A magyar költségvetésnek számításaink szerint mintegy 17,5 milliárd forintos veszteséget hozó letelepedési kötvényprogram célja a kormányzati indoklás szerint részben az ország adósságállományának a nemzetközi hitelezőktől a magánszemélyek felé történő átstrukturálása volt. A papírok nemcsak feleslegesen drágán juttatták devizaforráshoz a magyar államot, hanem egyoldalú haszonnal is kecsegtettek a közvetítőt vállalkozások számára. Most megvizsgáljuk, hogy a vitatott kötvénykibocsátás mekkora részt tesz ki a magyar államadósságból, és azt is, hogy milyen nemzetközi példák vannak hasonló, úgynevezett aranyvízum-programokra.

Porszem a magyar államadósság-portfólióban

Közel 10 százalékos a letelepedési kötvények aránya a magyar devizakötvények 2017 végi állományában, amivel bőven a befektetők egyik kedvenceként emlegetett PEMÁK (Prémium Euró Magyar Államkötvény) fölött van a részesedése a devizaalapú adósságok portfóliójában. Az arányokat pontosabban nézve azt láthatjuk, hogy a devizakötvényekben lévő adósságállomány 89 százaléka nemzetközi devizakötvényekben, 2 százaléka a belföldi kibocsátású PEMÁK-ban, 9 százaléka pedig a szintén belföldi kibocsátású kötvényeknek számító letelepedési papírokban van. (Tavaly év végén 22 százalékos volt a magyar államadósság devizaaránya, így az ország összes adósságán belül körülbelül 2 százalékot tettek ki a letelepedési kötvények.)

A letelepedési kötvények első sorozata^*LMÁK-2018/T épp az idei év végén jár le, ami az államnak 107,5 millió eurós (325 forintos euróárfolyammal számolva közel 35 milliárd forintos) fizetési kötelezettséget jelent majd. Magyarország az idén az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) becslése szerint összesen 7397 milliárd forintot fizet vissza a hitelezői számára. Ehhez képest nemcsak a letelepedési papírokhoz kötődő kötelezettségek, hanem a teljes devizatörlesztés (699 milliárd forint) is jelentéktelen összegnek tűnik. A 2018-as törlesztések túlnyomó részét (56 százalékát) ugyanis a forint alapú lakossági állampapírok nyomán keletkező kötelezettségek teszik ki.

Nem csak Magyarország ajánl letelepedési lehetőséget az EU-ban

Különböző feltételekkel ugyan, de számos uniós tagállam nyújt lehetőséget az EU-n kívülről jövők számára a letelepedésre a magyarországi kötvényekhez hasonló konstrukciókkal és ingatlanbefektetésekhez kötött programokkal. 

Bulgáriában mintegy 511 ezer eurónak megfelelő értékű kötvényvásárlással juthatnak hozzá a külföldiek és családjaik az állandó letelepedés lehetőségéhez, amennyiben a kamatot nem fizető papírokat öt évig tartják. Banki hitelt is fel lehet venni a papírok megvásárlására 195 ezer eurós kezdőtőkével, azonban ekkor a befektető nem kaphatja vissza pénzét a papírok lejáratakor. Az ország öt évvel a letelepedési engedély megszerzése után állampolgárságot is ad, sőt újabb félmillió eurós kötvényvásárlás árán akár azonnal meg is kaphatnak a letelepedők.

Lettország többféle lehetőséget is kínál a letelepedni szándékozó gazdag külföldieknek, akik akár két hónap alatt megszerezhetik az engedélyt. A pénzügyi befektetéseket nézve vagy bevásárolnak a lett állam ötéves kötvényeiből 250 ezer euró értékben és fizetnek még 38 ezer euró pluszköltséget, vagy ötéves betétbe helyeznek 280 ezer eurót egy lett bankban 25 ezer euró extra díj mellett. Mindemellett letelepedési engedélyt kaphatnak a külföldiek, ha legalább 50 ezer eurós tulajdonhányadot vásárolnak egy lett cégben (10 ezer euró befizetése mellett), vagy ha minimum 250 ezer euró értékben ingatlant vásárolnak (legalább 12 500 euró pluszköltség mellett).

Málta kötvényvásárláshoz és ingatlanbefektetéshez is köti a letelepedési engedélyek és az állampolgárság megadását. 250 ezer eurónyi kötvényvásárlással, 30 ezer eurónyi, az állami kiadásokhoz való hozzájárulással, valamint további 40 ezer euró adminisztratív költség megfizetésével juthatnak a befektetők az állandó letelepedési engedélyhez, amennyiben mindezen felül megfelelő értékű ingatlant vásárolnak vagy bérelnek. Az állampolgárság megszerzése már összességében legalább 1,175 millió eurós befektetéshez kötött, amiben a kötvényvásárlás és az ingatlanbefektetések mellett 675 ezer euró egyszeri hozzájárulás is benne foglaltatik az ország működéséhez.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarország még mindig csak kispályás az állampolgárság-bizniszbenHa gazdag vagy és tényleg menő akarsz lenni, már nem elég csak exkluzív járműveket és ingatlanokat birtokolnod, papír is kell.

Ciprus 300 ezer eurós ingatlanberuházást vár el a letelepedési engedélyekért cserébe, amit a befektető egész családjának^*Nagyszülők, szülők és legfeljebb 25 éves gyerekek. megadnak. Az ország annyit ír még elő, hogy a letelepedőknek kétévente egyszer legalább a szigetre kell látogatniuk. Az állampolgárságot is megszerezhetik a külföldiek és családjaik, amennyiben 2 millió eurót fektetnek ciprusi ingatlanokba, amit 3 év után 500 ezer euróra csökkenthetnek. Ha viszont ezt az összeget nem tartják, megszűnik az állampolgárság. A program nagy előnye, hogy akár néhány hónap alatt is hozzájuthatnak az engedélyekhez és az állampolgársághoz a külföldiek.

Görögország már 250 ezer eurós ingatlanbefektetés árán 5 éves letelepedési engedélyt ad a külföldieknek, mintegy 40 nap alatt. Az engedély újabb 5 évre megújítható, és 7 év Görögországban töltött idő után akár állampolgársághoz is juthatnak a letelepedők és családjaik.

Portugália is ingatlanberuházáshoz köti a letelepedési engedély megadását. 500 ezer eurós^*Ha a befektető vállalja, hogy a megvásárolt ingatlanokat felújítja, akár 350 ezer eurós beruházással is eleget tehet a letelepedés feltételeinek. befektetés esetén 5 év után juthatnak állandó letelepedési engedélyhez, 6 év múltán pedig állampolgárságot is szerezhetnek a befektetők és családjaik. A portugál program is megköveteli a jelenlétet az országban, kétévente legalább kéthetes időszakokra, amíg állampolgárságot nem szereznek.

Spanyolországban szintén 500 ezer eurós ingatlanvásárlással váltható meg az állandó letelepedési engedély, amennyiben a befektető 5 évig az országban is él, 10 év után pedig az állampolgárság is jár.

Összehasonlításképp: a magyar letelepedési kötvényekből a külföldieknek 300 ezer eurónyit kellett vásárolniuk közvetítő irodákon keresztül és 45-60 ezer eurónyi adminisztratív terhet kellett megfizetniük^*A program kezdetekor még csak 250 ezer euró értékben kellett jegyezni a kötvényeket, és 40 ezer euró volt az eljárás költsége.. A letelepedési programokat összehasonlító ügynökségek honlapjai szerint ez az ajánlat volt a legkedvezőbb az unión belül, részben a procedúra csekély költségének, részben pedig annak köszönhetően, hogy az engedélyt akár 30-60 nap alatt kiadták a hatóságok.

A letelepedési kötvények tehát alig számítanak valamit az ország adósságstruktúrájában. A magánhitelezők irányába történő elmozdulást súlyuknál fogva nem befolyásolták érdemben, pedig az értékesítés sikeres volt, bizonyára a többi ország hasonló programjaihoz képest kedvező feltételeknek köszönhetően. Ugyanakkor az ÁKK eleve viszonylag kevés kötvényt bocsátott ki – erősen megkérdőjelezhető tehát, hogy valós szándék volt-e az adósságállomány átalakítása. Idén pedig ki is vezette az ÁKK ezeket a papírokat, amit az ország kedvező finanszírozási helyzetével indokolt. Kérdés, hogy a kötvények kivezetésében valójában mennyire játszottak szerepet a körülöttük kialakult botrányok, illetve az az ellentmondás, hogy a kormány migrációellenes politikát folytat, miközben a kötvényprogram révén nemzetközi bűnözők is beléphettek Magyarországra és az Európai Unióba.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet államadósság Államadósság Kezelő Központ letelepedési kötvény Olvasson tovább a kategóriában