Lezárult egy per, amiben százmilliárdokat követeltek a magyar államtól
Február végén hivatalosan is lezárult az a per, amit a francia Engie energiaóriás indított a magyar állam ellen még 2016-ban – derül ki a cég csütörtökön közzétett éves beszámolójából.
A franciák korábbi lapértesülések szerint 200 milliárd forintra perelték az államot, azért, mert álláspontjuk szerint Magyarország megsértette a befektetővédelmi elveket. A rezsicsökkentéshez köthető jogszabály-változások ugyanis ellehetetlenítették a franciák gázvezetékeket fenntartó hálózati cégének gazdaságos üzemeltetését. Ez pedig az Engie becslése szerint ekkora kárt okozott számukra.
Az eljárás, ami egy washingtoni választott bíróságon futott (ICSID, International Center for Settlement of Investment Disputes), azért zárult le, mert az érintett hálózati céget az Engie időközben eladta a magyar államnak. A köztulajdonban lévő Nemzeti Közművek Zrt. (NKM) még októberben jelentette be, hogy adásvételi szerződést írtak alá a franciákkal az Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. megvásárlásáról. A tranzakció eredményeként a 3,4 millió, főleg lakossági gázfogyasztót kiszolgáló NKM 23 ezer kilométernyi gázvezeték-rendszerrel gazdagodott.
A vételárat a felek nem hozták nyilvánosságra, és ez a mostani beszámolóból sem derül ki, vélhetően azért, mert az ügyletet csak idén januárban zárták le. Annyit ugyanakkor éves jelentésében elárult az Engie, hogy az eladás eredményeként a csoport nettó adósságállománya nagyjából 100 millió euróval (nagyjából 31 milliárd forinttal) csökkent. Mivel az említett összeg nagyságrendileg megegyezik Égáz-Dégáz kötelezettségállományával, a beszámolóban elrejtett félmondat arra utalhat, hogy az NKM átvállalta a tartozást. Ennek nagy részét egyébként egy, a francia anyacégtől kapott kölcsön tette ki.
A teljes vételár azonban ennél a 31 milliárdnál valószínűleg több volt. Mikor először felmerült, hogy az állam megveheti az Égáz-Dégázt, akkor a cég értékét 80-85 milliárdra becsülték, ám mire a megállapodás megszületett ennyit valószínűleg már nem ért a vállalat. Magyarul az NKM valahol 30 és 80 milliárd közötti összeget szánhatott a vásárlásra.
Ez egyébként nem az utolsó hasonló tranzakció volt a piacon. Két hónappal később ugyanis az ismert magyar befektetők érdekeltségébe tartozó MET vette meg az egészen addig az olasz ENI tulajdonában lévő Tigáz Zrt-t és annak 33 ezer kilométernyi gázvezeték-hálózatát.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
