Minden országban alulbecsülik az emberek a klímaváltozás miatt aggódók arányát a népességen belül, ami nehezebbé teszi a harcot ellene, mivel a döntéshozók, vállalatok így kevésbé érzik a nyomást a változásra.
Mi történt? 125 országban, csaknem 130 ezer embert kérdeztek meg egy kutatásban arról, ők mennyire támogatják klímaváltozás elleni küzdelmet és hogy látják a többi ember szerepét benne.
Számokban: míg tízből heten hajlandóak lennének saját jövedelmük legalább 1 százalékát erre a célra fordítani, addig csak kicsivel több mint négy honfitársukról tételezik fel ugyanezt.
- Magyarországon a válaszadók 73 százaléka áldozna a célra jövedelméből, míg a többi magyar 37 százalékáról gondolja, hogy megtenné ugyanezt.
Ezt az „érzékelési rést” részben magyarázza az „egyéni optimizmus, társadalmi pesszimizmus” jelensége, amikor az emberek hajlamosak magukról pozitívabban, másokról negatívabban gondolkozni.
- Fontos szerepe van a médiának, ahol a pozitív üzenetek kevésbé izgalmasak, nehezebben terjednek, mint a klímakatasztrófával riogatók.
Jelentősek a regionális különbségek a válaszoknál: a gazdagabb országokban adakoznának kevesebben. Bangladesben az emberek 83 százaléka, az USA-ban mindössze 48 százaléka lenne hajlandó áldozni erre a jövedelméből.
- Ennek oka, hogy az alacsonyabb jövedelmű országokban több ember megélhetése kerül közvetlenül veszélybe az éghajlatváltozással összefüggő extrém időjárási események, áradások, tűzvészek miatt.
Alulnézet: a kutatásból kiderült, nem mindegy az sem, hogy a politikai, vállalati döntéshozók milyen kifejezéseket használnak a klímapolitikákkal kapcsolatban.
- Ha a „tiszta energiát” helyezik a középpontba, többen támogatják az adott szabályozást, mint a negatív kontextusba helyezés. Például a „kivezetés” szó használata jobban megosztja az embereket.
Mi várható? A kutatások tanulsága, hogy hatékonyabban lehetne cselekedni, ha inkább a konkrét megoldásokkal foglalkoznánk, mert a közmegegyezés már adott a klímaváltozás elleni küzdelemben.
Élet
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
Milyen esélyekkel indul egy elhagyott csecsemő a magánkórházban születetthez képest?
Szerető családban eltűnhetnek a kezdeti viszontagságok következményei, de fontos, hogy minél kevesebb időt töltsenek átmeneti körülmények között.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
