Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2019. április 25. 16:57 Fizetett hirdetés

Művészetnek lehet nevezni azt, amit robotok hoznak létre?

Úgy tűnik, a címben szereplő kérdés még nem aktuális, a technológia ugyanis még nem jár ott, hogy önálló szellemi terméket hozzanak létre a robotok. Gyires-Tóth Bálint, a BME egyetemi adjunktusa a Magyar Telekom innovációs rendezvénysorozatán, a MOST Fórumán három csoportba osztotta a mesterséges intelligenciát.

Van az alap szint (artificial narrow intelligence), ami azt jelenti, hogy egy-egy célterületen nagyon jól működő algoritmusokat alkot a gép. Erre példa az orvosi képfeldogozás, de a mesterséges intelligencia zenét is tud írni.

A következő szint az artificial general intelligence, amely lényegében az emberi tudással van azonos szinten. Az artificial super intelligence pedig az emberen túlmutató, mindent uraló intelligencia. A szakember szerint az utóbbi kettő nem létezik, vagyis a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztések még csak részfeladatok megoldására képes.

Többek között ezért sincs veszélyben – legalábbis napjainkban még – a művészet. Hollandiában 2016-ban azért hívták segítségül a mesterséges intelligenciát, hogy megfejtsék Rembrand festészetét. Összesen 346 festmény adatait elemezte a gép, majd ennek alapján arra utasították, hogy készítse el Rembrandt stílusában egy fekete ruhás, fehér galléros, 30 és 40 év közötti, arcszőrzetes férfi portréját.

Egy szakértő könnyen megállapítja, hogy a fenti képen látható művet nem a művész készítette. Ennek ellenére komoly vita született arról, hogy a festmény kinek a műve, az esetleges jogdíjak kit illetnek. A gép – bár Rembrandtból nyúlt – mégis csak újat alkotott.

German Kinga, a MOME egyetemi docense szerint Hollandiában már húsz éve a legmodernebb technikával vizsgálják a Rembrandt-képeket. Amikor kiderül egy korábban ismeretlen művész alkotásáról, hogy eredeti Rembrandt, rögtön megugrik a kép ára. De ugyanez igaz fordítva is, voltak olyan festmények, amelyekről az derült ki, hogy nem Rembrandt, hanem a mester tanítványa készítette, ezért a műalkotás értéke a töredékére zuhant. Az új technológiák adott esetben tehát a műgyűjtők és a múzeumok anyagi helyzetét is befolyásolják.

German Kinga szerint nem kell ellenségnek tekintetni a mesterséges intelligenciát, de azt sem szabad gondolni, hogy a művészetben valami új jön létre a tevékenysége által. „Az lesz a robotokból, amit beléjük építünk. Ezért nagy a felelősségünk is”, mondta a szakember. Az Európai Bizottság április 8-án tette közzé azt a hét etikai pontot, amely szabályozza a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztéseket.

A számítógépek már a nyolcvanas évek óta velünk vannak. Kónya Béla Tamás, a Ludwig Múzeum műtárgyvédelmi és restaurátor osztály vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt harminc évben rengeteg műalkotás született a digitális technológiáknak köszönhetően. Ezek ma már a kulturális örökségünk részei, ezért meg kell őrizni az utókornak. Számos kilencvenes évekbeli alkotást kell megőrizni a közgyűjteményekben. Ezért a múzeumok már olyan kihívásokkal néznek szembe, mint hogy egy CD-Romon lévő képet digitalizáljanak, hiszen a mai számítógépekben már CD-olvasó sincs. A Ludwig Múzeum gyűjteményébe 1996-ban került be az első digitális műalkotás, Németh Ilona „Többfunkciós nő” című hanginstallációja.

De helyettesítheti-e egy online megtekintett kiállítás a múzeum személyes meglátogatását?

Vajdai Vilmos, a Katona József Színház színésze, miután testközelből élt át egy kiállítást, felment a múzeum honlapjára, és ott is végigfutott a rendezvényen. Szerinte nem lehet felülmúlni a személyesen megélt kiállítást. A mű élvezete, hatása nem jön át a monitoron és a sznobizmust sem pótolja, hogy megnéztem a kiállítást. És persze a szelfit is meg kell ejteni a műalkotások előtt, mert akkor ott sem voltál – legalábbis napjaikban sokan gondolkodnak így.

A digitalizációnak köszönhetően sokkal könnyebb eljuttatni a közönséghez a gondolataidat. A könyvértékesítésben is jelentősége van, hiszen a közösségi oldalakon rengeteg idézetmorzsát osztanak meg egy-egy könyvből – mondta Szentesi Éva, író, a WMN főmunkatársa. Ezekre azonnal reagálnak az olvasók, rengeteg az építő jellegű kritika is. Szentesi Éva úgy látja, hogy íróként is könnyebb a dolga az internetnek köszönhetően, hiszen az információk néhány klikkelés alatt elérhetőek.

A beszélgetés résztvevői szerint a művészet szubjektív világ. Csontváry Kosztka Tivadar például egy képet sem adott el életében, ma mégis rengeteget érnek a művei. Csontváry alkotni akart, a lelke vitte előre. A művészet rengeteg lemondással, és örömmel és sok munkával jár. Nagy kérdés, hogy a mesterséges intelligencia ebből mit tud majd visszaadni. A digitális technikával is rengeteg alkotás születik, és a közönség dönti el, hogy tetszik, vagy sem, a piac be fogja árazni a műveket.

Egy biztos, a mestersége intelligencia már ma nagyon sokat segít a restaurátoroknak. Ha egy festményből hiányzik egy részlet, az alkotó korábbi műveit alapul véve a számítógép sokat segíthet a restaurátoroknak. De ugyanilyen hasznos a régészeti feltárásokban is, egy-egy épületrészletből meg tudja alkotni a teljes épületet.

A párizsi Notre Dame leégett és a sokak által helyreállíthatatlannak ítélt tetőszerkezetét, épp egy közelmúltban készült lézeres szkennelésnek köszönhetően lehet majd mégis szinte tökéletesen rekonstruálni.

A konferencia egyik tanulsága, hogy a digitalizáció és a kultúra viszonya nem csak az alkotó, hanem a befogadó, a közönség irányából is vizsgálható. Sőt, a digitalizáció révén a közönség sokszor maga is alkotóvá lép elő. A technológia kínálta új lehetőségeknek köszönhetően minden eddiginél több kulturális terméket fogyasztunk, de ennek helyszíne már nem feltétlenül csak a múzeum, a koncertterem, a színház vagy a mozi.

A MOST Fórum havonta új témával és új szakértő vendégekkel jelentkezik. A következő kerekasztal-beszélgetés a digitalizáció sportra gyakorolt hatását járja körbe május 30-án.

(A cikk megjelenését a Magyar Telekom támogatta.)

Fizetett hirdetés Olvasson tovább a kategóriában

Fizetett hirdetés

Forint Ferenc
2019. május 31. 10:18 Fizetett hirdetés

Mazda CX-5: magabiztosság és tökéletes luxus

A Mazda CX-5 az az autó, amelynél nem kell kompromisszumot kötni. A külcsín és a belbecs is egyaránt túlszárnyalja mindazt, amit egy közepes SUV-tól elvárhatunk.

Wiedemann Tamás
2019. március 22. 15:00 Fizetett hirdetés

A digitalizáció miatt teljesen átalakul a munkaerőpiac, de már most sem mindegy, hogy mit írsz az önéletrajzodba

Valószínűleg meg kell barátkoznunk a gondolattal, hogy a közeljövőben egy állásinterjún nem a leendő főnökünk, hanem egy chatbot teszi fel a kérdéseket.

Fontos

Bucsky Péter
2019. július 23. 06:52 Közélet

Négy szerződéssel annyit dobott ki az állam, mint a nyugdíjpénztári vagyon

Számításaink szerint 2853 milliárd forinttal járt volna jobban az ország, ha az M5-ös és M6-os autópályánál ppp-szerződések helyett inkább hitelt vesz fel.

Jandó Zoltán
2019. július 22. 14:53 Közélet

Akár 42 milliárdból is kijöhetne az újabb vizes vb, de nem fog

Teljesen új létesítményt valóban nem kell építeni, ideigleneseket azonban igen, és a meglévőeknél is szükség lesz milliárdos átalakításokra.

Bucsky Péter
2019. július 22. 06:45 Közélet

208 millióért szólt Orbán Viktor a Sziget Zrt. fesztiválozóihoz

Hat év alatt kétmilliárd forint állami pénz. Ha nem kapna ennyi támogatást a Sziget, feleakkora lenne a profit.