Érdekes módon szétvált Magyarország és legnagyobb beruházónk és egyben exportpiacunk, Németország gazdasági növekedésének iránya az idei harmadik negyedévben, derült ki a ma közzétett adatokból. Miközben Németországban erősen behúzta a féket a gazdaság, és 2014 óta először visszaesett a GDP negyedéves alapon (mínusz 0,2 százalék), addig Magyarországon éppen hogy gyorsult a GDP bővülése, negyedéves alapon 1,2 százalékra. Ilyen nagy különbség a két ország negyedéves GDP-növekedése között 2012 eleje óta nem volt (és akkor is Németország javára).
Mint fent látható, Németország 2010 és 2013 között lényegesen gyorsabban növekedett Magyarországnál, 2013-ban viszont fordult kocka, és szinte minden negyedévben Magyarország bővült gyorsabban. Igaz, ez a két ország fejlettségbeli különbsége és a Magyarországra beáramló, a GDP-t pörgető uniós források miatt elvárható, ráadásul a különbség mértéke átlagosan nem volt túl nagy, így felzárkózásról érdemben nem beszélhetünk.
A magyar GDP a KSH közlése szerint minden gazdaság ágazat, de különösen a szolgáltató szektor teljesítménye miatt bővült. A német GDP-adatok viszont a német statisztikai hivatal szerint a külkereskedelem visszaesése miatt voltak ilyen gyengék: miközben az import nőtt, addig az export – főleg a Távol-Keletre, és főként a járműveké – visszaesett. A német autóexport a magyar gazdaság számára is nagyon fontos, hiszen éppen ebben az értékláncban lettünk egyre fontosabb szereplők.
A világgazdasági mozgások felé nagyon érzékeny német gazdaságban tehát már érezhető a széljárás változása, Magyarországon viszont még – vélhetően a belső kereslet és kormányzati szektor miatt – egyáltalán nem. Kétséges, hogy ez sokáig így maradhat.
Más keleti EU-országokban is jól mennek a dolgok, legalábbis egyelőre. Az Eurostat felé eddig jelentő országok közül Lengyelország, Románia és Lettország gyorsabban (negyedéves alapon 1,7, 1,8, illetve 1,9 százalék), Szlovákia pedig Magyarországhoz hasonló mértékben bővült (1,1 százalék). Éves növekedésben hasonló a helyzet, Lengyelország (5,7 százalék) mellett Magyarország is élbolyban van az 5 százalékos növekedéssel. A másik oldalon viszont Németország mellett Olaszországban is elfogyott a növekedés (0 százalék negyedéves alapon), és a francia gazdaság sem ad túlzott életjeleket (0,4 százalékos növekedés). Emiatt az eurózóna egésze gyengén teljesít.
Közélet
Fontos