Duplázódott a kínaiak száma Magyarországon, az indiaiak száma ennél is nagyobb arányban nőtt
A napokban közzétett 2022-es népszámlálási adatok azt mutatják, hogy 11 év alatt az ukrán, a kínai, a szlovák, a német és a vietnámi állampolgárok száma nőtt a leginkább Magyarországon. A szerb és román (azaz vélhetően többnyire határon túli magyar) állampolgárok száma azonban nagyot csökkent.
Számokban: 2011-ben összesen 143 ezer külföldi állampolgár tartózkodott az országban, számuk 2022-re 52 százalékkal, 218 ezerre nőtt. A KSH által nevesített nemzetek közül az ukránok vannak most a legtöbben, valamivel több mint 36 ezren.
- A német (22 ezer fő), román és kínai (18-18 ezer fő), illetve a szlovák (17 ezer fő) adat szorosan követi egymást a 2-5. helyen. Az utánuk következő vietnámiak 6 ezren vannak.
Mi változott? Az elmúlt 11 évben alaposan átrendeződött az itt tartózkodó külföldiek összetétele. Az ukránok, a kínaiak és a szlovákok száma nőtt a legjobban, a szerbek száma kis mértékben, a románoké viszont jelentősen, 20 ezer fővel visszaesett.
- Legnagyobb arányban az indiaiak létszáma nőtt, őket követik az ukránok, a vietnámiak és az oroszok.
Tágabb kontextus: a KSH egy másik adatbázisa szerint (bár ennek az adatai nem pontosan egyeznek meg a népszámlálási adatokkal) a román és szerb állampolgárok száma 2011-12-ben zuhant be, ebben szerepe a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése után juthattak egyszerűsítve magyar állampolgársághoz a határon túl élő magyarok.
- A kínaiak számának növekedése 2014-16 között ugrott meg jelentősebben, ennek hátterében a letelepedési kötvényprogram áll (a jelenségről érdemes meghallgatni a Portfolio podcast-sorozatát).
- Az ukránok száma a háború kitörése előtt, 2018 és 2020 között ugrott meg. A háború óta a számuk alig nőtt. A csoport növekedése így inkább a munkavállalók megjelenésével magyarázható.
- Folyamatosan emelkedik a szlovák állampolgárok száma, ebben talán az játsza a döntő szerepet, hogy a Rajka környéke Pozsony agglomerációjaként gyarapszik, az északkeleti határmenti településekre pedig egyre többen költöznek Kassáról.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
