A szerző a Green Policy Center szenior klímapolitikai szakértője.
Az elmúlt hetekben több meglepő hír is bejárta a sajtót az épületek energetikai felújításáról. Több vállalkozó ingyenesen vagy igen kedvező áron kínál padlásfödém-szigetelést, amely elég energiamegtakarítást hozhat ahhoz, hogy a ház az átlagfogyasztási kvóta alá kerüljön. Eközben elindult az Otthonfelújítási Program is, de egyelőre a várakozásoknál lassabban érkeznek a pályázatok. Ebben a cikkben ezt a kérdéskört helyezzük tágabb kontextusba.
A hazai épületállomány szerkezete
A magyar épületállomány rossz energiahatékonysága közismert. Az EU átlagában a végsőenergia-fogyasztás 40 százaléka kötődik az épületek üzemeltetéséhez, ami hatalmas arány – Magyarországon viszont ugyanez 50 százalék volt 2022-ben az ország éves energiamérlege alapján. A szektor üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátását és energiafogyasztását vizsgálva, Magyarország Harmadik Klímasemlegességi Előrehaladási Jelentésében bemutattuk, hogy 2022 előtt a nem-lakossági (szolgáltató) épületek esetén megfigyelhető volt egy lassú csökkenő trend, a lakossági épületek értékei viszont stagnáltak, pontosabban az időjárás változásának arányában ingadoztak.
2022-ben aztán az energiaválság és a rezsicsökkentés kétsávossá tétele és az enyhe tél hatására drasztikusan csökkent mindkét szegmens energiafogyasztása és kibocsátása. (Az előzetes adatok szerint ez a kedvező tendencia vélhetően 2023-ban is folytatódott.)
A lakossági épületek adatai 2018-2022., forrás Green Policy Center: Magyarország Harmadik Klímasemlegességi Előrehaladási Jelentése
Magyarország és az EU klímasemlegességi céljának teljesítéséhez arra lenne szükség, hogy az épületállományt 2050-re nagy energiahatékonyságúvá alakítsuk át, és energiaellátását gyakorlatilag teljesen ÜHG kibocsátás-mentessé tegyük. A lakásokat, családi házakat nézve, hazánkban nagyjából 3,7 millió otthon esetén szükséges beruházásokat végezni (a teljes körből levonva a lakhatatlan állapotú, illetve a korszerű épületeket is), és a nem-lakossági épületek nagy része is felújításra szorul. Tekintve a feladat nagyságát és időigényét, már 2030-ig is jelentős előrehaladást kell elérni.
A nem-lakossági épületek adatai 2018-2022., forrás Green Policy Center: Magyarország Harmadik Klímasemlegességi Előrehaladási Jelentése
Hogy lehet bármi ingyen az építőiparban?
Vidéki falvakban idén sokan kaptak olyan ajánlatokat, akár önkormányzati közvetítéssel, hogy egy-egy vállalkozó ingyenesen vagy rendkívül olcsón vállalja a padlásfödém leszigetelését. Ez a lakónak megéri, hiszen az épületekben a legnagyobb hőveszteség a tetőn át megy el, így ennek megoldásával akár 20-30% százalék energiamegtakarítás is elérhető egy régebbi építésű háznál, akár behozva ezzel az ingatlant az átlagfogyasztás alatti sávba. A munka pár óra alatt, komolyabb bontás-átépítés nélkül elvégezhető.
Egyszerűen összefoglalva, a vállalkozónak azért éri ez meg, mert cserébe a lakótól engedélyt kap az így keletkezett Hitelesített Energia Megtakarítás (HEM) értékesítéséhez az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerben (EKR). Ez a csak most felpörgő rendszer hazánk 2030-as energiahatékonysági célja teljesítésének legfontosabb eszköze lehet, a hatálya alá tartozó energiakereskedő vállalatokat arra szorítja, hogy energiamegtakarítási beruházásokat hajtsanak végre vagy finanszírozzanak
Amint például a Portfolión is olvashattuk, az ilyen ajánlat eddig a vállalkozónak is megérte, hiszen profitot ért el még az anyag- és munkaköltség kiszámlázása nélkül kínált beruházáson is. Úgy tűnt tehát, hogy állami támogatások nélkül is elindulhat egy tömeges energiahatékonyság-javítási hullám, még ha csak egyes épületelemekre nézve is, amely ugyancsak ráfér a hazai lakóépületállományra.
Erre reagálva ugyanakkor a jogalkotó kiigazításokat tett az EKR működésében. Ennek során egyrészt a csalási lehetőségeket szűkítette a hitelesítési követelmények erősítésével, ami fontos, mert az senkinek sem jó, ha valójában meg sem történt (pl. lefotózás után felszedett) szigetelésekkel próbálnának hasznot szerezni az EKR-en keresztül.
Az elvárt szigetelőanyag-vastagságot 25-ről 30 centiméterre növelték, és alá-fölé fóliázást is előírtak, így nő a megtakarított energia is és tartósabb lesz a beruházás. Az egységnyi felületen elszámolható energiamegtakarítás mennyiségének csökkentése viszont kevésbé tűnik érthetőnek.
A változások összességében ahhoz vezetnek, hogy némileg nőnek a kivitelezési költségek, így már nem biztos, hogy ingyen megéri elvégezni a munkát, vagyis csökken az ajánlat marketing ereje – az „ingyen” varázsszó sok ajtót ki tudott nyitni. Ugyanakkor fontos lenne, ha ennek ellenére sem szakadna meg a beruházások idén frissen elindult hulláma, hiszen a padlásfödém-szigetelés még minimális ráfordítással is megéri a lakónak és a vállalkozónak is.
Miért nem fogyott el az állami ingyenpénz?
Mindezzel párhuzamosan, idén július 1-től elérhető az Otthonfelújítási Program, amely 108 milliárd forintos keretével az elmúlt bő tíz évben tapasztaltakhoz képest igen jelentős keretű, de a 4,6 milliós lakóépület állomány méretéhez képest még így sem túl nagy arányú támogatási konstrukció.
A célcsoport a rendszerváltás előtt épült családi házak köre, amelyek közül 20 ezer otthon felújítására lehet elég pénz ebben a körben. A program kamatmentes hitelfelvételen alapul, legfeljebb 6 millió forintos igényelhető összeggel, amelyből az állam járástól függően 2,5-3,5 milliót átvállal, illetve 1 milliós önrészt kell hozzá biztosítani. Legalább 30 százalékos energiamegtakarítást kell elérni a beruházás során, amelyet előtte-utána elkészített energiatanúsítvánnyal kell bizonyítani.
A program ugyanakkor egyelőre nem váltott ki kimagasló érdeklődést, az első bő két hónapban csak 2000 kérelmet fogadtak be, és az elkészült kiinduló energiatanúsítványok száma is csak a 10 ezret éri el, ami a szükségletek nagysága fényében igen meglepő.
Ennek oka nagy valószínűséggel a bonyolult adminisztráció lehet, hiszen akár 20 különböző dokumentumot is mellékelni kell a beadványhoz. Az Energiaügyi Minisztérium Facebook-posztjában jelezte, hogy már dolgoznak a feltételek átdolgozásán, egyszerűsítésén.
Hogyan tovább?
A hazai épületállomány átalakításához szükség lenne arra, hogy a mostani programot egy sokkal nagyobb összegű, évtizedes távlatban kiszámítható támogatási rendszer kövesse majd, alapuljon akár állami, EU-s vagy önkormányzati forrásokon. Ennek finanszírozása megoldható lenne, amint itt részletesen bemutattuk, részleges alternatívaként EKR-en vagy energiahatékonysággal foglalkozó (ESCO) szervezeteken keresztül.
Ahhoz, hogy Magyarország 2050-re kitűzött klímasemlegességi célját elérjük és megvalósítsuk a nagy energiahatékonyságú, dekarbonizált épületállományt, évi 140 ezer épületet kellene felújítani, egy vagy több lépéses mélyfelújításokkal (lásd vonatkozó javaslatcsomagunkat), amihez fontos a kapcsolódó gyártói, kivitelezői kapacitások bővítése, a munkahelyteremtés is. Egy korábbi elemzésünkben azt is alátámasztottuk, hogy a legrosszabb energiahatékonyságú épületek (pl. Kádár-kockák) felújítására érdemes fókuszálni, mert azoknál érhető el a legnagyobb energiamegtakarítás. Továbbá, ki kell használni a szemléletformálásban rejlő potenciált is, hiszen az eddigi, kisléptékű hazai programok tapasztalatai szerint 5-15 százalék energiamegtakarítás is elérhető pusztán nagyobb odafigyeléssel.
Élet
Úgy tiltották be az erkélynapelemeket, hogy nyitva hagytak pár kiskaput
Mi az erkély, a loggia és az előtető? Ez a kérdés kulcsa.
Gáláns aprópénzszórás lehet a családi adókedvezmény megduplázása
Kis lépés az államnak, nagy lépés a választási kampánynak. A szegényeknek inkább a családi pótlék emelése jönne jól, de arról nincs szó.
Ha a kormány kelet felé néz, ott is azt látja, hogy küzdeni kell a növekedésért
Kínában a 2008-as válság óta nem látott módszerekkel próbálnak élénkíteni, de szerkezeti átalakításokról hallani sem akarnak.
Fontos
Hogyan lehet befektetni egészségügyi cégekbe, hogy az ne legyen dupla vagy semmi játék?
A tudományos eredmények előrejelzése helyett a megbízható alapokkal rendelkező minőségi vállalkozások azonosítás lehet a nyerő megközelítés.
Kína egyik uniós hídfőállása lett Magyarország, de ki fog ebből hasznot húzni?
A magyarhoz hasonló stratégiák eddig nem sok haszonnal, cserébe viszont jelentős kockázatokkal jártak.
Valódi pénzgyárat indíthatott volna be a magyar vállalkozó hamis brazil kötvénye
Alkalmas lehet a hamis kötvény kvázi tisztára mosására, ha valaki úgy viszi be egy cégbe, ahogy azt a papíron ezermilliárdokat érő brazil állampapírral tették.
