Úgy süvített a magyar gazdaság 2018 első három hónapjában, mintha még mindig 2017 lenne, derült ki a KSH előzetes GDP-adatokról szóló közleményéből. A magyar gazdaság teljesítménye éves alapon 4,7, negyedéves alapon pedig 1,2 százalékkal bővült.
Mind a két szám csak egy hajszálnyival gyengébb a 2017 utolsó negyedéves adatainál, ami viszont 2005 óta a legerősebb magyar növekedés volt.
A KSH előzetes adatoknál szokásos szűkszavú kommentárja szerint a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá a növekedéshez a legnagyobb mértékben. Ez arra utal, hogy továbbra is a belső fogyasztás pörgeti a magyar gazdaságot, ami nem is olyan meglepő, ha figyelembe vesszük az évek óta tartó bérnövekedést és a munkaerőpiac javulását.
Ráadásul az európai konjunktúra is erős, ami a magyar gazdaságot a korábbi években maga után húzó feldolgozóipari export szempontjából fontos. Igaz, vannak olyanok, például az IMF, akik úgy látják, hogy mostanában juthatott túl a csúcson az európai növekedési ciklus.
A kormány egyébként arra számít, hogy a most látható növekedési tempó ki fog tartani legalább 2022-ig, annak ellenére, hogy az uniós támogatások visszaesnek, és ráadásul a kormány is megszorító jellegű költségvetési politikát hajt végre. A növekedés hajtóereje a kormány szerint a magyar gazdaság bombasztikus termelékenység-javulása lesz, aminek viszont egyelőre semmi nyoma.
Európai szinten is erős volt a magyar adat, az eddig jelentő országok között a harmadik helyre volt ez elég az éves növekedést nézve. Romániát visszaelőztük, Lengyelországot viszont nem. Igaz, több, az előző negyedévben még Magyarországnál gyorsabban növekvő ország (Szlovénia, Észtország, Írország) még nem közölt adatot az idei első negyedévről.
Közélet
Fontos