A következő három napban több mint 250 ipari vállalat, köztük a Thyssenkrupp, a Siemens, a BMW és a Mercedes alkalmazottai készülnek 24 órás munkabeszüntetésre Németországban. Európa legnagyobb ipari szakszervezete, a német IG Metall év eleje óta már közel egymillió tüntetőt vonultatott fel.
A Bloomberg cikke szerint a körülbelül 3,9 millió dolgozót képviselő szakszervezet és a munkáltatói oldal múlt hétvégén 16 órán át tárgyalt a bérekről és a munkaidőről, ám az egyeztetések ötödjére is sikertelenül zárultak, ezért a munkavállalók a sztrájk mellett döntöttek. A szakszervezet azt szeretné elérni, hogy következő 12 hónapban 6 százalékkal növeljék a fém- és az elektronikai ágazat dolgozóinak bérét, emellett követelik, hogy a gyermekeiket, illetve a beteg vagy idős családtagjaikat ellátó alkalmazottak két éven át 35 óráról 28 órára csökkenthessék a munkaidejüket, és eközben bérkiegészítésben részesüljenek.
A három napra szervezett 24 órás sztrájkok, amelyek van, ahol már kedd éjjel megkezdődtek, biztosan komoly kiesést okoznak a termelésben, különösen, mert a hosszú ellátási láncok minden cége érintett.
A munkáltatói oldal legutóbb 6,8 százalékos béremelést ajánlott a következő 27 hónapban, ám a bérkiegészítési követelésnek nem engedne, mivel szerinte az diszkriminatív lenne azokkal szemben, akik már alapból rugalmas szerződéssel dolgoznak és nem kapnak bérkiegészítést. Emellett kilátásba helyezték, hogy a munkabeszüntetések okozta károk miatt jogi eljárást kezdeményeznek.
Az IG Metall egyik vezetője szerint a dolgozók nagyon mérgesek a munkáltatók tárgyalási taktikája miatt. A dolgozók álláspontja szerint mindenki látja, hogy milyen jó a jelenlegi gazdasági helyzet, ezért magasabb béreket és a magánélethez jobban illeszkedő munkabeosztást követelnek.
A politikusok és a jegybankárok számára is fontosak a német kollektív bértárgyalások, ugyanis a munkamegszakításból származó károktól függetlenül a közgazdászok régóta aggódnak a stagnáló bérek hosszú távú hatásai miatt.
Ha a régió legvirágzóbb országa nem tud jelentős béremeléseket végrehajtani, akkor a többi ország még nagyobb kihívással szembesülhet ezen a téren.
Ez pedig megnehezítheti az Európai Központi Bank arra irányuló törekvéseit is, hogy inflációt gerjesszen és végül elhagyja a gazdasági fellendülést célzó monetáris lazító intézkedéseket.
A német cégek számára komoly problémát jelent a munkaidő csökkentésére irányuló dolgozói követeléseknek való megfelelés, ugyanis így is komoly munkaerőhiánnyal küzdenek. Ugyan a feldolgozóipari kibocsátás két évtizedes csúcson jár és rengeteg a megrendelés, a termelés lassulása komoly következményekkel járhat.
Közélet
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
