Titkolja a Magyar Nemzeti Bank (MNB), hogy mennyiért hozták vissza Londonból a nemzet aranytartalékát. A G7 kérdésére a jegybank csak annyit árult el, hogy légi úton szállították Magyarországra az aranyat, és az MNB saját épületében tárolják. Az aranytartalék három tonnát nyom, a jegybank által közzétett fotókon jól látszanak, hogy egy ládában 400 kilogrammnyi aranyrudat heylezték el, így könnyen kiszámolható, hogy nyolc láda aranyat hoztak haza.
Az aranyrudak tárolása tehát nem igényel nagy helyet, egy kisebb terem is elegendő. Az aranyrudak tárolására alkalmas helyszínválasztás kiválasztása során a fő szempont a biztonság. Hiába vásárolt az MNB és alapítványai az elmúlt években tucatnyi ingatlant, az arany tárolására igazából két épület lehet csak alkalmas. Az egyik az MNB budapesti, Szabadság téren fekvő székhelye, a másik pedig a jegybank soroksári készpénzlogisztikai központja.
Mindkét ingatlant fegyveres őrök védik, a soroksári Európa egyik legbiztonságosabb ilyen központja. A másik lehetséges helyszín a jegybank székhelye lehet. Az ingatlan szomszédságában van a Magyar Államkincstár székhelye is, az épületegyüttes Hold utcai részének pincehelyiségei pedig alkalmasak lehetnek a biztonságos tárolásara. Az épületet éjjel-nappal őrzik, az MNB-ben pedig néhány éve már saját fegyveres őrsége is van, volt titkosszolgálati szakemberekkel.*Az MNB Biztonsági Zrt.-nél a Bisnode céginformációs szolgáltató adatai szerint százötvenen dolgoznak, a társaság tavalyi bevétele 2,9 milliárd forint volt.
Emellett az MNB további három, titkos stratégiai tárolóval is rendelkezik. Ezekből egy a Bükkben, egy másik pedig Veszprém környékén található, a harmadikról semmit sem tudni. Bár esélyesebb, hogy a jegybank a fegyveres őrökkel védett ingatlanok egyikében helyezte el a készletet, a stratégiai tárolókat sem lehet teljesen kizárni.
A jegybank nem csak azt titkolja, hogy mennyiért hozták haza az aranyat, de azt is, hogy mennyibe kerül az itthoni tárolása. Teljesen mindegy ugyanis, hogy hol van egy jegybank aranytartaléka, Budapesten, Londonban, vagy Zürichben. Hazahozni csak akkor van értelme, ha itthon olcsóbb tárolni, mint külföldön. Erre a kérdésre sem válaszolt azonban az MNB.
A nyolcvanas évekre az arany elvesztette a monetáris célú tartalékolásban korábban betöltött kincsképző szerepét. Ezzel párhuzamosan a jegybankok világszerte leépítették az aranytartalékaikat. Magyarországon a hetvenes években még 60 tonna feletti volt a készlet, ez csökkent a jelenlegi három tonnára, amelyet az MNB most hazahozott Londonból.
A befektetők ma már azt figyelik, hogy az egyes országoknak mekkora a devizatartaléka. Tavaly 23,6 milliárd euróra csökkentek a hazai tartalékok, amely 2014-ben még 34 milliárd euró felett voltak. Ez még mindig nem alacsony, hiszen a Giudotti-szabály szerint a devizatartalékoknak fedezniük kell az ország egy éven belül lejáró külföldi adósságát. Ezt bőven teljesíti a tartalékok jelenlegi szintje.
A hazahozott aranytartalékok jelenlegi árfolyamon számolva 130 millió dollárt, euróban 105 milliót érnek. Ez a jegybanki devizatartalék kevesebb mint fél százalékát teszi ki. Ezért egy kicsit túlzónak tűnik az MNB közleménye, amely szerint az aranytartalék országon belüli birtoklása „tovább erősítheti a Magyarország iránti piaci bizalmat”.
Az MNB szerint az arany nem pusztán befektetési termék a jegybankok számára, hanem olyan stratégiai eszköz, amely alkalmas az ország iránti bizalom erősítésére külföldön és belföldön egyaránt: „a tradicionális tartalékeszköz ilyen módon egyre nagyobb mértékben, ismételten gazdaságstratégiai szereppel is bír”. Ez legfeljebb egy kampányfogásnak lehet jó, hiszen közgazdasági értelemben semmilyen jelentősége nincs a lépésnek.
