Több fontos változás is lesz jövő évtől kezdve a magyar családtámogatási rendszerben, hiszen 2024-től babaváró hitelt csak olyan házaspárok vehetnek fel, ahol a nő 30 év alatti^*Jövőre még lehet ennél idősebb a nő (maximum 40 éves), ha várandóssága már legalább a 12. hetében jár., családi otthonteremtési kedvezményt pedig csak kistelepüléseken, kizárólag az új építésű családi házak esetében lehet majd igényelni.

Ezért is volt nagyon fontos, hogy a kormány korábbi ígéretét teljesítve múlt hét szerdán bejelentette, hogy szintén jövőre bevezetik a csok plusz nevű konstrukciót, amelyet az 5 ezer fő feletti településeken is igénybe lehet majd venni. Ez az eredeti csokhoz képest inkább a babaváró hitelhez hasonló támogatás lesz, amely a vállalt gyerekek számától függően 15, 30 vagy akár 50 millió forintos kedvezményes (fix 3 százalékos) kamatozású hitel felvételére jogosít, amelyből a második gyerek születésétől kezdve megszületett gyerekenként 10 millió forintot enged el az állam.

Habár a csok és a babaváró hitel jövő évi szigorodása miatt rosszul járók egy részét kompenzálja a csok plusz, az eddig ismert információk alapján az eredetihez képest jelentősen szűkebb réteg számára lesz opció a támogatás felvétele. Emellett

az eredeti és az új konstrukció maximális támogatási összegét összevetve és az ingatlanok drágulását is figyelembe véve az új lakások esetében kisebb segítséget jelent majd.

Ezzel együtt pedig várhatóan az ingatlanpiaci hatása is mérsékeltebb lesz.

A konstrukciók említett eltérése miatt korlátozottan lehet összehasonlítani a hitelből és támogatásból és a csak hitelből álló^*Ha sikerül elérni a részleges elengedést, akkor persze az a része támogatássá válik. csokot és csok pluszt. Ugyanakkor mivel a csok 2015-ös bevezetése óta a magyarországi lakásárak az Európai Unióban is kiemelkedő mértékben drágulva országos átlagban több mint duplájukra emelkedtek, mégis érdekes, hogy mire volt elegendő az eredeti támogatás a bevezetése utáni időszakban, és ehhez képest mekkora segítséget jelent a csok plusz.

Az Ingatlan.com-tól kapott négyzetméterárak alapján ezért kiszámoltuk, hogy az eredeti, három gyerekre és minimum 60 négyzetméteres új építésű lakásokra felvehető maximális 10+10-es csok a bevezetésekor hány négyzetméterrel nagyobb lakás megvételére volt elegendő, és hogy a csok plusz három gyerekre vonatkozó maximum 50 milliós támogatása hány négyzetméterrel többre lenne elég új lakások esetében a budapesti kerületekben és a vármegyeszékhelyeken. (A kínálat összetétele miatt az eredeti csoknál 80-150 négyzetméter közötti lakásokat vizsgáltunk.)

Fontos kitétel, hogy a csok plusz használt lakásokra is felvehető lesz, és 20 helyett elég lesz hozzá 10 százaléknyi önerő az eddigi információk szerint, így az összehasonlításunk ennyiben pontatlan, cserébe azt a fajta pontatlanságot elkerüljük, amit a különböző kategóriák összehasonlítása jelentene.

A vármegyei jogú városok esetében az eredeti 10+10-es támogatás 2016. januári medián négyzetméterárakkal számolva átlagosan csaknem plusz 70 négyzetméterre volt elég, miközben idén októberi négyzetméterárak alapján az 50 milliós támogatás már csak 57 plusz négyzetméterre elég.

Azokra a városokra vonatkozóan, ahol elég új építésű lakásra vonatkozó adat állt rendelkezésre mindkét időpontban, egyedül Veszprémre igaz, hogy a csok plusz 50 milliójából több négyzetmétert lehet megvenni, mint az eredeti 10+10 milliós összegből. Az is érdekes, hogy a legtöbb plusz négyzetméter az új támogatásból Tatabányán és Szegeden, a legkevesebb pedig Kaposváron és Győrben jön ki.

Mire elég a régi és új támogatás a budapesti kerületekben? A nagykép itt is hasonló, mint a városok esetében, bár átlagosan itt már kevésbé ért többet a csok 10+10 milliója a csok plusz 50 milliójához képest (csak valamivel több mint két négyzetméterrel többet).

Kerületekre lebontva itt is érvényesül az az összefüggés, hogy általában a régi csok ért többet, összesen két kerületben, a VII.-ben és a XV.-ben volt ennek az ellenkezője igaz. A számításaink alapján az is kiderült ezek mellett, hogy az 50 millió a XV., a XXIII. és a XX. kerületekben éri a legtöbb plusz négyzetmétert, és a I.-ben, a II.-ban és XII.-ben a legkevesebbet.

(Csak a rend kedvéért jegyezzük meg, hogy használt lakásoknál nagyon más eredmények jönnének ki, mert ott gyerekszámtól függően csak 0,6 és 2,75 millió forint az állami támogatás az eredeti csoknál, kedvezményes hitel pedig eleinte nem is tartozott a konstrukcióhoz. A csok plusz 50 milliója viszont jóval több használt négyzetméterre elég, mint az eredeti csok támogatása ebben a kategóriában.)

Ezeket a számításokat tovább árnyalják a konkrét ingatlanpiaci trendek. Ahogy arra Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője emlékeztetett, az eredeti csok esetében 2016 januárjától kezdve hiába jelentek meg a magasabb összegű támogatások, az új lakások kínálata csak 2017 után kezdett el érdemben bővülni, amit az is jól mutat, hogy bizonyos megyeszékhelyeken 2016 elején nem is volt a vizsgált kategóriának megfelelő eladó új építésű lakás.

Most pedig megint behúzták a féket a fejlesztők, mert ilyen kamatszintek mellett nagyon kockázatos belevágni a fejlesztésbe. A magas kamatok ugyanis nemcsak a lakásvásárlókat sújtják, hanem a beruházókat és lakásfejlesztőket is, ha hitelből finanszírozzák az építkezést. Ha belevágnak az építkezésbe, de nem sikerül eladni a lakásokat, a hitelt és kamatait akkor is törleszteni kell. Most viszont már nem olyan időket élünk a lakáspiacon, hogy tervezőasztal mellől bármit el lehessen adni, sőt

– írta.

Jóval kevesebben igényelhetik az új csokot a régihez képest

Négyzetméterekben számolva tehát az új lakások esetében kisebb segítséget jelent a csok plusz maximális támogatási összege a hagyományos csok maximumánál. De az is érdekes, hogy mennyien lehetnek jogosultak a csok pluszra a régihez képest. Habár a csok plusz felvételére vonatkozó részletszabályok csak november közepén jelennek meg, az már ismert, hogy amíg a régi csokot meglévő gyerekek után is fel lehetett venni, a csok plusznak előfeltétele lesz a gyerekvállalás. Mindez jelentősen le is szűkíti a potenciális igénybevevők körét, és az intézkedés ingatlanpiacra gyakorolt hatását is mérsékli.

Arra vonatkozóan ugyan nem áll rendelkezésre nyilvános adat, hogy a régi csokot felvevők körében összességében mekkora volt a gyereket vállalók aránya, de bizonyos időszakok trendjeire vonatkozóan több ezzel foglalkozó tanulmányban is volt erre vonatkozó adat. A Kopp Mária Intézet elemzése szerint például a 2019 júliusa és 2020 júniusa közti időszakban megkötött szerződések 35 százalékában vállaltak újabb gyerekeket, a Hitelintézeti Szemlében 2021-ben megjelent, egy bank csokos hiteleit a 2016 és 2020 közti időszakban vizsgáló tanulmány szerint pedig az állami támogatásból részesülők mindössze 23 százaléka vállalt előre gyereket.

Ezek ugyan nem a régi csok teljes piacára és időszakára vonatkozó számok, ezért elképzelhető, hogy a konkrét arány ennél magasabb volt, de a rendelkezésre álló adatok alapján

a régi csokot felvevők negyede-harmada lenne csak jogosult a csok plusz felvételére.

Mivel a fentebb idézett 2021-es tanulmányban arra vonatkozó adatok is vannak, hogy kik vették fel az eredeti csokos támogatásokat, arra is következtethetünk, hogy kik jönnek szóba a csok plusznál. A tanulmányból például kiderül, hogy csokot felvevő alacsony jövedelmű párok az átlagnál bátrabban vállalták a hitelfelvétel során a család bővülését. 

A csok pluszt földrajzilag a nagyobb településekre célozzák, de ezen belül is jelentős eltérések lehetnek majd abban, hogy mely településeken lesz majd népszerűbb az új konstrukció. Az otpotthon.hu és az OTP Bank közös kutatásából 2022 végén kiderült, hogy amíg országosan az emberek 48 százaléka tudta megvenni az első ingatlanját 35 éves koráig, Budapesten ez az arány csak 43 százalék volt.

A kutatás alapján abban is jelentős különbségek voltak, hogy mikorra látták a lakással nem rendelkező emberek reálisnak az első ingatlan megvételét: a vidéken élők jellemzően 25-34 éves kor közé tették ennek az időpontját, a budapestiek viszont ehhez képest tíz évvel később, 35-44 évesen korban látták ennek a megvalósulását reálisnak. Ez alapján arra lehet számítani, hogy a csok plusz bevezetésével csökkenhetnek a fővárosi és a vidéki fiatalok első lakáshoz jutási kilátásai közti különbségek.

Kisebb forgalom, kisebb drágulás

Az is érdekes, hogy ez alapján mennyivel dobhatja majd meg az ingatlanpiaci forgalmat az új támogatásforma. Tállai András, a Pénzügyminisztérium miniszterhelyettese tavaly év végén a Világgazdaságnak arról beszélt, hogy 2015 közepe és 2022 novembere között közel 217 ezren vették fel a csokot. Mivel a csokhoz tartozó jelentősebb támogatásokat, például a három gyerek után maximálisan megszerezhető 10+10 milliós támogatást és hitelt csak 2016 elején vezették be, ezért az első félévet elhagyva és az utolsó évet teljes évnek véve számolhatunk egy évre vonatkozó átlagot az egyszerűség kedvéért. 

Így évi 31 ezer szerződést kapunk, aminek a negyede-harmada 8-10 ezer: ennyien lennének a fent bemutatott arányok szerint jogosultak a csok pluszra. Az intézkedéshez köthető konkrét új tranzakciókkal kapcsolatban ennél kicsit nagyobb számokra számítanak az erre becslést adó elemzők: Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint évi 8-15 ezer adásvételnél használhatják majd fel a támogatást, Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője pedig az ideinél 10-20 ezerrel több lakástranzakcióra számít.

Mivel egyes becslések szerint az eredeti csok 10 milliós támogatási összegének körülbelül a háromnegyedét felemésztette az ingatlanpiaci áremelkedés, amit a támogatási forma bevezetése okozott, az is érdekes kérdés, hogy a csok plusz esetében mennyit fog érni valójában az állami támogatás, tehát mennyire számíthatunk az ingatlanok drágulására az intézkedés miatt. Ez a hatás az intézkedés bevezetése utáni időszakban várhatóan sokkal enyhébb lesz, mint az eredeti csok esetében. 

A legkonkrétabb és legjelentősebb áremelkedésre Benedikt Károly számít, aki az infláció mértékének megfelelő áremelkedést valószínűsít jövőre országosan. Balogh László ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az intézkedés árnövelő hatása „korlátozott” lesz, aminek az egyik oka, hogy az eladók a kedvezményes hitelt sokkal kevésbé tudják beárazni egy vissza nem térítendő támogatáshoz képest. Lipták Zsuzsa, az OTP Otthonmegoldások Kft. ügyvezetője az OTP közleménye szerint arra számít, hogy a támogatás arra lesz elég, hogy „az ingatlanpiac a vártnál hamarabb mozduljon ki a jelenlegi gödörből”.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFelhúzhatja a mélyből az ingatlanpiacot az új CSOK, de a demográfiai célokkal már nehezebb dolga leszA befagyott ingatlanpiacon az árak és a forgalom is nőhet az intézkedés hatására, de a tavalyi visszaesés után nehéz lesz feltornázni a születési rátát.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem azok vállalják a legtöbb gyereket, akiket a szűkített babaváró megcélozCsak a harminc alatti nők vehetik majd fel a babavárót, pedig a legtöbb szülés az idősebb korcsoportban történik.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA babaváró hitel látványosabban hatott a születési adatokra, mint a csokA családtámogatásoknak is köszönhetően emelkedett a termékenységi mutató, de bevándorlás nélkül 2050-re így is 8,2 millióra csökkenhet az ország népessége.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Élet családtámogatás csok csok plusz hitel ingatlan lakás lakhatás Olvasson tovább a kategóriában