Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás Hajdu Miklós
2018. május 23. 06:52 Állam

Kiszámoltuk, hogy forintra mennyit bukott az állam a letelepedési kötvényeken

Tavaly függesztette fel a kormány a letelepedési kötvényprogramot, amely négy évig futott. Összesen 19 855 Európai Unión kívüli állampolgár fektetett 300 ezer*A 2013-ban induló program eleinte 250 ezer eurós befektetést írt elő. Ekkor tartózkodási engedélyt kaptak a külföldiek, majd fél év múlva igényelhették a letelepedési engedélyt. 2015-ben módosultak a jogszabályok, 300 ezer euróra emelkedett a kötvény ára, viszont azonnal megkapták a külföldiek a letelepedési engedélyt. A kormány tovább liberalizálta a programot. Családegyesítés címszó alatt nem csak az egy háztartásban élő kiskorú gyermekek, hanem a külön élő nagykorú gyermekek, sőt a nagyszülők is megkapták a magyar letelepedési engedélyt. eurót magyar letelepedési kötvényekbe, hogy cserébe letelepedési engedélyt kapjon (azt már nem tudni pontosan, hogy közülük hányan élnek legális bevándorlóként Magyarországon, hiszen a letelepedési engedéllyel szabadon mozoghatnak az EU területén).

A programot azzal indokolta a kormány, hogy a piacinál kedvezőbb devizaforrást szerezzen a magyar államadósság finanszírozásához. Azt már eddig is lehetett tudni, hogy ez nem igaz, mert a leginkább kormányközeli üzleti körök offshore cégei és ügyvédjei jártak jól a programmal. Csakhogy még a hivatalos indoklás még annyira sem áll meg: az állam a program időtartamának nagy részében piaci alapon olcsóbban jutott volna devizához, mint letelepedési kötvényekkel.

Végre megkaptuk az Államadósság Kezelő Központtól a négy év alatt kibocsátott papírok összes sorozatára vonatkozó adatot, és ezért pontosan ki tudtuk számolni, hogy mennyit nyert vagy bukott a programon a magyar állam. Összesen 11 sorozatban bocsátott ki a magyar állam letelepedési kötvényeket, az első sorozatot 2013. június 19-én, az utolsót 2017. július 12-én.

A letelepedési papír öt éves futamidejű, euróban kibocsátott magyar államkötvény volt. A jogszabály szerint az ilyen típusú magyar papírok hozamánál 1,5 százalékkal alacsonyabb hozamot biztosít a letelepedési kötvény. Volt viszont még egy fontos szabály, ami igen szokatlan a kötvénypiacokon.

 

A törvény szövegébe bekerült az is, hogy legalább 2 százalékos hozamot garantál a kötvény. Vagyis, ha az ötéves euróalapú magyar állampapírok másodpiaci hozama 2 százalék alá csökken, a letelepedési kötvény hozama ezt már nem követi, a 2 százalékot mindenképpen kifizeti.

 

A másfél százalékos szabály miatt az első két sorozatban nyert a magyar költségvetés, a piaci finanszírozáshoz képest 10,7 milliárd forintot. De mivel 2015 után óriásit zuhantak a magyar kötvényhozamok, életbe lépett a kétszázalékos szabály. Innentől kezdve a fennmaradó kilenc sorozatban csak a veszteséget termelte. A program végéig összesen 28,2 milliárd forintot buktak a magyar adófizetők a túl drága hozamok miatt. Akkora volt a bukás, hogy az első két év nyereségét is elvitte, így a letelepedési kötvényprogram összességében

17,5 milliárd forintos veszteséget okozott a magyar költségvetésnek.

Egészen pontosan 17 531 millió forintot. Ha úgy tetszik, mint egyes letelepedési engedélyt 882 ezer forinttal támogatták a magyar adófizetők. Vagy: minden magyar állampolgár beleadott 1800 forintot.

De kik nyertek a programon, ha a magyar állam ekkorát vesztett rajta? A letelepedési kötvényeket, bár a külföldiek pénzéből jegyezték le, közvetlenül nem ők voltak az állampapírok tulajdonosai. A kötvényeket ugyanis zárt körben bocsátotta ki a magyar állam, és a papírokat csak azok a magáncégek jegyezhették le, amelyek erre engedélyt kaptak az Országgyűlés gazdasági bizottságától. Összesen nyolc vállalkozás kapott engedélyt, ezek közül hét offshore helyszínnek tartott országban volt bejegyezve.*Hungary State Special Debt Fund, Kajmán-szigetek
EURO-ASIA Investment Management Pte Ltd, Szingapúr
VolDan Investments Limited, Liechtenstein
S & Z program Limited, Liechtenstein
Discus Holdings Ltd, Málta
Innozone Holdings Limited, Ciprus
Migrat Immigration Asia Ltd, Ciprus
Arton Capital Hungary Pénzügyi Tanácsadó Kft., Magyarország

Mivel nem a külföldi állampolgárok jegyezték le a kötvényeket közvetlenül a magyar államtól, a papírok hozama értelemszerűen a közvetítő cégekhez került.*A letelepedési kötvényt diszkontáron jegyezték le a cégek, vagyis a névértékből levonták a hozamot. Az ötéves lejáratkor az állam a névérteket fizeti vissza. Erre első alkalommal idén év végén kerül sor. Például a 300 ezer eurós kötvényért a cégek 271 ezer eurót fizettek, majd lejáratkor az állam 300 ezer eurót utal. Miután az ügyfél 300 ezer eurót adott át a program elején, a hozamot már a kötvényjegyzés pillanatában realizálták a közvetítő vállalkozások.

A vállalkozásoknak az Országgyűlés kormánypárti többségű gazdasági bizottsága adta meg az engedélyeket. A főügyészség szerint a parlamenti bizottságnak nem volt semmilyen előírása az engedélyeztetésre.*A főügyészség konkrétan azt írta: a letelepedési kötvényt szabályozó törvényből „nem vezethető le olyan kötelezettség, hogy a bizottság az általa szerződéskötésre nem javasolt cégek kérelméről határozatot hozzon, azt formálisan és alakszerűen bírálja el”, amiből az ügyészség szerint az következik, hogy a törvény „a bizottság elnöke, tagjai, valamint a bizottság mellett működő ügyintézők hatás- és feladatkörére, hivatali kötelességükre nem tartalmaz rendelkezést”.Nem tudni tehát, hogy miért pont ezek, az egy kivételével offshore hátterű, cégek kapták  meg az engedélyeket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRogánék nem vétettek a letelepedési program szabályai ellen, mert nem voltak szabályokA letelepedési kötvényprogramba bevont offshore cégek engedélyeztetésére nem is voltak előírások, így a kormánypárti képviselők azt csináltak, amit akartak.

A cégek – jelenlegi árfolyamon számolva – 57 milliárd forintos bevételre tesznek szert csak a papírok hozama miatt. Ehhez jön még a szolgáltatási díj, amit a külföldiek fizettek. Cégenként eltérő volt a díj, 45-60 ezer euró között mozgott. A Kajmán-szigeteki cég 45 ezer eurós árazással dolgozott, míg a többi vállalkozás 60 ezer eurót kért az ügyintézésért cserébe.

Összesen 6540 külföldi jegyzett le a közvetítőkön keresztül állampapírt. Az ügyfelek 81 százalékát a Kajmán-szigeteki Hungary State Special Debt Fund szerezte. Ezt súlyoztuk a számításban, vagyis az olcsóbb árazással szoroztunk a megvásárolt kötvények négyötödénél. A közvetítő cégek jelenlegi árfolyamon számítva 99,2 milliárd forintnyi bevételre tettek szert az ügyfelek által fizetett szolgáltatási díjból. A magyar adófizetők a kötvények után fizetett hozamok miatt további 57 milliárd forintot fizetnek ki a magáncégeknek.

A kötvényprogram során a cégek tehát 156,2 milliárd forintnyi bevételre tettek szert a magyar államnak és a magyar Országgyűlésnek köszönhetően. Eközben a magyar állam 17,5 milliárd forintot bukott csak a kötvények túl magas hozamai miatt. A veszteségben még nincs benne a 6540 külföldi kötvényes és a 13 345 családtagjuk ellenőrzésének és az engedélyek kiadásának hatósági költsége sem. Igaz, ez utóbbi, mint számos cikkből kiderült, nem lehetett túl alapos.

Állam bevándorlás letelepedési kötvény magyar állam offshore Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Wiedemann Tamás
2018. november 16. 17:50 Állam, Piac

A gazdálkodók két százaléka használja a magyar termőföldek kétharmadát

Az Orbán-kormány sem csökkentette érdemben a nagybirtokok arányát. Közben két évtized alatt egymillió ember felhagyott a földműveléssel.

Jandó Zoltán
2018. november 16. 06:54 Állam, Piac

Kiderítettük, miért róják állami pénzen húszéves teherautók a magyar városok útjait

A magyar építőiparban olyan mértékű kapacitáshiány van, hogy a cégek nem tudnak, és nem is akarnak foglalkozni a környezetvédelmi szempontokkal. Még akkor sem, ha több pénzt kapnának.

Wiedemann Tamás
2018. november 15. 16:21 Állam, Élet

Ezekben a zsákokban 136 ezer csalódott magyar ember reménye van

Elmentem egy nyilvános sorsolásra, és meglepődtem, hogy mennyien próbálkoznak szerencsejátékkal Magyarországon.

Fontos

Bucsky Péter
2018. november 18. 21:45 Élet

Annyira pokoli lett egy egyszerű gázkazán-csere, hogy az emberek inkább áttérnek fafűtésre

Azért szigorította az EU a kazáncsere-szabályokat, hogy csökkenjen a környezetszennyezés. Magyarországon ebből olyan drágulás és bürokrácia-túltengés lett, hogy az emberek inkább a fa- vagy villanyfűtést választják.

Torontáli Zoltán
2018. november 18. 13:36 Élet, Világ

Az almák Ferrarija finom, piros, drága, és hihetetlenül erős marketing van mögötte

Átalakítja a gyümölcstermesztés mögötti üzleti modellt a Pink Lady és a nyomában meginduló klub almák serege, de ennek megvannak a veszélyei is. Magyarország kimarad az új almahullámból.

Rigó Anita
2018. november 18. 07:29 Élet

Az általánost végzettek és a tizenévesek körében beindult a baby-boom Magyarországon

Harminc fölött és húsz alatt vállalnak több gyermeket a magyar nők. Több a gyereknélküli vagy a sokgyerekes család, kevesebb a kétgyerekes család.