Egyre kevésbé éri meg fával fűteni, mivel a gázzal szemben (aminek a rezsicsökkentés során alacsony szinten rögzítették az árát) a tűzifa folyamatosan drágul. Míg öt évvel ezelőtt akár felezhette is költségeit, aki fával gyújtott be, ma már ettől nagyon messze vagyunk.
A Népszava számolt be csütörtökön arról, hogy szeptemberben megugrott a tűzifa ára. Miközben az infláció 2,5 százalékra rúgott, ezért a termékért 8,8 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban. Az áremelkedés havi szinten is jelentős, közel 4 százalékos volt.
A folyamat nem újkeletű, sőt az igazán érdekes trend akkor bontakozik ki, ha visszatekintünk a rezsicsökkentés előtti évekre. A lakossági gáz ára ugyanis 2012 és 2015 között bő negyedével esett, azóta pedig a KSH adatok szerint fixen 101 forintot kell fizetni egy köbméterért. Ezzel szemben a tűzifa esetében ellentétes mozgás volt jellemző: az ár szép dinamikusan emelkedett, és a jelenlegi mázsánként 3350 forint épp negyedével magasabb, mint öt évvel ezelőtt.
Persze mindez sokat nem segít, ha össze akarjuk vetni a két fűtési módszer tényleges költségeit, ahhoz ugyanis ismerni kell az úgynevezett fűtőértékeket (az egységnyi tüzelőanyag elégetésével elérhető hőmennyiséget) is. Számításunk szerint a fenti trendek ellenére tűzifával még mindig olcsóbb fűteni, ám a korábban 50-60 százalékos árelőny jelentős része mostanra eltűnt.
Jelenleg egy köbméter gázzal egyenértékű fa, minőségétől függően, 70-80 forintba kerül, azaz rosszabb esetben csak ötödével faragható le így a fűtésszámla (a gázhoz képest). Ez valószínűleg már elgondolkodtatja azokat, akiknek van választási lehetősége, a vezetékes gázzal ugyanis sokkal kevesebb macera van.
Más kérés, hogy sokaknak nincs választási lehetősége. A Népszava arról írt, hogy
a hazai statisztikában év elején „módszertant váltottak” és a fogyasztási adatokba belevették a lopott fát is, amivel a korábbi 2 millió tonnás éves felhasználás megduplázódott.
A legszegényebb régiókban ráadásul sok esetben nem is fával, hanem például hulladékkal fűtik be a téli időszakban a házakat. A szilárd tüzelőanyagok pedig komoly környezetterhelést okoznak, és jelentős egészségkárosodáshoz vezethetnek, ami Magyarországon nemzetközi összevetésben is komoly probléma.
(MTI Fotó: Balázs Attila)
Közélet
Brüsszelben most már feltűnően gyorsan ugranak, ha problémás magyar ügyekről van szó
Három hónapon belül megérkezett az árrésstop ügyében a felszólító levél, ami a korábbi példák alapján rendkívül gyorsnak számít.
Súlyos önámítás, mégis terjed Orbán szuverenitásmániája
A kormányfő és holdudvara a magyar szuverenitás védelmével indokolja bel- és külpolitikai lépéseit, de a valóságban a szuverenitás megalkotása óta álszent és vitatott jelenség.
Terjed a Mészáros-Felcsút kór az európai futballban, magyar áldozata is lehet
Mészáros Lőrinc sorsára juthat a felvidéki milliárdos Világi Oszkár: lehet, hogy meg kell válnia egyik focicsapatától, hogy azt ne zárják ki a Konferencia Ligából.
Fontos
Kinek fogynak el hamarabb a rakétái az izraeli-iráni háborúban?
Meggyorsíthatja Amerika támadó hadba lépését, ha tényleg komolyan fenyeget, hogy Izrael kifogy a légvédelmi rakétákból.
Feleakkora növekedést sem tudnak elérni a magyar e-kereskedők, mint a Temu és társai
Beszűkült a játéktere a hazai szereplőknek, akiknek a gazdaságpolitikai környezettel és a vevők vásárlóerejének csökkenésével is meg kell küzdeniük.
Ezt a kört megúsztuk, de mi lesz ősszel a magyar államadósság besorolásával?
Sikerült lehozni egy kilátásrontással az idei első kört, de a belső és külső kihívások miatt egyáltalán nem lehetünk nyugodtak az őszi felülvizsgálatok előtt.
