Mostantól egyetlen reklámügynökségen folyhat keresztül az összes állami kommunikációra szánt pénz. Az ilyen közbeszerzések összefogásával megbízott Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) ugyan néhány napja még három kormányközeli csoporttal szerződött le a feladatra, ám Közbeszerzési Hatóság ezekből kettőt – Kuna Tibor és Csetényi Csaba cégeit -, mint ma kiderült, már két héttel ezelőtt eltiltotta a tendereken való részvételtől. Emiatt az érintett cégekkel most szerződést bontottak, így csak egy konzorcium maradt, akivel élő megállapodása van a hivatalnak: Balásy Gyula cégcsoportja.

Az NKOH közleményben mindenkit megnyugtatott, hogy ennek a harmadik szereplőnek hála „a kormányzati kommunikációs szolgáltatások ellátása a jövőben is biztosított”. Ugyanakkor az állami kommunikáció – ami eddig is egy olyan szürke zóna volt, ahol milliárdokat kaszáltak a kiválasztott ügynökségek – mostantól lényegében monopólium lett. A jövőben csak Balásy Gyula ügynökségei szervezhetik az állami kommunikációs kampányokat. Ha minden jól megy, 75 milliárd forint értékben.

Az NKOH-t papíron azért hozták létre, hogy az állam spóroljon a kommunikáción, de ennek pont az ellenkezője történt. A rendszer úgy működik, hogy a hivatal kiír egy hatalmas, 25 milliárdos közbeszerzést, amin három nyertes céget, vagy konzorciumot választanak ki. Ezekkel kötnek egy keretszerződést, és később az egyes konkrét feladatokra már csak ebben a szűk körben hirdetnek versenyt.

Az első ilyen gigatendert még 2015-ben írták ki, akkor a 25 milliárd ki is tartott egy évig. Ez pedig – legalábbis a kormányzati kommunikáció szerint – tényleg spórolást jelentett, korábban ugyanis állításuk szerint 40 milliárd ment el évente ilyen célra. A második körben azonban már nem volt ilyen visszafogott az NKOH. Akkor már kormányközeli csoportok kerültek be a három kiválasztott közé: a tízmilliárdokon a Rogán Antal szomszédjaként emlegetett Csetényi Csaba, a több miniszterrel is jó kapcsolatban lévő Kuna Tibor és nemrég még reklámgrafikusként dolgozó, de szintén Fidesz-közelinek mondott Balásy Gyula ügynökségei osztozhattak.

Ráadásul nem is csak a 25 milliárdon, az új szerződést ugyanis már úgy írták alá, hogy a keretet háromszor feltölthetik új közbeszerzés kiírása nélkül. Ezzel pedig élt is az NKOH, így aztán másfél év alatt több mint 70 milliárdot kommunikáltak el a különböző állami szervezetek.

Már ebből a bő 70 milliárdból is Balásy húzta be a legtöbbet, aminek köszönhetően cégei öt év alatt megszázszorozták árbevételüket. Arról már korábban is lehetett hallani, hogy Csetényi Csaba fontos kormányzati szereplőkkel került konfliktusba, ezért kiesett a pixisből, és a csökkenő megrendelések miatt egyesek hasonlóan vélekedtek Kuna Tiborról is. Arra azonban valószínűleg senki nem számított, hogy a két üzletember cégeit egyszerűen kizárják a keretszerződésből.

Már csak azért sem, mert rajtuk, illetve Balásy két ügynökségén kívül más nem is indult az NKOH legutóbbi tenderén, amit még áprilisban írt ki a hivatal, miután észlelte, hogy vészesen fogy a 75 milliárdos keret. A három indulót annak rendje és módja szerint ki is hozták győztesként, sőt az NKOH mai közleménye szerint le is szerződtek velük.

A szerződést viszont már az aláírás másnapján felmondták, mert csak most vették észre, hogy időközben a Közbeszerzési Hatóság szabálytalanságokat tárt fel Csetényi és Kuna cégeinél. Ezek miatt a hatóság kizárta, azaz lényegében eltiltotta a közbeszerzéseken való indulástól őket. Így pedig a törvény szerint nem lehet velük szerződni.

A szankcionált cégek ráadásul épp az előző NKOH-s keretszerződést szegték meg. Ha jól értelmezzük a nem túl egyszerű ügyeket, akkor Csetényiék nem vették igénybe azokat az alvállalkozókat (köztük a szintén kormányközeli Századvég Politikai Iskola Alapítványt), akik segítségével befutottak a tenderen, Kunáék viszont épp ellenkezőleg: túl nagy arányban vontak be alvállalkozókat.

Bár valószínűleg ezek tényleg komoly vétségek, azt azért érdemes kiemelni, hogy nem a legnagyobb összegű kommunikációs közbeszerzéseket érintették. Csetényiek egy 138 milliós Paks 2-es projekten csúsztak el, Kunáék pedig a Reformáció 500 programsorozat kiemelt eseményeire kiírt 72 milliós pályázaton. Mindezt úgy, hogy Kuna ügynökségei szintén NKOH-s tendert követően 230 millióért gyártottak le egy századennyiből elkészíthető kisfilmet az vizes vb-ről, aminek az ugyancsak rájuk bízott nemzetközi kommunikációja teljes egészében elmaradt.

Szóval az szinte egyáltalán nem kérdés, hogy az érintett cégek többségét lett volna miért kizárni, a furcsa csak az, hogy miért épp ilyen ügyekkel, és miért épp most. Így ugyanis a tavaly amúgy is taroló Balásy Gyula cégei alkotta konzorcium maradt az egyetlen szerződött partner, azaz mostantól még annyi verseny sem lesz az állami megbízásokért, mint eddig. Teljesen monopol piac jött létre, ahol úgy áraz az egyetlen talpon maradt szereplő, ahogy csak akar.

Normális piacgazdaságban az lenne a logikus lépés, hogy megismétlik az eljárást (igazából normális piacgazdaságban valószínűleg nem is lenne ilyen keretszerződés, de legalábbis biztosan nem így leosztott szerepekkel). A G7 által megkérdezett közbeszerzési szakértő szerint azonban erre nincs sok esély. A szerződést megkötötték, és hiába volt az eredeti szándék az, hogy három szereplő legyen, mivel végül csak egy maradt versenyben, lehet csak vele szerződni. Persze, ha érkezett volna a három kormányközeli csoporton kívül mástól is érvényes ajánlat, akkor most még lehetnének beugrók, de valamiért senki más nem találta vonzónak a 75 milliárdos tendert.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Balásy Gyula Csetényi Csaba Kuna Tibor Nemzeti Kommunikációs Hivatal NKOH Olvasson tovább a kategóriában