A fővárosban első körben 15 ezer lakost, mintegy hatezer háztartást érint a háztartási biohulladék-gyűjtés Budapest XI., XX. és XXI. kerületének kijelölt utcáiban, a legtöbb helyen már a tartályokat is kiosztották. A pontos helyszíneket itt lehet megnézni. A második körben, 2025-ben további 1,5-2 millió embert terveznek elérni, amivel 2025 végére a nagyvárosi környezetben teljes lesz Magyarországon a begyűjtés.
Idén országszerte 14 településen 460 ezer embert tervez a koncessziós hulladékgazdálkodási feladatokat ellátó Mohu bevonni az önkéntes alapú rendszerbe, helyi hulladékgazdálkodással foglalkozó alvállalkozói segítségével. Szolnokon, Kaposváron és Székesfehérváron már elindult, Budapest kiválasztott körzeteiben márciusban élesedik a konyhai hulladék elkülönített gyűjtése.
Uniós elvárás
Az Európai Unió 2018-ban döntött arról, hogy 2024-től el kell kezdeni a tagállamoknak a háztartási hulladékok elkülönített gyűjtését. A biohulladék szelektív gyűjtésének célja – csakúgy, mint a papír, a műanyag, a fém és az üveg esetében -, hogy kevesebb vegyes (égetőben vagy lerakóban landoló) hulladék keletkezzen, több hulladék maradjon a gazdaság körforgásában.
A hulladékkezelési irányelv szerint a tagállamoknak 2030-ig a települési hulladék 60 százalékát, 2035-ig a 65 százalékát kell újra feldolgozni, ami nem érhető el a biohulladék hatékony szelektív gyűjtése nélkül. 2021-ben Európában a kommunális hulladék 49,6 százalékát komposztálták vagy hasznosították újra.
Kiválasztott házak
Az év közepéig több lépcsőben mintegy 200 ezer budapesti lakosnak fogják biztosítani a házhoz menő szelektív konyhai zöld- és élelmiszerhulladék-gyűjtési szolgáltatás lehetőségét a tervek szerint – írta a Budapesti Közművek (BKM), amely a Mohu budapesti szerződéses koncesszori alvállalkozója, és a konyhai zöld- és élelmiszerhulladék begyűjtésért felel.
Az ötliteres edények és a 120 literes kukák kiosztása Budapest XI. kerületében február 26-án. Fotó: BKM
Az edények kiosztása február végén kezdődött, és márciusban is folytatódik. A lakók önkéntesen vehetnek részt a programban a kiválasztott nagyobb lakásszövetkezetekben, társasházakban. Ingatlanonként egy ötliteres, szag- és kifolyásmentes konyhai gyűjtőedényt kapnak, 25 lakásonként pedig egy 120 literes, barna kukát, amelyet előre megadott napokon kell a ház elé kihelyezni – írták.
Szolnokon már elkezdődött
Szolnok volt az első város, ahol elindult a rendszer, az első begyűjtési nap február 5-én volt – tájékoztatott az önkormányzat. Itt 20 ezer embert terveznek elérni, ehhez 448 barna kukát helyeztek használatba a társasházakban.
Bár az ötliteres edényeket eddig megközelítőleg a háztartások fele vette át, a lakosok bármilyen más módon is gyűjthetik a konyhában keletkezett hulladékot, hiszen végeredményben a 120 literes edénybe csak bele kell önteni ezeket az anyagokat – írták.
Felhívták a figyelmet arra, hogy évszakonként változik az élelmiszer-fogyasztás mennyisége és összetétele is, ezért minimum két-három hónap eredményei szükségesek ahhoz, hogy értékelhető adatokról lehessen beszélni. Idő kell a jó példa terjedéséhez is, hiszen a szomszédok megbeszélik egymással a tapasztalatokat. A lakóközösségek számára csak idővel tapasztalható eredmény lehet például, hogy a kommunális hulladéktároló kevésbé szagos, hiszen a jelentős szaghatást okozó anyagokat a biohulladék-gyűjtés okán külön kezelik már a társasházon belül is – írták.
A biohulladék nem mind komposzt
A háztartási konyhai hulladéktól történő megszabadulásra környezetvédelmi és gazdasági szempontból is az egyre népszerűbb házi komposztálás a legjobb megoldás, hiszen akkor helyben hasznosul az alapanyag. Ez persze csak akkor lehetséges, ha van kert vagy egy közeli komposztpont.
Budapesten 43 közösségi komposztlerakat van a hulladékcsökkentéssel foglalkozó Humusz Szövetség listája szerint, ahova bárki odaviheti az háztartási szerves hulladékot. Hogy pontosan mit lehet és mit nem szabad komposztálni, itt lehet megnézni.
A Mohu barna kukás rendszere abban különbözik a házi komposztálástól, hogy több mindent be lehet rakni, mert nem komposztálni fogják, hanem biogázüzemekbe viszik, hogy energiát állítsanak elő belőle. Egy-két kivétel van, amit nem lehet bedobni a barna kukákba sem – ilyen például a csont, amely károsíthatja a feldolgozógépeket, ezért azt a vegyes hulladékba kell dobni. Itt van egy pontos lista arról, mi kerülhet a barna kukákba.
Pluszmunka?
„Nem olyan óriási energiabefektetés a biohulladék külön gyűjtése. Már egy ideje szelektíven gyűjtjük a szemetet, ehhez jön most egy kisebb vödör. Ennek ugyan új helyet kell keresni a lakásban, cserébe viszont a vegyes kukában lesz kevesebb hulladék, így az lehet kisebb is” – mondta Urbán Csilla, a Humusz szövetség elnöke a G7-nek.
Elég sok élelmiszer-hulladék keletkezik általában egy háztartásban, a vegyes hulladék legalább 20-30 százaléka élelmiszer
– tette hozzá.
A barna kukák rendszeres tisztítását a Mohu végzi, az ötliteres gyűjtőtartályokat a háztartásoknak kell tisztán tartaniuk.
„Sokan aggódnak, hogy ez most büdösebb lesz, de gondoljunk arra, hogy eddig a vegyes kukába raktuk ugyanezt. Sőt, javasolni szoktuk, hogy ne is csukják be a vödör tetejét, mert ha oxigéndús környezetben van, korhadni kezd a hulladék, nem pedig rohadni” – mondta a Humusz elnöke.
Uniós helyzet
Az Európai Unió 2020 óta tesz közzé élelmiszer-hulladékkal kapcsolatos statisztikákat a tagállamokból. Ez tartalmazza az élelmiszerek termelésétől kezdve a feldolgozásán át az éttermekig vagy a háztartásokig tartó életútja során keletkező összes hulladékot.
A 2021-es adatok szerint a háztartásoknál átlagban fejenként évi 70 kilogramm élelmiszer-hulladék keletkezik. Ez több mint a fele – 54 százaléka – az összes, a gyártási hulladékot, vendéglátóipari maradékokat és a piaci biohulladékot is magába foglaló, egy főre számított évi 130 kilogrammnyi élelmiszer-hulladéknak. Tehát van miből lefaragni.
Magyarország a középmezőny enyhén jobbik oldalán helyezkedik el a 21 tagország adatait tartalmazó listán, évente fejenként 65 kilogramm kidobott háztartási biohulladékkal. Ez az összes, évi 90 kilogramm élelmiszer-hulladék csaknem háromnegyede és az éves egy főre jutó szeméttermelés mintegy harmada.
Abszolút értékben a legtöbb, 262 kilogramm élelmiszer-hulladékot lakosonként Belgium termeli, ahol a gyártás során keletkezik az élelmiszer-hulladék kétharmada.
Évi 40 ezer forint a kukába
Egyre kevesebb élelmiszer-hulladékot termelünk: míg 2016-ban fejenként 68 kiló élelmiszert dobtunk ki, ez hat év alatt 12 százalékkal, 59,9 kilóra csökkent a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal felmérése szerint. Ennek 52 százaléka nem elkerülhető hulladék, mint a csirkecsont, kávézacc vagy a tojáshéj, több mint 40 százaléka viszont elkerülhető lehetne. Ilyenek tipikusan a hűtőben felejtett ételek, zöldségek, gyümölcsök, amik megromlottak.
Ezen a téren is javulás történt, negyedével, 33,1-ről 24 kilóra csökkent az egy főre számított elkerülhető élelmiszer-hulladék mennyisége 2016 és 2022 között. Ez pedig a pénztárcánk felől nézve sem kevés. Egy átlagos magyar állampolgár ugyanis évente 40 ezer forint értékű élelmiszert pazarol el a Nébih számítása szerint, ami a teljes lakosság szintjén több mint 380 milliárd forint veszteséget jelent. Egy négytagú család esetében ez elérheti az évi 100 kilót és 160 ezer forintot is.
Leginkább a készételeket pazaroljuk, ebből 2021-ben évente fejenként több mint 10 kilót dobtunk ki. Ezt követik a friss zöldségek és gyümölcsök 4,53-mal, majd a pékáruk 2,72-vel, végül a tejtermékek 2,1 kilóval.
Várhatóan az élelmiszerárak – a két évvel ezelőttihez képest 30-40 százalékkal magasabb szinten stabilizálódott – emelkedése is hozzájárul az átgondoltabb vásárláshoz és élelmiszer-felhasználáshoz, így végső soron a pazarlás csökkentéséhez.
Élet
Temetik az otthoni munkát, de éppen most alakul ki a mindenki számára hasznos formája
Szigorításról szólnak a hírek, pedig stabilizálódik a távmunka szerepe, és egyre inkább látszik, hogy hány irodai nappal kerülhetők el a hátrányai.
Mi lesz a nyugdíjrendszerrel, ha a súlycsökkentő csodaszer miatt tovább élnek az emberek?
Tőlünk nyugatra fontos szempont, hogy ha nagyon hirtelen nő meg a várható élettartam, akkor a biztosítók nem tudják kigazdálkodni ennek költségeit.
Csak a magyarok lettek boldogtalanabbak a régióban a cseheken és a szlovákokon kívül
A kelet- és közép-európai régió 17 országából összesen ötben volt tavaly alacsonyabb a boldogságindex, mint Magyarországon.
Fontos
Európában a klímavédelem nyírta ki az olcsó kisautókat, Amerikában Trump vámjai fogják
Az áremelkedés miatt jellemzően az olcsóbb és kisebb típusok tűnhetnek el az amerikai autópiacról. Ilyeneket már Európában is egyre nehezebb találni.
Lemarad a gazdaság a népesség növekedése mögött, ha nem csökken Afrika kizsákmányolása
A nehézségekben a rossz kormányzási gyakorlatoknál is nagyobb szerepe lehet az adóelkerülésnek és az egyoldalú kereskedelmi kapcsolatoknak.
Olyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akar
Ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.
