Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2019. január 4. 06:54 Közélet, Vállalat

Most még nem vehetnek a cégek termőföldet, de ez a jövőben változhat

Érdekes interjút adott a héten a Magyar Időknek Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, aki egyben fideszes országgyűlési képviselő is. A kamara elnöke szerint tavasszal kerülhet napirendre a működési formák és az adórendszer átalakítása.

„A működési formák sokfélesége miatt a piac átláthatatlan, nehéz banki finanszírozáshoz jutni”, mondta. Ezért önálló jogi személyiséget szeretnének adni a családi gazdaságoknak úgy, hogy a jelenlegi adókedvezményüket fenntarthassák. Már hónapok óta hallani lehetett, hogy a kormány arra készül, a családi gazdaságokat céges keretek közé szorítsa.

Ez lehet a trójai faló, vagyis ezzel a jogszabály-módosítással ágyazna meg annak, hogy a jövőben a cégek is vásárolhassanak termőföldet.*Jelenleg is használhatnak földeket cégeket, de ilyen bérelniük kell. Gyakran nagyon hosszú, több évtizedes bérleti szerződéseket kötöttek. Ez történt az első Fidesz-kormány alatt privatizált állami mintagazdaságok esetében is.

Ma ez még tilos. A kormány ugyanis – legalábbis elvben – a helyben lakó gazdák érdekében olyan földforgalmi törvényt alkotott, ami szinte lehetetlenné teszi a külföldiek és a magánvállalatok földvásárlását.

Fontos hangsúlyozni, hogy a céges földvásárlást engedélyező jogszabály-módosítás hosszú folyamat, hiszen az európai uniós tagságunk miatt a földvásárlásokkal kapcsolatos esetleges jogszabály-módosításokra még az EU-nak is rá kell bólintania. Emellett számos további törvényt is meg kell változtatni.

Ha a családi gazdaságok jogi személyiséget kapnak, az elvileg megnyithatja az utat a cégek földvásárlásának liberalizációja előtt. Mivel ha ez bekövetkezik, akkor

vagy nem vehetnek többet a gazdák földet a vállalkozásukon keresztül, vagy megváltoztatják a jogszabályt és feloldják a céges termőföldvásárlás tilalmát.

Ebből pedig az következik, hogy a tőkeerős vállalatok nagyobb eséllyel vásárolhatják fel a földeket, mint a kisebb családi vállalkozások.

Hiába védik a gazdákat a magyar jogszabályok, az eddigi gyakorlat megmutatta, hogy az állami földek értékesítésekor sok esetben nem a helyben lakó, vagy a korábbi bérlő jutott hozzá a földhöz. Ángyán József, korábbi fideszes országgyűlési képviselő és az Átlátszó rengeteg visszás ügyet hozott nyilvánosságra. Az is kiderült, hogy a 2015 és 2016-ban lezajlott hatalmas földprivatizáció egyik nagy nyertese Mészáros Lőrinc és családja volt, több mint 1550 hektár állami földet vettek meg.

Pár hete jelentették be, hogy Mészáros Lőrinc érdekeltségébe kerültek az egykori Simicska-agrárcégek, amelynek hatására a kormányfő jó barátja, a volt felcsúti polgármester lett a legnagyobb földtulajdonos az országban, több mint 36 ezer hektáros területet művel. Igaz, ebben benne vannak a bérelt területek is.

Amennyiben változnak a szabályok és a cégek is vásárolhatnak a jövőben termőföldet, akkor elég valószínű, hogy a bérelt területek is gazdát cserélnek, és az esetleges újabb állami földprivatizáción sem kell majd strómanok mögé bújni.

Szintén decemberben módosult a földtörvény. Bár csak aprónak látszó szabályok változtak, de mindez lehetővé tette, hogy az agrárkamarának nagyobb beleszólása legyen a földek adásvételébe. Konkrétan a kamara területi szerve fog eljárni földbizottságként, vagyis ők döntenek majd arról a hatályos jogszabályok alapján, hogy az eladásra kínált földet ki veheti meg, illetve bérelheti ki, sőt, a vételárba is beleszólhatnak.

A települési szintű, helyi gazdálkodókat tömörítő földbizottságoknak eddig is volt beleszólása a földek adásvételébe. De ahogy Máhr András, a Magyarországi Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) főtitkárhelyettese az Indexnek elmondta, a legtöbb helyen létre sem jöttek ezek a bizottságok.

A 2013-ban elfogadott földtörvényben az a kitétel szerepelt, hogy a földbizottságok működésének pontos feltételeit majd egy későbbi kormányrendelet tisztázza, ez viszont soha nem született meg.  Később egy olyan módosítást fogadtak el, amely alapján azokon a településeken, ahol nem volt földbizottság, az agrárkamara vehette át a testületek feladatkörét. A decemberben elfogadott törvény lényegében ezt az állapotot, vagyis a kamara döntési jogát betonozta be.

Ha valaki el akarja adni, vagy meg akarja venni a földet, és nem tetszik a kamara határozata a termőföld áráról vagy a nyertes vevő személyéről, akkor bírósághoz fordulhat. Az új jogszabály alapján azonban nem remélhet igazi segítséget a bíróságtól, mert az nem dönthet vitás kérdésben, csupán annyit mondhat ki, hogy nem volt szabályos az eljárás, ezért a kamarának új eljárást kell végigvinnie. És kezdődik minden elölről. Ebben benne van annak az esélye, hogy a földet az veszi meg, akit a kamara helyzetbe akar hozni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNyerges Zsolt lett az ország második számú agrárbárójaMiután átvette Simicska Lajos agrárérdekeltségeit, Nyerges Zsolt cégei gazdálkodnak a második legnagyobb területen, csak Csányi Sándor vállalkozásai előzik meg.

Közélet Vállalat föld mezőgazdaság Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Bucsky Péter Váczi István
2021. június 22. 06:51 Közélet

Az úthálózat legjobb részét passzolja le a kormány 35 évre, a tönkrement utak maradnak az állam nyakán

A gyorsforgalmi tender generációnyi időre bebetonozott nyertese annyi bevételre számíthat 2057-ig, mint az államosított nyugdíjpénztári vagyon.

Avatar
2021. június 21. 15:07 Közélet

Egy nagy port kavart nyugdíjjavaslat védelmében

A humántőke-alapú nyugdíjrendszer nem diszkriminál, és megszerzett jogokat sem vesz el - írja a rendszer bevezetése mellett érvelő nyugdíjszakértő szerzőnk.

Fabók Bálint
2021. június 18. 16:50 Közélet

„Fizetés alig van, megbecsülés nulla” – miért merült fel, hogy tüntessenek az ápolók?

A járvány csillapodásával ismét felmondhatnak az ápolók, és szakmai szervezetek szerint több ezren hagyhatják el az évek óta emberhiányos ágazatot.

Fontos

Jandó Zoltán
2021. június 22. 14:56 Adat

Az elmúlt 50 év leghalálosabb hetével tetőzött a harmadik hullám Magyarországon

Az elmúlt fél évszázadban népességarányosan egyetlen héten sem veszítették annyian életüket Magyarországon, mint az idén március 22 és 28. között.

Hajdu Miklós Jandó Zoltán
2021. június 21. 06:03 Adat, Vállalat

Sok helyen újra munkaerőhiány van, pedig külföldre még vissza sem indultak a magyarok

Bár az ország egészében még többen keresnek állást, mint a járvány előtt, egyes régiókban már nem ez a helyzet, néhány ágazat pedig már munkaerőhiánnyal küzd.

Stubnya Bence
2021. június 20. 07:01 Világ

A járvány sokkal láthatóbbá tette az ingatlanpiacon a társadalom szétszakadását

Egyre kevesebb embernek elérhető a saját tulajdonú ingatlan a fejlett világban, az alternatívák pedig csak az egyenlőtlenségeket növelik. Ideje újragondolni a pénzügyi rendszer és a lakáspiac kapcsolatát?