A Moszkvával kötött hosszútávú szerződés három évvel ezelőtti kifutása óta egyik évben sem érkezett annyi orosz gáz Magyarországra, mint tavaly. Az Eurostat adatai alapján 2017-ben 1,09 milliárd euró értékben importáltunk földgázt Oroszországból, ami közel duplája az egy évvel korábbinak. A 336 milliárd forintnak megfelelő összegből azonban nem jött ki kétszer akkora mennyiség, mint amennyit 2016-ban vettünk, időközben ugyanis érezhetően emelkedtek az árak. Magyarul drágábban vásároltunk többet.
Pedig most már valószínűleg sokkal szabadabban választhatjuk meg a beszerzési forrásokat, mint akár négy évvel ezelőtt. Egészen 2015-ig ugyanis béklyóba kötötte a magyar gázkereskedelmet egy hosszú távú szerződés, amit még a kilencvenes évek közepén, számunkra rendkívül rossz feltételekkel kötöttek meg. A 20 évre aláírt megállapodásban azt vállaltuk, hogy minden évben meghatározott mennyiségű gázt veszünk át az oroszoktól. Ha pedig esetleg ezt mégsem teljesítenénk, annyi baj legyen, de az át nem vett gázt akkor is ki kell fizetni*A szakmában ezt hívják “vedd át vagy fizess” (take-or-pay) feltételnek. Lényege, hogy a vevő akkor is köteles kifizetni a kontraktusban rögzített mennyiség egy részét, ha az adott évben valamiért kevesebb gázra lenne szüksége..
Az első néhány évben ez még nem volt akkora gond, ám ahogy haladtunk előre az időben, a hazai gázfogyasztás szépen elkezdett apadni. A 2008-as válság után pedig már egyáltalán nem volt szükségünk akkora mennyiségre, aminek az átvételét vállaltuk. A szerződés lehetőséget adott arra, hogy a beragadt mennyiséget magunk előtt görgessük, és ezzel az aktuális importőr cég*Sokáig az E.On, majd az állami Magyar Földgázkereskedő Zrt. élt is. Mire azonban a megállapodás 2015-ben kifutott, a csökkenő felhasználás miatt hatalmas mennyiség gyűlt össze.
Becslések szerint összesen 17-18 milliárd köbméter lehetett, amit a vállalás ellenére nem vettünk át.
Ha ezt a szerződés lejáratakor ki kell fizetni, akkor – figyelembe véve, hogy ilyen esetben gyakran büntetőtarifával is számolni kell – nagyjából egy 1500-2000 milliárd forintos csekkre számíthattunk volna Moszkvától. Vlagyimir Putyin három évvel ezelőtti budapesti látogatása során azonban ennél egy barátságosabb megoldásban állapodott meg Orbán Viktorral: abban maradtak, hogy a beragadt gázt felhasználhatjuk a következő években is.
Mivel azonban időközben a szerződés kifutott, valószínűleg a feltételek is lazábbak lettek, és így vélhetően más forrásokból is nagyobb mennyiségben szerezhettünk be gázt. Legalábbis egyértelműen erre utal, hogy 2015-ben és 2016-ban nagyon visszaesett az oroszországi import.
Tavaly azonban újra emelkedésnek indult, olyan szintre került, mint átlagosan a szerződés utolsó négy évében. Tehát annyi orosz gáz érkezett az országba, mintha még mindig élne a megállapodás. Az, hogy a fordulatot mi okozta, nem teljesen egyértelmű, de nem kizárt, hogy 2015-2016-ban túlságosan is visszaesett a behozatal.
Az orosz elnök ugyanis nem az örökkévalóságig engedte kitolni a leszerződött gáz átvételét, konkrét határidőben állapodtak meg a magyar kormányfővel. Akkori hírek szerint 2018-2019-ig kaptunk haladékot, ám az első két “szabad év” importjával nem kizárt, hogy ebből is kicsúsztunk volna.
Közélet
Gyomros a magyar gazdaságnak: fél hónapra teljesen leállhat Budapesten a konténerszállítás
Olyan rosszul ütemezték a pályafelújítást, hogy a nemzetközi áruforgalom tizedét lebonyolító terminálok egyikére sem lehet majd eljutni.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
A földgáznál már lazán kiválthatná a kormány az orosz szállításokat
Az orosz gáz nagy részét már akkor is nélkülözni lehetne, ha a külügyminiszter tárgyalásain lebeszélt ügyleteknek csak a fele valósul meg.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
