Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2018. március 8. 15:21 Állam

Lezárult egy per, amiben százmilliárdokat követeltek a magyar államtól

Február végén hivatalosan is lezárult az a per, amit a francia Engie energiaóriás indított a magyar állam ellen még 2016-ban – derül ki a cég csütörtökön közzétett éves beszámolójából.

A franciák korábbi lapértesülések szerint 200 milliárd forintra perelték az államot, azért, mert álláspontjuk szerint Magyarország megsértette a befektetővédelmi elveket. A rezsicsökkentéshez köthető jogszabály-változások ugyanis ellehetetlenítették  a franciák gázvezetékeket fenntartó hálózati cégének gazdaságos üzemeltetését. Ez pedig az Engie becslése szerint ekkora kárt okozott számukra.

Az eljárás, ami egy washingtoni választott bíróságon futott (ICSID, International Center for Settlement of Investment Disputes), azért zárult le, mert az érintett hálózati céget az Engie időközben eladta a magyar államnak. A köztulajdonban lévő Nemzeti Közművek Zrt. (NKM) még októberben jelentette be, hogy adásvételi szerződést írtak alá a franciákkal az Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. megvásárlásáról. A tranzakció eredményeként a 3,4 millió, főleg lakossági gázfogyasztót kiszolgáló NKM 23 ezer kilométernyi gázvezeték-rendszerrel gazdagodott.

A vételárat a felek nem hozták nyilvánosságra, és ez a mostani beszámolóból sem derül ki, vélhetően azért, mert az ügyletet csak idén januárban zárták le. Annyit ugyanakkor éves jelentésében elárult az Engie, hogy az eladás eredményeként a csoport nettó adósságállománya nagyjából 100 millió euróval (nagyjából 31 milliárd forinttal) csökkent. Mivel az említett összeg nagyságrendileg megegyezik Égáz-Dégáz kötelezettségállományával, a beszámolóban elrejtett félmondat arra utalhat, hogy az NKM átvállalta a tartozást. Ennek nagy részét egyébként egy, a francia anyacégtől kapott kölcsön tette ki.

A teljes vételár azonban ennél a 31 milliárdnál valószínűleg több volt. Mikor először felmerült, hogy az állam megveheti az Égáz-Dégázt, akkor a cég értékét 80-85 milliárdra becsülték, ám mire a megállapodás megszületett ennyit valószínűleg már nem ért a vállalat. Magyarul az NKM valahol 30 és 80 milliárd közötti összeget szánhatott a vásárlásra.

Ez egyébként nem az utolsó hasonló tranzakció volt a piacon. Két hónappal később ugyanis az ismert magyar befektetők érdekeltségébe tartozó MET vette meg az egészen addig az olasz ENI tulajdonában lévő Tigáz Zrt-t és annak 33 ezer kilométernyi gázvezeték-hálózatát.

Állam Égáz-Dégáz Engie MET NKM Nemzeti Közművek Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Rigó Anita
2018. november 12. 16:13 Állam, Élet

Magyarországon egy apa nem lehet annyira családcentrikus, hogy otthon maradjon a gyerekkel

Nálunk még most is nagyon erős a hagyományos kenyérkereső apai szerep támogatottsága, Németországban viszont más a helyzet.

Jandó Zoltán
2018. november 9. 13:18 Állam, Pénz

Kevés volt a felcsúti focinak 19 milliárd, visszamenőleg kaphattak újabb százmilliókat

Valószínűleg egy jogszabály-módosításnak köszönhetően juthatott újabb közel egymilliárd forinthoz, így összesen már 20 milliárdnyi közpénzből szépülhet az akadémia.

Bucsky Péter
2018. november 9. 07:02 Állam

Magyarország az egyik legnagyobb vesztese a multik transzferár-trükkjeinek

Sok ország segíti a multikat az adófizetés minimalizálásában, hazánk a társasági adó ötödét bukhatja emiatt. A nagy transzferár-trükk, második rész.

Fontos

Hajdu Miklós
2018. november 13. 06:56 Tech

Adatszemüveg és virtuális valóság: szinte olyan lesz az autógyári munka, mint egy videójáték

Tablet, okosóra és hamarosan adatszemüveg egészíti ki karbantartók szerszámkészletét a magyarországi autógyárakban.

Bucsky Péter
2018. november 12. 06:53 Piac

Évi 48 milliárd forintnyi társasági adót trükközhet ki az országból 30 magyarországi multi

Ha csak a legnagyobb multik abbahagynák a nyereség kijátszását, egy pillanat alatt 1 százalékot nőne a magyar GDP. A nagy transzferár-trükk, harmadik rész.

Rigó Anita
2018. november 11. 07:49 Élet

Évi tízezer gyermek születik apa nélkül Magyarországon

Nemcsak a nők, hanem a férfiak gyermekvállalási életkora is jelentősen kitolódott az utóbbi két évtizedben.