A fiatalok több mint fele legszívesebben elköltözne Magyarországról
Csak a ciprusi fiatalok között vannak vannak többen a magyaroknál a külföldre költözést tervezők az Európai Unió tagországainak mezőnyében.
Mi történt? Megjelent a Eurofound nevű kutatóalapítvány fiatalok munkaerőpiaci helyzetével foglalkozó friss jelentése, amelyben az európai fiatalok külföldre költözésre vonatkozó szándékairól készült felmérés eredményeit is bemutatják.
- Eszerint a magyar fiataloknál csak a ciprusiak között vannak nagyobb arányban azok, akik három éven belül tervezték a külföldre költözést 2023-ban, amikor a felmérés készült. A magyar fiatalok 42 százaléka tervezte a külföldre költözést.
- További 11 százalék pedig „szeretne” külföldre költözni.
Tágabb kontextus: uniós szinten a jelentés szerint a magasabb jövedelmű, képzettebb, „migrációs hátterű” és LMBTQ-emberek nagyobb eséllyel tervezik a külföldre költözést.
- A magyar fiatalok kapcsán a jelentésből az is kiderül, hogy a 15-29 éves korosztály nagyjából negyedére volt jellemző 2022-ben, hogy nehezen jött ki a jövedelméből. Ez alapján kilenc tagállamban rosszabb, 17-ben jobb a fiatalok helyzete, mint Magyarországon.
Előzmények: az IDEA Intézet tavaly szintén felmérte a külföldre költözési hajlandóságot a fiatalok körében. Eszerint a 18-29 éves korosztály 40 százaléka nyilatkozott úgy, hogy „valószínű” vagy „egészen biztos”, hogy külföldre fog költözni.
- Leginkább a rossz hazai közéleti állapotok és a jobb életszínvonal reményében költöznének el az IDEA felmérése szerint azok, akik ilyesmiben gondolkodtak.
Felülnézet: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2010-től egészen 2019-ig meghaladta a kivándorló magyarok száma a visszavándorlókét, 2019-ben és 2020-ban viszont már többen tértek haza, mint amennyien elhagyták az országot. Ez a trend azonban 2021-ben újra megfordult.
- Bár más adatforrások (például a fogadó országok statisztikai hivatalai) más számokat mutatnak, trendszerűen 2021 előtt az látszott, hogy egyre kevesebben vándoroltak ki, és egyre többen jöttek haza, ahogy ezt a Portfolio.hu részletesebb cikke is bemutatja.
- 2010 óta még soha nem hagyták el olyan sokan Magyarországot, mint 2023-ban – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal idei előzetes adataiból.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
