Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2018. augusztus 3. 06:55 Közélet

64 milliárdba kerülhetett a magyar állam legújabb szerzeménye

Közzétette féléves beszámolójában az Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. eladási árát a vállalat korábbi tulajdonosa, a francia Engie. Az egykor GDF névre hallgató energiaipari csoport jelentése szerint a 23 ezer kilométernyi magyarországi gázvezeték-rendszert fenntartó érdekeltségért 147 millió eurót, azaz jelenlegi árfolyamon 47,4 milliárd forintot kaptak. Ez azonban még nem minden, a vevő ugyanis a cég több milliárd forintnyi adósságállományát is átvállalta.

Mindezt közpénzből, hiszen az Égáz-Dégázt az állami közműholding, az NKM Nemzeti Közművek Zrt. vásárolta meg. Ez volt a hazai gázpiac állami bekebelezésének eddigi utolsó lépése, hiszen a lakossági ügyfeleket már korábban átvette az ellehetetlenített piaci szereplőktől az állami cég.

A tranzakciót még tavaly ősszel jelentették be, és idén év elején zárták, ám a vételárat valamiért nem árulták el. Pedig úgy tudjuk, hogy az NKM-nél kifejezetten büszkék az ügyletre, mivel a vagyonértékeléshez képest állítólag viszonylag sokat sikerült alkudni a vételárból. Ezt támasztja alá az is, hogy egy az Index által közel három éve megszerzett minisztériumi előterjesztésben még 80-85 milliárdra becsülték az Égáz-Dégáz értékét.

 

Ennél pedig végül tényleg jóval kevesebbet fizettek. A franciák által most közzétett 147 millió euró ugyanis a tranzakció zárásának a napján, azaz január 11-én még csak 45,5 milliárd forintot jelentett. Ehhez jött még hozzá az a 18,6 milliárd forintos hitel, amit korábban kapott francia anyavállalatától az Égáz-Dégáz, és amit az – utóbbi cég éves jelentése szerint – szintén kifizetett az NKM, ám

a végső ár így is csak durván 64 milliárd lehetett.

Ráadásul a felvásárlással egy elég komoly nemzetközi pertől is megszabadult az állam, amit épp az Égáz-Dégáz miatt akasztott a nyakunkba az Engie. A franciák ugyanis úgy ítélték meg, hogy a rezsicsökkentéshez köthető jogszabály-változások 200 milliárd forintos kárt okoztak itteni hálózati cégüknek, ezért sajtóhírek szerint ekkora összeget követeltek a magyar államtól a washingtoni választott bíróságon. A tranzakció zárása után azonban elálltak ettől a követeléstől, így a jogi vita is véget ért.

A gázhálózati cég egyébként a harmadik komoly szerzeménye az alapítása óta többször nevet és szervezeti kereteket váltó állami holdingnak. A csoportot még a rezsidémon elleni küzdelem jegyében a Főgáz megvásárlásával kezdték el építeni 2013 végén. A német RWE fővárosi gázszolgáltatóban meglévő szűk 50 százalékos részesedéséért 41 milliárdot fizettek*Az a tranzakció 2014-ben zárult., majd megvették a Főgáz maradékát is a fővárostól.

Ezután viszonylag hosszú csend következett, legalábbis ami a felvásárlásokat illeti, mivel közben azért terjeszkedett a holding. A rezsicsökkentéssel kivéreztetett gázos cégek ugyanis sorra adták vissza szolgáltatói engedélyüket, ügyfeleiket pedig az állam vette át, aminek eredményeként 2016 végén már minden háztartást a Főgáz szolgált ki.

 

Megvett cég Időpont Vételár Eladó
Főgáz 2014 41 milliárd RWE
EDF Démász 2017 121 milliárd EDF
Égáz-Dégáz 2018 64 milliárd Engie

 

A lakossági gázpiac bekebelezése után – de még az Égáz-Dégáz-üzlet előtt, amely mindmáig az utolsó jelentős magyar állami vásárlás – pedig a villamosenergia-szektorban is megindult a terjeszkedés. Igaz, itt már jóval többe került és kevésbé is volt eredményes. A magyar érdekeltségétől már nagyon szabadulni vágyó francia EDF-től 121 milliárdért vették meg a Démászt ügyfelestül, vezetékestül. A vevői bázist azonban azóta sem bővült érdemben.

Ennek a tranzakciónak volt azonban egy másik következménye is, ami szintén épp a napokban kapott új jelentőséget. A hatalmas vételárat ugyanis az NKM nem tudta előteremteni, így a forrást részben a másik állami energiamamut, az MVM biztosította számukra, amely ezzel a közműholding 50 százalékát is megszerezte.

Márpedig részben ez lehet az alapja a két cég tervezett összevonásának, amiről először a Magyar Hang, majd a Népszava is írt a közelmúltban. Az összeolvadásról szóló pletykákat pedig az érintett cégek egy személyi hírrel erősítették csütörtökön. Ekkor derült ki, hogy az MVM-et a jövőben az a Kóbor György irányíthatja elnök-vezérigazgatóként, aki eddig a Nemzeti Közműveknél töltött be hasonló pozíciót.

Közélet Égáz-Dégáz Engie nemzeti közműholding nkm Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán
2019. december 5. 06:48 Közélet

Méretes aknát hagynak Orbánék a következő kormányra a sporttámogatásban

Számításaink szerint 80-100 milliárd forintnyi olyan tao-támogatás lehet, amit már kifizettek, de amiért még nem vettek igénybe adókedvezményt a támogató cégek.

Fabók Bálint Jandó Zoltán
2019. december 4. 06:57 Közélet

A közvagyonért felelős minisztert nem zavarja, hogy az államot milliárdokkal károsító cégháló működött a lakásában

Bártfai-Mager Andreának nincs tudomása arról, hogy a körözött Balogh Sándornak cégei lettek volna bejegyezve a lakására, pedig erről több cikk is megjelent.

Tóth István János
2019. december 3. 16:13 Közélet

Miért vonzódnak a luxushoz a haveri rendszer vállalkozói?

A kedvezményezettek fogyasztási és megtakarítási döntései mutatják, hogy mennyire gondolják tartósnak azt a rendszert, amelyben a járadékra szert tesznek.

Fontos

Kasnyik Márton
2019. december 9. 16:32 Vállalat

Ebből az ábrából kiderül, mennyire értékeli a piac a NER-cégeket

Sokkal több pénzt toltak volna a befektetők a piaci vállalatokba, mint a NER-cégeibe az MNB kötvényprogramjában.

Bucsky Péter
2019. december 9. 06:58 Adat

Nagy üzlet a feketézéssel fertőzött bulinegyed, csak nem a kerületnek

Pár vendéglátóhely adja a bevétel és a nyereség felét, sok kisebb hely alig jelent be dolgozót a bulinegyedben. Az állam jól jár, a mellékhatásokat elviselő kerület bukik.

Váczi István
2019. december 7. 07:41 Élet

Mikor szabadulunk meg a füstokádó városi buszoktól?

Csak Budapestre négyféle szerződéstípussal érkeztek új buszok 2010 óta, de még így is rengeteg környezetszennyező jármű szállít utasokat, akárcsak sok vidéki városban.