Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2019. április 25. 16:57 Fizetett hirdetés

Művészetnek lehet nevezni azt, amit robotok hoznak létre?

Úgy tűnik, a címben szereplő kérdés még nem aktuális, a technológia ugyanis még nem jár ott, hogy önálló szellemi terméket hozzanak létre a robotok. Gyires-Tóth Bálint, a BME egyetemi adjunktusa a Magyar Telekom innovációs rendezvénysorozatán, a MOST Fórumán három csoportba osztotta a mesterséges intelligenciát.

Van az alap szint (artificial narrow intelligence), ami azt jelenti, hogy egy-egy célterületen nagyon jól működő algoritmusokat alkot a gép. Erre példa az orvosi képfeldogozás, de a mesterséges intelligencia zenét is tud írni.

A következő szint az artificial general intelligence, amely lényegében az emberi tudással van azonos szinten. Az artificial super intelligence pedig az emberen túlmutató, mindent uraló intelligencia. A szakember szerint az utóbbi kettő nem létezik, vagyis a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztések még csak részfeladatok megoldására képes.

Többek között ezért sincs veszélyben – legalábbis napjainkban még – a művészet. Hollandiában 2016-ban azért hívták segítségül a mesterséges intelligenciát, hogy megfejtsék Rembrand festészetét. Összesen 346 festmény adatait elemezte a gép, majd ennek alapján arra utasították, hogy készítse el Rembrandt stílusában egy fekete ruhás, fehér galléros, 30 és 40 év közötti, arcszőrzetes férfi portréját.

Egy szakértő könnyen megállapítja, hogy a fenti képen látható művet nem a művész készítette. Ennek ellenére komoly vita született arról, hogy a festmény kinek a műve, az esetleges jogdíjak kit illetnek. A gép – bár Rembrandtból nyúlt – mégis csak újat alkotott.

German Kinga, a MOME egyetemi docense szerint Hollandiában már húsz éve a legmodernebb technikával vizsgálják a Rembrandt-képeket. Amikor kiderül egy korábban ismeretlen művész alkotásáról, hogy eredeti Rembrandt, rögtön megugrik a kép ára. De ugyanez igaz fordítva is, voltak olyan festmények, amelyekről az derült ki, hogy nem Rembrandt, hanem a mester tanítványa készítette, ezért a műalkotás értéke a töredékére zuhant. Az új technológiák adott esetben tehát a műgyűjtők és a múzeumok anyagi helyzetét is befolyásolják.

German Kinga szerint nem kell ellenségnek tekintetni a mesterséges intelligenciát, de azt sem szabad gondolni, hogy a művészetben valami új jön létre a tevékenysége által. „Az lesz a robotokból, amit beléjük építünk. Ezért nagy a felelősségünk is”, mondta a szakember. Az Európai Bizottság április 8-án tette közzé azt a hét etikai pontot, amely szabályozza a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztéseket.

A számítógépek már a nyolcvanas évek óta velünk vannak. Kónya Béla Tamás, a Ludwig Múzeum műtárgyvédelmi és restaurátor osztály vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt harminc évben rengeteg műalkotás született a digitális technológiáknak köszönhetően. Ezek ma már a kulturális örökségünk részei, ezért meg kell őrizni az utókornak. Számos kilencvenes évekbeli alkotást kell megőrizni a közgyűjteményekben. Ezért a múzeumok már olyan kihívásokkal néznek szembe, mint hogy egy CD-Romon lévő képet digitalizáljanak, hiszen a mai számítógépekben már CD-olvasó sincs. A Ludwig Múzeum gyűjteményébe 1996-ban került be az első digitális műalkotás, Németh Ilona „Többfunkciós nő” című hanginstallációja.

De helyettesítheti-e egy online megtekintett kiállítás a múzeum személyes meglátogatását?

Vajdai Vilmos, a Katona József Színház színésze, miután testközelből élt át egy kiállítást, felment a múzeum honlapjára, és ott is végigfutott a rendezvényen. Szerinte nem lehet felülmúlni a személyesen megélt kiállítást. A mű élvezete, hatása nem jön át a monitoron és a sznobizmust sem pótolja, hogy megnéztem a kiállítást. És persze a szelfit is meg kell ejteni a műalkotások előtt, mert akkor ott sem voltál – legalábbis napjaikban sokan gondolkodnak így.

A digitalizációnak köszönhetően sokkal könnyebb eljuttatni a közönséghez a gondolataidat. A könyvértékesítésben is jelentősége van, hiszen a közösségi oldalakon rengeteg idézetmorzsát osztanak meg egy-egy könyvből – mondta Szentesi Éva, író, a WMN főmunkatársa. Ezekre azonnal reagálnak az olvasók, rengeteg az építő jellegű kritika is. Szentesi Éva úgy látja, hogy íróként is könnyebb a dolga az internetnek köszönhetően, hiszen az információk néhány klikkelés alatt elérhetőek.

A beszélgetés résztvevői szerint a művészet szubjektív világ. Csontváry Kosztka Tivadar például egy képet sem adott el életében, ma mégis rengeteget érnek a művei. Csontváry alkotni akart, a lelke vitte előre. A művészet rengeteg lemondással, és örömmel és sok munkával jár. Nagy kérdés, hogy a mesterséges intelligencia ebből mit tud majd visszaadni. A digitális technikával is rengeteg alkotás születik, és a közönség dönti el, hogy tetszik, vagy sem, a piac be fogja árazni a műveket.

Egy biztos, a mestersége intelligencia már ma nagyon sokat segít a restaurátoroknak. Ha egy festményből hiányzik egy részlet, az alkotó korábbi műveit alapul véve a számítógép sokat segíthet a restaurátoroknak. De ugyanilyen hasznos a régészeti feltárásokban is, egy-egy épületrészletből meg tudja alkotni a teljes épületet.

A párizsi Notre Dame leégett és a sokak által helyreállíthatatlannak ítélt tetőszerkezetét, épp egy közelmúltban készült lézeres szkennelésnek köszönhetően lehet majd mégis szinte tökéletesen rekonstruálni.

A konferencia egyik tanulsága, hogy a digitalizáció és a kultúra viszonya nem csak az alkotó, hanem a befogadó, a közönség irányából is vizsgálható. Sőt, a digitalizáció révén a közönség sokszor maga is alkotóvá lép elő. A technológia kínálta új lehetőségeknek köszönhetően minden eddiginél több kulturális terméket fogyasztunk, de ennek helyszíne már nem feltétlenül csak a múzeum, a koncertterem, a színház vagy a mozi.

A MOST Fórum havonta új témával és új szakértő vendégekkel jelentkezik. A következő kerekasztal-beszélgetés a digitalizáció sportra gyakorolt hatását járja körbe május 30-án.

(A cikk megjelenését a Magyar Telekom támogatta.)

Fizetett hirdetés Olvasson tovább a kategóriában

Fizetett hirdetés

Forint Ferenc
2021. december 6. 15:09 Fizetett hirdetés

Hogyan hasznosítják a kávézaccot a levendulamezőkön?

A használt Nespresso kapszulák beltartama se vész kárba: a megfelelően feldolgozott kávézacc komposztálás során éled újjá, mostantól Magyarország egyik emblematikus helyszínén is.

Forint Ferenc
2021. december 3. 09:21 Fizetett hirdetés

Milyen cipőt viseljen egy divatos üzletasszony?

Egy jól eltalált, tisztességes cipő nemcsak stílusossá teszi az embert, hanem növeli az önbizalmat is. Milyen alkalmi cipőt vegyen fel egy üzletasszony?

Forint Ferenc
2021. november 30. 09:32 Fizetett hirdetés, Pénz

Ingatlanértékesítési pályázatot hirdet a Rail Cargo Hungaria Zrt.

A Rail Cargo értékesíti a fenti képen látható XVIII. kerületi ingatlanját. Ha érdekli a lehetőség olvassa el a teljes hirdetést!

Fontos

Váczi István
2021. december 5. 17:01 Adat

Nem elfogyott, hanem megromlott a leghatékonyabbnak mondott vakcina magyar készletének tizede

Hiába volt összességében sikeres a Szputnyik felhasználása Magyarországon, a jelek szerint kínos lenne elismerni, hogy közel 200 ezer adagnak végül lejárt a szavatossága.

Katona Hajnalka
2021. december 5. 13:04 Élet

Néha még a harag is lehet jó tanácsadó

Persze csak akkor, ha az ember azért haragszik, mert igazságtalanságot lát, mert ilyenkor hajlamosabb jobban segíteni az érintettnek.

Pálos Máté
2021. december 4. 15:35 Adat, Élet

A térségben csak Magyarországon nőtt a legfontosabb termékenységi mutató

Tavaly sem csökkent, és feltehetően még idén is nő a magyar termékenységi ráta. Ez azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy jóval több gyerek születne.