Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2019. január 4. 06:54 Közélet, Vállalat

Most még nem vehetnek a cégek termőföldet, de ez a jövőben változhat

Érdekes interjút adott a héten a Magyar Időknek Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, aki egyben fideszes országgyűlési képviselő is. A kamara elnöke szerint tavasszal kerülhet napirendre a működési formák és az adórendszer átalakítása.

„A működési formák sokfélesége miatt a piac átláthatatlan, nehéz banki finanszírozáshoz jutni”, mondta. Ezért önálló jogi személyiséget szeretnének adni a családi gazdaságoknak úgy, hogy a jelenlegi adókedvezményüket fenntarthassák. Már hónapok óta hallani lehetett, hogy a kormány arra készül, a családi gazdaságokat céges keretek közé szorítsa.

Ez lehet a trójai faló, vagyis ezzel a jogszabály-módosítással ágyazna meg annak, hogy a jövőben a cégek is vásárolhassanak termőföldet.*Jelenleg is használhatnak földeket cégeket, de ilyen bérelniük kell. Gyakran nagyon hosszú, több évtizedes bérleti szerződéseket kötöttek. Ez történt az első Fidesz-kormány alatt privatizált állami mintagazdaságok esetében is.

Ma ez még tilos. A kormány ugyanis – legalábbis elvben – a helyben lakó gazdák érdekében olyan földforgalmi törvényt alkotott, ami szinte lehetetlenné teszi a külföldiek és a magánvállalatok földvásárlását.

Fontos hangsúlyozni, hogy a céges földvásárlást engedélyező jogszabály-módosítás hosszú folyamat, hiszen az európai uniós tagságunk miatt a földvásárlásokkal kapcsolatos esetleges jogszabály-módosításokra még az EU-nak is rá kell bólintania. Emellett számos további törvényt is meg kell változtatni.

Ha a családi gazdaságok jogi személyiséget kapnak, az elvileg megnyithatja az utat a cégek földvásárlásának liberalizációja előtt. Mivel ha ez bekövetkezik, akkor

vagy nem vehetnek többet a gazdák földet a vállalkozásukon keresztül, vagy megváltoztatják a jogszabályt és feloldják a céges termőföldvásárlás tilalmát.

Ebből pedig az következik, hogy a tőkeerős vállalatok nagyobb eséllyel vásárolhatják fel a földeket, mint a kisebb családi vállalkozások.

Hiába védik a gazdákat a magyar jogszabályok, az eddigi gyakorlat megmutatta, hogy az állami földek értékesítésekor sok esetben nem a helyben lakó, vagy a korábbi bérlő jutott hozzá a földhöz. Ángyán József, korábbi fideszes országgyűlési képviselő és az Átlátszó rengeteg visszás ügyet hozott nyilvánosságra. Az is kiderült, hogy a 2015 és 2016-ban lezajlott hatalmas földprivatizáció egyik nagy nyertese Mészáros Lőrinc és családja volt, több mint 1550 hektár állami földet vettek meg.

Pár hete jelentették be, hogy Mészáros Lőrinc érdekeltségébe kerültek az egykori Simicska-agrárcégek, amelynek hatására a kormányfő jó barátja, a volt felcsúti polgármester lett a legnagyobb földtulajdonos az országban, több mint 36 ezer hektáros területet művel. Igaz, ebben benne vannak a bérelt területek is.

Amennyiben változnak a szabályok és a cégek is vásárolhatnak a jövőben termőföldet, akkor elég valószínű, hogy a bérelt területek is gazdát cserélnek, és az esetleges újabb állami földprivatizáción sem kell majd strómanok mögé bújni.

Szintén decemberben módosult a földtörvény. Bár csak aprónak látszó szabályok változtak, de mindez lehetővé tette, hogy az agrárkamarának nagyobb beleszólása legyen a földek adásvételébe. Konkrétan a kamara területi szerve fog eljárni földbizottságként, vagyis ők döntenek majd arról a hatályos jogszabályok alapján, hogy az eladásra kínált földet ki veheti meg, illetve bérelheti ki, sőt, a vételárba is beleszólhatnak.

A települési szintű, helyi gazdálkodókat tömörítő földbizottságoknak eddig is volt beleszólása a földek adásvételébe. De ahogy Máhr András, a Magyarországi Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) főtitkárhelyettese az Indexnek elmondta, a legtöbb helyen létre sem jöttek ezek a bizottságok.

A 2013-ban elfogadott földtörvényben az a kitétel szerepelt, hogy a földbizottságok működésének pontos feltételeit majd egy későbbi kormányrendelet tisztázza, ez viszont soha nem született meg.  Később egy olyan módosítást fogadtak el, amely alapján azokon a településeken, ahol nem volt földbizottság, az agrárkamara vehette át a testületek feladatkörét. A decemberben elfogadott törvény lényegében ezt az állapotot, vagyis a kamara döntési jogát betonozta be.

Ha valaki el akarja adni, vagy meg akarja venni a földet, és nem tetszik a kamara határozata a termőföld áráról vagy a nyertes vevő személyéről, akkor bírósághoz fordulhat. Az új jogszabály alapján azonban nem remélhet igazi segítséget a bíróságtól, mert az nem dönthet vitás kérdésben, csupán annyit mondhat ki, hogy nem volt szabályos az eljárás, ezért a kamarának új eljárást kell végigvinnie. És kezdődik minden elölről. Ebben benne van annak az esélye, hogy a földet az veszi meg, akit a kamara helyzetbe akar hozni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNyerges Zsolt lett az ország második számú agrárbárójaMiután átvette Simicska Lajos agrárérdekeltségeit, Nyerges Zsolt cégei gazdálkodnak a második legnagyobb területen, csak Csányi Sándor vállalkozásai előzik meg.

Közélet Vállalat föld mezőgazdaság Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Wiedemann Tamás
2019. március 12. 16:35 Közélet

Világszerte leparancsolták a levegőből a Boeing legfelkapottabb gépét

Percről-percre változik a helyzet: egyre több országban tiltják be a Boeing 737 MAX típusú gépek repülését.

Tóth István János
2019. március 11. 14:13 Közélet

Az MTA megcsonkításának egy lehetséges magyarázata

Lehet, hogy annál egy fokkal ravaszabb a Fidesz, mint amit a felszínen látunk. Bemutatunk egy értelmezést, ami szerint ez a történet is a pénzről szól.

Wiedemann Tamás
2019. március 9. 12:40 Közélet

Győzött a fizika, máris megjelentek az újabb repedések a hatvani bicikli úton

"Kiderült, hogy nem is olyan egyszerű bicikliutat építeni", mondta a Duna Aszfalt képviselője.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. március 18. 06:52 Vállalat

Mostantól nem ehetsz úgy Big Mac-et, hogy abból ne részesüljön a NER

Teljes modellváltást hajt végre Magyarországon a McDonald’s azzal, hogy helyi leányát eladja egy kormányközeli üzletembernek. Mostantól mindent a marketes Scheer Sándor felügyel.

Torontáli Zoltán
2019. március 17. 07:37 Élet

A rendszerváltás környéki seftelés remek üzleti iskola volt, amely ma hiányzik

Egyre közelebb kerülnek a nyugdíjhoz a nyolcvanas évek végének legjobb üzletkötői, és nem látszik az utánpótlás.

Wiedemann Tamás
2019. március 15. 14:51 Adat

Nehéz lesz utolérni Ausztriát, ha ott 22-szer több szabadalmi kérelmet nyújtanak be

Nagyon kevés a magyarországi szabadalmi kérvény, és azokat is a multik adják be. A statisztikákból is látszik, milyen nagy verseny van az önvezető autók fejlesztésében.