Közzétette féléves beszámolójában az Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. eladási árát a vállalat korábbi tulajdonosa, a francia Engie. Az egykor GDF névre hallgató energiaipari csoport jelentése szerint a 23 ezer kilométernyi magyarországi gázvezeték-rendszert fenntartó érdekeltségért 147 millió eurót, azaz jelenlegi árfolyamon 47,4 milliárd forintot kaptak. Ez azonban még nem minden, a vevő ugyanis a cég több milliárd forintnyi adósságállományát is átvállalta.
Mindezt közpénzből, hiszen az Égáz-Dégázt az állami közműholding, az NKM Nemzeti Közművek Zrt. vásárolta meg. Ez volt a hazai gázpiac állami bekebelezésének eddigi utolsó lépése, hiszen a lakossági ügyfeleket már korábban átvette az ellehetetlenített piaci szereplőktől az állami cég.
A tranzakciót még tavaly ősszel jelentették be, és idén év elején zárták, ám a vételárat valamiért nem árulták el. Pedig úgy tudjuk, hogy az NKM-nél kifejezetten büszkék az ügyletre, mivel a vagyonértékeléshez képest állítólag viszonylag sokat sikerült alkudni a vételárból. Ezt támasztja alá az is, hogy egy az Index által közel három éve megszerzett minisztériumi előterjesztésben még 80-85 milliárdra becsülték az Égáz-Dégáz értékét.
Ennél pedig végül tényleg jóval kevesebbet fizettek. A franciák által most közzétett 147 millió euró ugyanis a tranzakció zárásának a napján, azaz január 11-én még csak 45,5 milliárd forintot jelentett. Ehhez jött még hozzá az a 18,6 milliárd forintos hitel, amit korábban kapott francia anyavállalatától az Égáz-Dégáz, és amit az – utóbbi cég éves jelentése szerint – szintén kifizetett az NKM, ám
a végső ár így is csak durván 64 milliárd lehetett.
Ráadásul a felvásárlással egy elég komoly nemzetközi pertől is megszabadult az állam, amit épp az Égáz-Dégáz miatt akasztott a nyakunkba az Engie. A franciák ugyanis úgy ítélték meg, hogy a rezsicsökkentéshez köthető jogszabály-változások 200 milliárd forintos kárt okoztak itteni hálózati cégüknek, ezért sajtóhírek szerint ekkora összeget követeltek a magyar államtól a washingtoni választott bíróságon. A tranzakció zárása után azonban elálltak ettől a követeléstől, így a jogi vita is véget ért.
A gázhálózati cég egyébként a harmadik komoly szerzeménye az alapítása óta többször nevet és szervezeti kereteket váltó állami holdingnak. A csoportot még a rezsidémon elleni küzdelem jegyében a Főgáz megvásárlásával kezdték el építeni 2013 végén. A német RWE fővárosi gázszolgáltatóban meglévő szűk 50 százalékos részesedéséért 41 milliárdot fizettek*Az a tranzakció 2014-ben zárult., majd megvették a Főgáz maradékát is a fővárostól.
Ezután viszonylag hosszú csend következett, legalábbis ami a felvásárlásokat illeti, mivel közben azért terjeszkedett a holding. A rezsicsökkentéssel kivéreztetett gázos cégek ugyanis sorra adták vissza szolgáltatói engedélyüket, ügyfeleiket pedig az állam vette át, aminek eredményeként 2016 végén már minden háztartást a Főgáz szolgált ki.
| Megvett cég | Időpont | Vételár | Eladó |
| Főgáz | 2014 | 41 milliárd | RWE |
| EDF Démász | 2017 | 121 milliárd | EDF |
| Égáz-Dégáz | 2018 | 64 milliárd | Engie |
A lakossági gázpiac bekebelezése után – de még az Égáz-Dégáz-üzlet előtt, amely mindmáig az utolsó jelentős magyar állami vásárlás – pedig a villamosenergia-szektorban is megindult a terjeszkedés. Igaz, itt már jóval többe került és kevésbé is volt eredményes. A magyar érdekeltségétől már nagyon szabadulni vágyó francia EDF-től 121 milliárdért vették meg a Démászt ügyfelestül, vezetékestül. A vevői bázist azonban azóta sem bővült érdemben.
Ennek a tranzakciónak volt azonban egy másik következménye is, ami szintén épp a napokban kapott új jelentőséget. A hatalmas vételárat ugyanis az NKM nem tudta előteremteni, így a forrást részben a másik állami energiamamut, az MVM biztosította számukra, amely ezzel a közműholding 50 százalékát is megszerezte.
Márpedig részben ez lehet az alapja a két cég tervezett összevonásának, amiről először a Magyar Hang, majd a Népszava is írt a közelmúltban. Az összeolvadásról szóló pletykákat pedig az érintett cégek egy személyi hírrel erősítették csütörtökön. Ekkor derült ki, hogy az MVM-et a jövőben az a Kóbor György irányíthatja elnök-vezérigazgatóként, aki eddig a Nemzeti Közműveknél töltött be hasonló pozíciót.
Közélet
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár
A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.
Fontos
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Zsákutcába fut az elektromos autózás, ha nem lesznek jóval hatékonyabbak az akkumulátorok
Olyan lett az akkumulátor, mint a napelem, a gyártás mennyiségének növelésével már nem lehet érdemi költségcsökkentést elérni, az alapanyagok ára pedig emelkedni fog.
