Olyan történt november közepén, amire korábban nem volt példa: alacsonyabbra süllyedt a magyar tízéves államkötvény hozama, mint az amerikai tízéves papíré. Ez azt jelenti, hogy Magyarország most már olcsóbban, de legalábbis ugyanolyan áron tudja finanszírozni működését, mint az Egyesült Államok. A kibocsátott hosszú lejáratú kötvények után most már hajszálnyival kevesebb hozammal is megelégednek a magyar állampapírokat vásárlók.
Sőt, hagyományosan arra is utalna ez, hogy a befektetők jobban bíznak Magyarországban, mint az Egyesült Államokban, hiszen a hozam – a várt infláció és más tényezők, például a rivális eszközök várt hozama mellett – elméletileg az államcsőd kockázatát is visszatükrözi.
Persze erről szó sincs, hiszen mind az Egyesült Államokban, mind Magyarországon a jegybankok politikája van a legnagyobb hatással a kötvényhozamokra. Szigorúbb megfigyelők azt mondanák, hogy ezek súlyosan manipulált piacok – ami jogos, de valójában direkt van így, hiszen a jegybankokat többek között pont erre hozták létre.
A Magyar Nemzeti Bank például minden erejével azon van, hogy a bankok parlagon heverő pénzét államkötvényekbe terelje, és ez a többletkereslet erősen lefelé nyomja a magyar hozamokat. Ebben segít a magyaroknak az Európai Központi Bank is, amely továbbra is nagy erőkkel vásárolja az összes kötvényt, amit az eurózónában fellel. Az amerikai Federal Reserve viszont ha lassan is, de kamatemelési ciklusba kezdett, ami szintén jól látható a fenti ábrán. A két folyamat most jutott el oda, hogy a két hozam útja keresztezte egymást – talán a történelemben, de az utóbbi évtizedekben biztosan először.
A nagy magyar hozamcsökkenés egyébként elég nagy megtakarítást hozott Magyarországnak: évi nagyjából kétszáz milliárd forinttal kevesebbet kell az államadósság továbbgörgetésére költeni, mint korábban. 2013-ban még 1260 milliárd forintot kellett kamatkiadásokra költeni, ez az idei költségvetésben már ezermilliárdra csökkent.
Közélet
Fontos