Gyakornoki állást kínált a Magyar Telekom a felsőoktatásban lévő hallgatóknak. Fél évvel ezelőtt még három hónap kellett ahhoz, hogy elbírálják az önéletrajzokat, behívják a legjobbakat, és végül leszerződjenek a kiválasztottakkal. Ma alig telik el 24 óra a jelentkezés és a szerződéskötés között.
A gyakornokok online jelentkezését egy digitális kompetenciamérő játék (serious game) követte, majd videointerjúk során kaptak bemutatkozási lehetőséget a pályázók. Akik az online köröket sikerrel teljesítették, meghívást kaptak másnapra egy személyes találkozóra. A legjobbakkal pedig délután meg is kötötték a szerződést. Így vett fel egy nap alatt a telekommunikációs cég 27 gyakornokot tavaly novemberben.
A munkaerőpiac elképesztő változáson megy keresztül, és a nem túl távoli jövőben az alábbi kérdések fognak felmerülni a munkaerőpiacon.
Igaz, hogy chatbot veheti fel a jövőben új kollégáinkat? Vajon hogyan formálja át a HR eszköztárát a digitális technológia, a mesterséges intelligencia és a big data? Milyen képességekkel kell rendelkeznie a mai és jövőbeli munkavállalóknak?
A Magyar Telekom innovációs rendezvénysorozata, a MOST Fórum Mesterséges intelligencia – intelligens mesterségek című tegnapi kerekasztal-beszélgetése a munkaerőpiac és a digitalizáció kapcsolatát járta körbe.
Húsz éven belül a digitalizáció hatására világszerte akár 380 millió embernek, köztük a mai magyar munkavállalók közel felének kell majd pályát módosítania. Ez a változás olyan gyorsan megy végbe, hogy a Világgazdasági Fórum friss tanulmánya szerint a digitalizációnak köszönhetően 2022-ig nagyjából 75 millió munkahely fog megszűnni világszerte.
Ez persze nem jelenti azt, hogy minden munkát robotok fognak elvégezni, csupán a változás gyorsaságát szemlélteti. A digitalizáció ugyanis nemcsak munkaköröket szüntet meg, hanem új álláslehetőségeket is teremt. A tanulmány szerint
az új technológiák elterjedése közel 130 millió új munkahelyet hozhat létre.
Szekeres Péter, a Neticle ügyvezetője a Telekom fórumán azt mondta, hogy nem aggódik a robotok miatt. Sőt, ha átveszik a munkájának azt a részét, ami automatizmusokból és számolgatásokból áll, még örülni is fog. Nem neki kell ezekkel az unalmas feladatokkal foglalkoznia, és több energiája marad a kreatív gondolkodást igénylő feladatok megoldására.
Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési vezetője szerint az elmúlt kétszáz évben láttunk már olyan változásokat, amelyek teljesen átalakították a munkaerőpiacot. Ilyen volt az ipari forradalom a 18. század végétől vagy az elektronika fejlődése a hetvenes évektől, most pedig az internet elterjedése hozott gyökeres változásokat. Tüzes szerint nem kell megijedni, csak fel kell készülni a változásokra.
„Ha el tudod mondani egy mondatban, hogy mivel foglalkozol a munkahelyeden, akkor két-három éven belül át fogja venni a munkádat egy robot – mondta Friedl Zsuzsanna, a Magyar Telekom humán erőforrásért felelős vezérigazgató-helyettes. Ez már a jelenben történik.
A Magyar Telekomnál tavaly nyár óta minden, az ügyfélszolgálatot telefonos csatornán megkereső ügyfél hívását a mesterséges intelligencia alapú, magyarul beszélő Vanda fogadja. Ezzel váltották ki a hagyományos nyomógombos menürendszert. Vanda képes az elmondottak alapján megérteni az ügyfél szándékát, és a lehető leggyorsabban ahhoz a szakértőhöz irányítani a hívást, aki segíteni tud a megoldásban. Vanda egyszerre 75 ügyféllel tud kommunikálni.
Megyeri Mirtill, a Zyntern társalapítója szerint még nem lehet pontosan tudni, hogy hány szakma fog eltűnni és milyen új állások lesznek a jövőben. Az biztos, hogy az oktatási rendszer világszerte nagy kihívások elé néz.
A cégek már ma is alapkompetenciákat keresnek, és elvárják, hogy a jelölt ismerje a digitális technológiákat, vagy legalábbis alapszinten használni tudja azokat. Fel kell készülni az élethosszig való tanulásra, a munkaadóknak pedig az oktatásban kell elmozdulniuk, nekik kell ugyanis a munkavállalókat kiképezni az adott feladatra és folyamatosan tovább is kell képezniük a kollégákat.
Bár a robotokkal nem lehet versenyezni, hiszen adatelemzésben sokkal gyorsabbak az embernél, azért nem minden munkát tudnak majd elvégezni. Friedl Zsuzsanna szerint a jövő szakmáiban felerősödik a kreativitás szerepe. Egy multinacionális cégnél például
azok a munkavállalók fognak előny élvezni, akik tudnak kritikusan gondolkodni, és fejlett az érzelmi intelligenciájuk.
Tüzes Imre a Világgazdasági Fórum 2017-es elemzését idézte, amelyben a csapatmunka fontosságára hívták fel a figyelmet. Az állásinterjúkon már most is előnnyel indulnak az ilyen attitűddel rendelkező jelentkezők. Fontos, hogy tudj döntéseket hozni egyéni és csapaszinten is, és felértékelődik a változásra és a tanulásra való képesség is. Már ma sem azt nézi a munkáltató, hogy hol jártál iskolába, hanem azt, hogy milyen készségeid vannak.
A munkaerőhiány komoly kihívásokat jelent a megfelelő munkatársak megtalálásában. A digitalizáció azonban nagy segítséget jelent a fluktuáció csökkentésében és a toborzásban.
Szekeres Péter cége, a Neticle olyan keresőmegoldásokat fejlesztett, amellyel le lehet tölteni a publikus webes tartalmakat, cikkeket, kommenteket, posztokat hírportálokról, blogokról, fórumokról, Facebookról, Twitterrről, Google+-ról, Tumblr-ről és YouTube-ról. Ez alapján egy cég például megtudhatja, hogy a munkatársak hogyan ítélik meg a vállalatot.
Ez alapján feltérképezheti a cég, hogy min változtasson. A targoncás hiányszakma, viszont meg lehet találni őket, így kideríthető, hogy a targoncásokat mi motiválja, mik a preferenciájuk, mikről beszélgetnek. A hosszabb ebédszünet, a magasabb bér vagy béren kívüli juttatás, a nappali vagy éjszakás műszak? Egy új állás meghirdetésekor ezt a munkaadó beépítheti a hirdetésbe. De arra is jó ez a megoldás, hogy megtalálja a targoncásokat. Ha az jön ki, hogy sokan játszanak online játékokat, akkor azokon a felületeken érdemes targoncás állásokat hirdetni.
„A munkaerő-hiányos időszak előtt a toborzó egyfajta kapuőr szerepet töltött be. Arra várt, hogy beérkezzenek az önéletrajzok. Ma kapuőrből lepkefogóvá avanzsált, szinte lasszóval kell fogni az embereket” – mondta Tüzes Imre. Ez a cégeket is változtatásra kényszerítette. Erre jó példa a kiskereskedelmi szektor. Az elmúlt években sokkal átláthatóbbá vált a bérszínvonal. A sajtóban szinte egymásra licitálnak a kiskereskedelmi cégek, hogy náluk mennyivel többet lehet keresni.
Tüzes szerint a munkavállalónak is alaposnak kell lennie. Nagyon fontos, hogy az álláshirdetésben szereplő elvárások visszaköszönjenek az önéletrajzban vagy a motivációs levélben. Például, ha valahol kiváló angol nyelvtudást várnak el, akkor – még ha valaki anyanyelvi szinten is beszél – a kiváló szó szerepeljen a CV-ben.
A cégek ugyanis egyre gyakrabban hívják a digitális technikát segítségül, hogy relevancia szerint állítsa sorrendbe a jelentkezőket. A HR-es sok esetben csak ezt követően veszi kézbe az önéletrajzokat.
A Telekomnál az ügyfélszolgálatos és az üzlethálózatban dolgozók felvételekor kiemelt figyelmet fordítanak a készségekre a kiválasztás során. Azokat hívják be, akik egy technológia által megtámogatott kiválasztáson jól szerepeltek és olyan kompetenciával rendelkeznek, amelyre szüksége van a vállalatnak. Egy játékot kell végigjátszani, majd online videointerjú következik.
Ez azért jó, mert ha valakinek nem tökéletes az önéletrajza, esetleg egy rosszul sikerült fotó miatt nem kelt szimpátiát a HR-es kollégában, mégis megkaphatja az állást, mert a készségei alapján abszolút megfelel a munkakörre.
Egy biztos, a digitalizáció rengeteg változást hoz az életünkbe. Az automatikus és unalmas munkafolyamatokat nagy valószínűséggel a robotok fogják helyettünk elvégezni. De a végső döntés az ember kezében marad. Nem baj, ha nem elit egyetemen tanultál. Ha gondolkodsz, szociálisan érzékeny és kreatív vagy, tudsz döntéseket hozni, és hajlandó vagy tanulni, akkor a jövőben is lesz munkahelyed.
A cikk megjelenését a Magyar Telekom támogatta.
Fizetett hirdetés
Fontos