7,3 százalékkal kevesebb árut vásároltak a magyarországi boltokban 2023. szeptemberében (naptárhatástól megtisztítva), mint tavaly szeptemberben – derül ki a KSH friss közleményéből. Ha az áruk értékét nézzük, akkor egy év alatt 5,6 százalékos az emelkedés az infláció miatt. A mostani adat alapján kevesebb árut fogyasztunk, mint 2019-ben.
Miért fontos ez? A magyar kiskereskedelem most már több mint egy éve küzd azzal, hogy hónapról hónapra kevesebb árut tud értékesíteni, mint egy évvel korábban, vagyis a piac egyre jobban beszűkül.
- Az alábbi ábrán azt mutatjuk be, hogy 2019 óta hogyan alakult a volumen. Mindig az előző év azonos hónapjához hasonlítunk, vagyis a 0 fölötti érték bővülést, az alatti pedig csökkenést jelez.
Előzmények: a koronavírus-járvány előtt folyamatosan 10 százalék körüli bővülésben volt a piac, a járvány alatt a kereslet visszaesett, majd a következő 12 hónapban korrigált (a kiugró pozitív értékek oka az egy évvel korábbi, járvány miatt nagyon alacsony kiindulási érték).
Alulnézet: az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 2,3 százalékos volt a csökkenés idén szeptemberben, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 7,5 százalékos, az üzemanyag-kiskereskedelemben pedig 19,9 százalékos.
- Ha az eladott áruk összesített értékét nézzük, akkor ugyan éves szinten növekedést látunk, de ennek mértéke messze nem éri el az inflációt.
Tágabb kontextus: az uniós adatok alapján Magyarország adata a harmadik legrosszabb, csak Belgiumban és Szlovéniában csökkent nálunk nagyobb mértékben az összesített kiskereskedelmi forgalom.
- Hat országban növekedett (Spanyolország, Ciprus, Luxemburg, Írország, Portugália és Dánia), Bulgáriában pedig stagnált a volumen.
