Az óceánok ellenállóbbak mint gondoltuk – így foglalta össze Malin Pinsky, a University of California tengerbiológusa a Nature-ben megjelent tanulmányukat, amely a klímaváltozás óceánokra gyakorolt hatását vizsgálta.
- A több mint egy tucat tudós által jegyzett tanulmány alapján a kutatókat is meglepte, mennyire eltérően reagálnak az óceánok az egyre gyakoribb hőhullámokra.
Számokban: a kutatás során több mint 200 hőhullám hatásait elemezték (1993 és 2019 közöttieket), és az esetek többségében azt tapasztalták, hogy a hőhullámoknak nem volt jelentős hatása az óceánok mélyén élő halpopulációkra.
- “Nagyon meglepődtem. Azt hittem, egyértelmű, hogy ha jön egy nagy hőhullám, annak biztosan jelentős hatása van (…) Jó hír, hogy nem minden hőhullám jelent katasztrófát” – mondta Palin az Axiosnak.
- “Nem látni egy általános trendet, minden eset különbözik, amelyeket egyedileg kell kezelni” – mondta Alexa Fredson, a cikk egyik másik szerzője.
Miért fontos ez? Az emberiség jövőjét alapvetően befolyásolhatja, hogy hogyan lehet egyedi és célzott beavatkozásokkal segíteni az óceánok ökoszisztémájának helyreállását. Ehhez jobban meg kell ismerni az egyes külső sokkok pontos hatását.
- Jelenleg az óceánok felét érintik hőhullámok, ami azt jelenti, hogy rendellenesen melegek. Ez a legmagasabb arány, mióta 1991 óta rendelkezésre állnak mérések.
Igen, de: ezzel együtt a túlhalászat, a szennyezés, a rekordmagas vízhőmérséklet egyre nagyobb kihívást jelent az óceánoknak. A többi ökoszisztémához hasonlóan kiszámíthatatlan, mikor válhatnak visszafordíthatatlanná a negatív folyamatok.
- A növekvő kibocsátás miatt az óceánok egyre több szén-dioxidot kötnek meg, ami miatt savasodnak. A melegebb, savasabb óceánokban kevesebb oxigén is van, ami veszélyeztet egyes halfajokat, mivel kevesebb élelmet találnak.
- Szintén globális probléma a Föld legnagyobb fajgazdagságú életközösségei közé tartozó korallzátonyok veszélyeztetettsége.
