország

Magyarországon ma már nem a feketemunka, a számla nélküli vásárlások vagy a forgalmiba dugott ötezresek miatt tartják nagy problémának a korrupciót, hanem azért, mert maga az állam van nyakig benne a csalásokban.

Bucsky Péter
2020. február 18. 06:55 Közélet

Találtunk egy titkos fideszes kádertemetőt

Valószínűleg senkinek nem tűnne fel, ha egyik napról a másikra megszüntetnék a megyei önkormányzatokat. Kivéve a képviselőket és bürokratákat, akik onnan kapják a fizetésüket.

Fontos

Kasnyik Márton
2020. február 22. 07:16 Podcast

Palócz Éva: A fiatal generáció hadra fogható része elveszett az ország számára

G7 Podcast! A vendégünk a Kopint-Tárki vezérigazgatója, aki szerint a magasabb bérek két úton is termelékenyebbé tehetik a magyar cégeket: a gyengébbek lehúzzák a rolót, a jobbak előremenekülnek.

Fabók Bálint
2020. február 21. 06:53 Vállalat

Bolti dolgozóik mesélik el, hogy miért ilyen irdatlanul hatékony az Aldi és a Lidl

Ha nincs elég forgalom, egyszerűen hazaküldenek valakit. A magyar bevásárlást teljesen felforgató diszkontok egészen máshogyan működnek, mint a hagyományos áruházak, a dolgozóikkal beszéltünk a különbségekről.

Torontáli Zoltán
2020. február 20. 07:01 Adat, Világ

Megdöbbensz, ha megnézed, ki mennyit nyer az uniós költségvetésen

Fejenként évi félmillió forint lehet a magyar állampolgárokra jutó előny a következő hét évben. De mennyit nyernek a csehek és a szlovákok, esetleg az írek vagy a görögök? Sok ez vagy kevés?