Robotok operálnak majd akár egy másik kontinensről? Egészségesebbek, hosszabb életűek lehetünk attól, ha modern okoseszközökkel figyeljük testünk működését? Ha külföldön kerülünk kórházba, az orvos látja majd a kórelőzményeinket? A Magyar Telekom Csoport új, havonta jelentkező innovációs rendezvénysorozatának első fórumán részt vevők megtudhatták, milyen lesz a jövő orvoslása.

Két gyerek, két, szülést megelőző CTG-vizsgálat. Az egyik hagyományos módon, orvosi rendelőben, odaautózással történt. A másik otthonról, nyugodtan, kényelmesen – távmonitorozással. A különbség sajnos az elképzeltnél is nagyobb lett: az első alkalommal autóbalesetet szenvedett a család, emiatt előbb indult meg a szülés. Szerencsére komoly baj nem történt, de az eset plasztikusan mutatja, milyen óriási különbség van a két, orvosilag egyébként azonos értékű vizsgálati mód között.

E történet nem fikció. Aszódi Gábor, a T-Systems Magyarország egészségügyi üzletág igazgatója élte át ezt családjával, és mesélte el a MOST Fórum keretében tartott kerekasztal-beszélgetésen. A Magyar Telekom új székházában tartott Digitalizáció az egészségügyben című rendezvény meghívottai február 21-én arra keresték a választ, merre tart az orvoslás, hogyan alakulnak a betegutak a digitális térben, és persze arról is elmondták véleményüket, egészségesebbek leszünk-e a technológiai fejlődés előrehaladtával.

A terem megtelt, az ágazat fejlődési üteme és kilátásai sokakat érdekeltek. Talán e kitüntetett figyelem és egészségtudatosság állhat annak hátterében, hogy a rendezvény közönségkérdéseire adott válaszok – amelyeket egy applikáció segítségével gyűjtöttek össze a szervezők – meglepő nyitottságot és rugalmasságot tükröztek a legkorszerűbb orvosi eszközök használatával kapcsolatban. A nyitókérdés kapcsán kiderült például, hogy a jelenlévők háromnegyede használ smart egészségügyi eszközt prevenciós céllal.

Dr. Horváth Tamás fül-orr-gégész szakorvos ennek kapcsán azért megjegyezte: saját, tavaly készített felmérésük szerint ma itthon még kevesen barátkoztak meg az okoseszközökkel, s ez még a magánrendelésre járó betegek körében sincs másként. A KPMG Healthcare and Life Sciences igazgatója, Kohanecz Margó a hazai helyzet ellenpontjaként a nemzetközi trendekről szólva a hordható (wearable) eszközök értékesítésének növelését említette. Minthogy a krónikus betegségek mögött gyakran mozgáshiány áll, ennek mérése, kontrollálása sokat segíthet a prevencióban.

Elhangzott az is: az egészségvédő okoskütyüket felmérések szerint az azokat megvásárlók kétharmada tartósan nem használja, ahogyan, mondjuk, a vízivásra vagy meditációra figyelmeztető üzeneteket küldő appokat is hajlamosak vagyunk két pillanat alatt, hirtelen felindulásból törölni. A KPMG szakembere ennek kapcsán a felelősség kérdésére hívja fel a figyelmet. Amennyiben tudatosítjuk magunkban, hogy egészségünkért magunk vagyunk felelősek, az okoseszközök ehhez hatékony segítséget tudnak adni.

Dr. Horváth Tamás az egészségügyi honlapok hitelesítésével foglalkozó Egészségkommandó alapítója is. Ilyen minőségében azt jelezte: nagyon fontos lenne növelni a megbízható internetes források, alkalmazások szerepét az ágazatban. Felmérésük szerint a megkérdezettek ötöde hetente keres információt egészségi állapotával összefüggésben, miközben a netes tartalmak szabályozása távolról sem megoldott. Az Egészségkommandó honlapján megtalálhatóak a hitelességi szempontoknak megfelelő weblapok, ám ahhoz több száz fős orvosi gárda kellene, hogy minden egyes megjelent cikk szakmaiságát ellenőrizni lehessen. Amerikában mindenesetre olyan szigorú a vonatkozó szabályozás, hogy azoknak a követelményeknek mindössze egy hazai weblap felelne meg.

A smart eszközök viselőiről egyébként elmondható, hogy egészségtudatosabban élnek az átlagnál.

Akár az eszköz maga is inspirálja az egyének magatartását, ám ez kevés: a társadalom szemléletformálására van szükség ahhoz, hogy növekedjen az egészségben eltöltött éveink száma. Erről már Srágli Attila, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) projektigazgatója beszélt. Hozzátette: idehaza máris sok százmillió adat érhető el az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT). A meglévő adatállomány ráadásul naponta 800 ezer recept adataival bővül. Aszódi Gábor a T-Systems közreműködésével bevezetett EESZT információs és szolgáltatási hálózat kapcsán elmondta: abban online elérhető a betegek ellátásához szükséges minden fontos információ.

A cél, hogy ne a betegek, hanem az adataik utazzanak.

E rendszer elképesztően sok információhoz juttathatja a szakembereket gyorsabb, hatékonyabb betegellátást és számos, gyógyszerhatékonyságot vizsgáló kutatást lehetővé téve. S noha a GDPR szinte már szitokszónak számít, e szabályozás teszi lehetővé az európai adatpiac liberalizálását, az egyes országok adatbázisainak összenyitását. Ennek két szempontból van jelentősége. Az egyik, hogy az unió bármely kórházában láthatják majd az adatainkat, amennyiben ehhez a digitális önrendelkezési jogunkkal élve az említett rendszer online felületén hozzájárulunk. A másik, hogy a rengeteg rendelkezésre álló betegadat szempontjából Magyarországnak versenyelőnye van, amelyet a gyógyszerkutatási piacon lehet majd kiaknázni. Ahogyan Kohanecz Margó fogalmazott:

az adat az új olaj, elképesztően sok lehetőség rejlik az elemzésükben.

A digitalizáció tehát nemcsak a betegeknek, az orvosoknak is rengeteget segíthet, sőt, annak nemzetgazdasági szinten is komoly jelentősége van.

A téma kapcsán a másik fontos trend a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása. E terület egyik leghitelesebb szakértőjeként a saját robotkezét fejlesztő mérnök, Lévay György mondta el gondolatait. Ő egy betegség következtében végtagprotézisre szorult, ekkor szembesült azzal, hogy a felső végtagi amputációk kapcsán a technológia még meglehetősen elmaradott. Miközben a láb használatának 90 százaléka modellezhető, ez a kar esetében nincs így. Rendkívül bonyolult felső végtagjaink irányítási problémáját kezelni, nem beszélve az érzékelési funkcióról. Lévay György – érdeklődése, személyes érintettsége okán is – e szakterület felé fordult, és az USA-ba ment mesterképzésre, ahol egy kinti egyetem protézisekkel foglalkozó laboratóriumában két évig tanult, MI irányította eszközökkel foglalkozott. Jelenleg az egyetemmel egy cég kutatási vezetőjeként dolgozik.

A MI másik alkalmazási területe a diagnosztika – ennek hatékonyságáról megoszlottak a vélemények. Egyes kutatások szerint például a képalkotó diagnosztika esetében gyakorlatilag száz százalék pontossággal „dolgozik” a MI, ám vannak területek, ahol a vizsgálati körülmények ismerete nélkül könnyen félrediagnosztizálható a beteg. A zajt például az emberi agy ma is kategóriákkal hatékonyabban képes kiszűrni, mint a gép. A fals pozitív eredmény még elfogadható lehet, hiszen legfeljebb a szükségesnél is alaposabban vizsgálják meg a beteget – no meg persze a jogos ijedtséggel is számolni kell a páciens részéről –, a fals negatív lelet azonban már nem játék – hívta fel a figyelmet Lévay György.

Végül egy nézői kérdés kapcsán – Ha robotok operálnak, kié lesz a felelősség? – a válasz egyértelmű volt: a szakorvosé. Ám, tette hozzá a kutató, fontos, hogy a páciens magában eldöntse, mi a fontosabb számára: a nagyobb esély a sikeres műtétre, azaz a kisebb hibaszázalék (amelyet egy robot lehet képes garantálni), vagy a felelős hibáztathatósága (amelyre az orvos végezte operáció ad lehetőséget)?

A szakértők szerint a robotok által végzett beavatkozásnak jelenleg elsősorban a földrajzi távolságok áthidalásában van szerepe. Ahogyan Aszódi Gábor fogalmazott: eljött az idő, amikor az orvos is hazaviheti a munkát.

Jelenleg itt tartunk.

A digitalizáció persze nemcsak az orvoslásban van már jelen, de olyan területeken is, amire talán kevesen gondolnának. A HR szakma ilyen – annak legújabb, a digitális átalakuláshoz kapcsolódó trendjeiről szól majd a Magyar Telekom Csoport következő MOST Fóruma március 21-én.

A cikk megjelenését a Magyar Telekom támogatta.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Fizetett hirdetés egészségügy Magyar Telekom MOST Fórum okoseszközök T-Systems Magyarország Olvasson tovább a kategóriában