Egyre kevésbé éri meg fával fűteni, mivel a gázzal szemben (aminek a rezsicsökkentés során alacsony szinten rögzítették az árát) a tűzifa folyamatosan drágul. Míg öt évvel ezelőtt akár felezhette is költségeit, aki fával gyújtott be, ma már ettől nagyon messze vagyunk.
A Népszava számolt be csütörtökön arról, hogy szeptemberben megugrott a tűzifa ára. Miközben az infláció 2,5 százalékra rúgott, ezért a termékért 8,8 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban. Az áremelkedés havi szinten is jelentős, közel 4 százalékos volt.
A folyamat nem újkeletű, sőt az igazán érdekes trend akkor bontakozik ki, ha visszatekintünk a rezsicsökkentés előtti évekre. A lakossági gáz ára ugyanis 2012 és 2015 között bő negyedével esett, azóta pedig a KSH adatok szerint fixen 101 forintot kell fizetni egy köbméterért. Ezzel szemben a tűzifa esetében ellentétes mozgás volt jellemző: az ár szép dinamikusan emelkedett, és a jelenlegi mázsánként 3350 forint épp negyedével magasabb, mint öt évvel ezelőtt.
Persze mindez sokat nem segít, ha össze akarjuk vetni a két fűtési módszer tényleges költségeit, ahhoz ugyanis ismerni kell az úgynevezett fűtőértékeket (az egységnyi tüzelőanyag elégetésével elérhető hőmennyiséget) is. Számításunk szerint a fenti trendek ellenére tűzifával még mindig olcsóbb fűteni, ám a korábban 50-60 százalékos árelőny jelentős része mostanra eltűnt.
Jelenleg egy köbméter gázzal egyenértékű fa, minőségétől függően, 70-80 forintba kerül, azaz rosszabb esetben csak ötödével faragható le így a fűtésszámla (a gázhoz képest). Ez valószínűleg már elgondolkodtatja azokat, akiknek van választási lehetősége, a vezetékes gázzal ugyanis sokkal kevesebb macera van.
Más kérés, hogy sokaknak nincs választási lehetősége. A Népszava arról írt, hogy
a hazai statisztikában év elején „módszertant váltottak” és a fogyasztási adatokba belevették a lopott fát is, amivel a korábbi 2 millió tonnás éves felhasználás megduplázódott.
A legszegényebb régiókban ráadásul sok esetben nem is fával, hanem például hulladékkal fűtik be a téli időszakban a házakat. A szilárd tüzelőanyagok pedig komoly környezetterhelést okoznak, és jelentős egészségkárosodáshoz vezethetnek, ami Magyarországon nemzetközi összevetésben is komoly probléma.
(MTI Fotó: Balázs Attila)
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár
A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.
