Lezárta a nyomozást a Budapesti Rendőr-főkapitányság korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztálya a Pénzügyminisztériumban (PM) eltűnt tao-iratok ügyében. Az eljárás még januárban indult, miután az akkor még Nemzetgazdasági Minisztériumként (NGM) futó szaktárca a Kúria jogerős ítélete ellenére sem adta ki a vele szemben pert nyerő Transparency International Magyarországnak (TI) a kiperelt dokumentumokat.
Most viszont a BRFK nyomozói arra jutottak, hogy bár PM valóban nem teljesítette a bírósági ítéletet, ez nem róható fel számukra, mivel nem is kapták meg a tao-iratokat. Pedig egy jogszabály szerint a sportszövetségeknek havi rendszerességgel meg kellene küldenie ezeket a minisztérium felé.
A tao-támogatási rendszer lényege, hogy a vállalkozások a nyereségük után fizetendő adót nem az államkasszába utalják, hanem egy sport (vagy kulturális) szervezetnek adják. Az elmúlt években csak a sportba több 100 milliárdnyi adóforint áramlott, és hasonló nagyságrendben jutottak forráshoz a színházak is. A rendszer megítélése ugyanakkor igencsak kettős, hiszen miközben sok kis klubot ez tart víz felett, a pénz nagyon jelentős részét kormányközeli látványberuházásokra költik, és mind a sportban, mind a kultúra területén rengeteg visszaélésről lehet hallani.
Bár az Európai Unióval kötött egyezség értelmében a kezdetektől nyilvánosnak kellene lennie, hogy mely cégek kiknek utalják adóforintjaikat, ezt nagyon sokáig titkolták az érintettek, amihez a sportági szövetségek és a kormányzat is asszisztált. A tao-pénzek útjának feltárása érdekében még 2016 nyarán indított pert a TI, miután erre vonatkozó közadatigénylésükre az érintett minisztériumok és sportszövetségek nem adták ki a kért dokumentumokat. Ennek megfelelően nem is egy, hanem két jogi eljárást kezdeményeztek: egyet a sportszövetségek, egyet pedig a két, az adatokkal elvileg rendelkező tárca, az NGM és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) ellen.
Utóbbi zárult le előbb tavaly október végén, amikor is a Kúria (amelyhez a folyamatot a végletekig húzó állami szereplők fordultak) kimondta, hogy a tárcáknak ki kell adniuk a kért adatokat.
A bírósági ítéletet azonban egyik minisztérium sem teljesítette a törvényi előírásokban szereplő módon.
Az EMMI tett többet az ügy érdekében, de mivel náluk sem voltak meg rendszerezetten a szükséges iratok, ezért több részletben, és csak komoly késéssel adták át azokat. Pedig amikor kiderült, hogy elbukták a pert, mindenkit mozgósítottak a minisztériumban. Ahogy korábban írtunk róla, sokan még túlórázni is maradtak, hogy átadható formába kerüljön a sok tízezer oldalnyi tao-dokumentum. Ugyanez történt a sportszövetségeknél is, amelyektől elvileg folyamatosan kapja az adatokat az EMMI, sokat azonban ennek ellenére csak az ítélet után kértek be. Volt, ahol pluszembert kellett felvenni az iratok beszkenneléséhez.
Az NGM ezzel szemben rövidre zárta a problémát, ugyanis nem adott ki semmit a TI-nak, egészen pontosan ugyanazt a választ küldték, ami miatt a per is indult. Erre reagálva a civil szervezet feljelentést tett, és az ennek nyomán kezdődő nyomozás zárult le most.
Méghozzá tényleg elég döbbenetes indoklással. A NGM/PM-től azért kérhette ki a tao-dokumentumokat a TI, mert egy 2012-es kormányrendelet értelmében a szövetségek minden hónapban kötelesek ezeket megküldeni az államháztartásért és az adópolitikáért felelős miniszternek, tehát nekik. Korábban a per során az NGM nem is nagyon védekezett azzal, hogy nincsenek meg náluk a kért dokumentumok, hiszen ezzel elismerték volna, hogy jogszabályt sért a tao-rendszer működése.
Ez az érv csak közvetlenül a Kúria ítélete előtt került elő, ám végül mégis ez lett az, ami miatt megszüntették a nyomozást. A szaktárcának elvileg az úgynevezett teljesítési igazolásokat kellett volna behajtani havi rendszerességgel a sportszövetségeken. Ezek azok a dokumentumok, amelyekből kiderül, hogy melyik cég milyen egyesületeket támogat*A teljesítésigazolást a sportszövetség állítja ki a cégek számára azt követően, hogy azok megegyeztek a támogatás mértékéről a kiszemelt sportegyesülettel. A vállalatok ezzel lesznek jogosultak az adókedvezményre, azaz ezzel igazolhatják, hogy társasági adójukat az államkassza helyett egy sportszervezetnek adták.. Az NGM azonban nem szerezte be az iratokat. A nyomozás megszüntetéséről szóló határozat indoklása szerint ugyanis
2013 januárjától kialakult egy olyan gyakorlat, amely szerint … a havi adatszolgáltatást kiváltotta egy negyedévente teljesített számokra szorítkozó adatküldés.
Magyarul a minisztérium a TI által kikért adatokat – jogszabályba ütköző módon – nem kapta meg, így pedig nem is tudta továbbadni. A gyakorlat ráadásul azóta is zajlik, így
a PM azért nem sért törvényt, mert nem tart be egy jogszabályt.
Másképpen fogalmazva, a minisztérium, bár nem tesz eleget a Kúria adatok nyilvánosságra hozatalát előíró ítéletének, és ezáltal megsérti az információszabadság törvényt is, valójában mindezt azért úszhatja meg, mert nem is jut hozzá a támogatási igazolásokhoz, amit ki kellene adnia. Igaz, mindez egyszersmind a támogatási igazolások megküldésére vonatkozó kormányrendelettel is ellentétes.
„Bár a törvény tiltja, hogy bárki a saját felróható, jogellenes magatartására alapozva szerezzen előnyöket vagy mentesüljön valamely kötelezettség alól, a PM esetében most mégis erről van szó. A nyomozás felfüggesztésének pedig két üzenete van. Az egyik, hogy hiába nyertünk pert, így sem láthatjuk az adatok teljességét, és ezt a PM részéről felmerülő mulasztást nem tartja büntetendőnek a nyomozóhatóság. A másik talán ennél is szomorúbb, hiszen az indoklásban emlegetett gyakorlat azt mutatja, hogy a tao-támogatási rendszer átláthatóságára vonatkozó eleve sem túl erős szabályok kijátszhatóak, és a gyakorlatban még az a kevés ellenőrzési mechanizmus sem működik, amit a jogszabályok előírnak” – kommentálta a fejleményeket Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója.
Közben a civil szervezet újabb jogi csatát nyert tao-ügyben, múlt héten ugyanis a Kúria a másik, sportszövetségekkel szemben indított perben is kimondta, hogy ki kell adni a szükséges iratokat.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
