Miközben az energiaválságban egyre több helyen politikai prioritást kaptak az épületenergetikai programok, Magyarországon a társasházak esetében lényegében leálltak a nagyfelújítások. Mint bemutattuk, ennek fő oka, hogy miközben a felújítási költségek a háromszorosára nőttek, nincs olyan hatékony és kiszámítható finanszírozást biztosító állami program, ami tömegével elérhető lenne a lakástulajdonosok számára, és előírná az energiahatékonyság növelését. Ezért a panelházak is inkább kivárnak, abban bízva, hogy előbb-utóbb nemcsak papíron léteznek majd a Nemzeti energiastratégia vagy éppen a Nemzeti felújítási stratégia távlati céljai, és lesz ténylegesen lehívható állami támogatás is.

Az még elő szokott időnként jönni, hogy az energiapazarlás a Kádár-kockák esetében mennyire kritikus, és valóban a családi házaknál lehetne elérni tömeges felújításokkal a legnagyobb megtakarítást. De a paneleknél is óriási a megtakarítási potenciál, és ez tömegeket érintene: közel 800 ezer lakótelepi lakás van Magyarországon, közülük 300 ezer a fővárosban.

A panelházaknál a probléma csak látszólag kevésbé akut. Leginkább az lehet megtévesztő, hogy a lakótelepi épületek nagyjából 70 százaléka mostanra kapott valamilyen külső szigetelést – figyelemre méltó azonban, hogy csak az ötödük teljes szigetelést, a többi pusztán részlegest; és a szigeteléshez nem feltétlenül kapcsolódtak további szükséges felújítási lépések. A lakók is pontosan érzékelik, hogy a kép mennyire vegyes, erről részletesen írtunk a ferencvárosi József Attila-lakótelep kapcsán.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNagy úr a közös képviselő, de még nagyobb a bank: csapdákat kerülgetnek a felújító panelekTizenöt-húsz éve rosszul segített az állam, most viszont sehogy sem, így általában csak szakaszolt munkák jöhetnek szóba, ennek minden buktatójával.

Érdemes ezért inkább az elért energiaszintre fókuszálni. Erről ugyan nincsenek teljes körül adatok, de 2012 óta ingatlaneladásoknál kötelező az energetikai tanúsítás kiállítása (ennek szabályait éppen a napokban módosították), amiből már ki lehet indulni akkor is, ha a gyakorlatban felmerülnek időnként kétségek az auditálások mélységével kapcsolatban.

Mi itt Budapest második legnagyobb kerülete, a közel 40 ezer lakótelepi lakással rendelkező Óbuda-Békásmegyer értékesített panellakásainak energiatanúsítványait nézzük meg közelebbről. Az interaktív térképen a III. kerületi lakótelepek láthatóak aszerint, hogy milyen a panelházakban lévő lakások energiafogyasztása. A térképet böngészve szembeötlő, hogy a tényleges felújítási arány még egyetlen kerület lakótelepeinél is nagyon vegyes.

A 2012 óta kiadott energetikai tanúsítások adataiból (ezek a Lechner Tudásközponttól származnak, feldolgozásukat az Eltinga ingatlanpiaci adatelemző cég végezte) jól látszanak, hogy még egyetlen kerületen belül is milyen nagy területi különbségek vannak a lakótelepek között.

Akár egy kisebb terület is mutatja, hogy a lakótelepek felújításában is sok feladat vár még ránk

– mondta a G7-nek Horváth Áron, az Eltinga alapítója.

„A több mint 8000 energetikai tanúsításból a CC („korszerű”) kategória arányát vizsgálva nagy különbségek mutatkoznak. Az Óbudai lakótelepen közelíti meg egyedül az 50 százalékot a legalább CC kategóriás tanúsítások aránya. Ezen a lakótelepen áll a több szempontból is híres Faluház, amelynek 2010-re fejeződött be a korszerűsítése nyílászárócserékkel, hőszigeteléssel és napkollektorokkal. A töredékére csökkentett energiafogyasztás az ingatlanok értékét is kimutathatóan növelte.”

Mint Horváth kiemelte, az energetikai állapot szempontjából a másik véglet az ország egyik legrégebbi lakótelepe, a Hévízi úti Óbudai kísérleti lakótelep, ahol az FF („átlagos”) vagy rosszabb kategória aránya eléri az 50 százalékot. Az átlagos kategória energiafogyasztása nagyjából duplája a CC-kategóriás lakásokénak, vagyis korszerűsítéssel legalább a fele energiát meg lehetne spórolni.

Ehhez a becsléshez közelít az Energiaklub NegaJoule 2020 kutatási programjának kalkulációja is. Eszerint a háztartások a felhasznált energia 42 százalékát megtakaríthatnák, ha minden energiahatékonysági korszerűsítést elvégeznének. Ennek a megtakarítási potenciálnak a 77 százaléka gazdaságos is lenne, vagyis a beruházások kevesebbe kerülnének, mint amennyit megspórolható lenne a segítségükkel.

Ilyen, 40-50 százalék körüli megtakarítási arányt azonban a gyakorlatban a felújítások részlegessége miatt csak ritkán, például az óbudai Faluház 2009-es, modellértékűnek szánt mélyfelújítása során sikerült korábban elérni. Az ország legnagyobb lakóépületén akkor kicserélték az ablakokat, lett külső szigetelés, a már korábban korszerűsített fűtési rendszert az egyéni szabályozást lehetővé tévő költségosztókkal szerelték fel, a vízmelegítés rásegítésére pedig napkollektorokat létesítettek. Mindehhez akkor állami, uniós és önkormányzati források is rendelkezésre álltak. Ez az, amiből jelenleg lényegében semmi nem elérhető.

Pedig a háztartási energiapazarlás csökkentése más deklarált célokkal is egybevágna. A Magyarország által 2050-re vállalt klímasemlegességi célok teljesítése sem teljesíthető anélkül, hogy érdemben hozzányúlnának a 3,7 milliós hazai lakásállományhoz. A Magyar Energia- és Közmű-szabályozási Hivatal adatai alapján a lakóingatlanok az ország teljes energiafelhasználásának 32 százalékáért felelősek, és ezzel párhuzamosan a szén-dioxid-kibocsátás 36 százalékát adják a KSH szerint.

Mélyfelújítások nélkül nem reális a hazai lakóingatlan-állomány energiahatékony megújulása a következő évtizedben

– rögzíti az elfogadott Nemzeti energiastratégia is. Ezzel nehéz lenne vitatkozni, hiszen a környezeti hatásokat és a teljes életciklust nézve szinte minden esetben jobban járunk, ha egy meglévő épületet újítanak fel, mint ha újat építenénk. Ráadásul a felújítások nem használnak el újabb zöld területet sem.

A gyakorlatban azonban ebből alig látszik valami. Ürge-Vorsatz Diana és szerzőtársai már bő tíz éve arra jutottak, hogy a klímacélok teljesítéséhez legalább százezer lakást kellene évente felújítani Magyarországon. Ennek azonban csak a töredéke valósul meg ténylegesen, és többnyire az is ad hoc jelleggel. Az eredmény, hogy a lakosság fajlagos energiafelhasználása alig változott az elmúlt évtizedben, és a magyar átlag most is 12 százalékkal magasabb az uniósnál.

Pusztán lakossági önerőre alapozva nem várható innen elmozdulás, a panellakások energetikai korszerűsítése egyéb források nélkül reálisan nem képzelhető el pusztán a társasházak megtakarításaira és új befizetésekre, hitelfelvételre alapozva. Új állami programok beindítását sokan az uniós források érkezéséhez kapcsolják, aminek lehet politikai realitása: információink szerint a Lázár János vezette Építési és Beruházási Minisztériumban zajlanak a szakmai egyeztetések egy államilag támogatott új lakásfelújítási programmal kapcsolatban, de konkrétumok erről még nem szivárogtak ki.

Az uniós helyreállítási alap azonban közvetlenül akkor sem jelentene garanciát a lakóépület-felújítások újraindításához, ha az Európai Bizottsággal folytatott vita lezárulna, és Magyarország lehívhatná ezeket a forrásokat. Az alap forrásainak a 37 százalékát minden tagállamnak éghajlatvédelmi intézkedésekre kell fordítania, ez azonban nem feltétlenül épületenergetikai felújításokban manifesztálódik, még ha ezek fontosságát számos fejezetben hangsúlyozza másokhoz hasonlóan a magyar terv is.

Az elfogadott magyar tervben azonban nincs külön energiahatékonysági vagy épületfelújítási fejezet, így csak annyit lehet mondani, hogy a majd valamikor esetleg rendelkezésre álló források 4-11 százalékát tervezik épületek energetikai felújítására fordítani. „A 18 tagállam helyreállítási tervében szereplő épületenergetikai elemek értékelése alapján Magyarország a sereghajtók között van“ – állapítja meg ez alapján a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) értékelése.

Ez ahhoz képest nem túl sok, hogy az Európai Bizottság által 2020-ban közzétett Felújítási hullám alapján stratégiai cél a felújítások mélységének növelése és az ütemük megduplázása – ez azt jelentené, hogy uniós szinten évi három százalékra kellene feltekerni a felújítások arányát. De a nagyobb energiahatékonyság érdekében szigorúbb szabványokat kívánnak hozni a meglévő épületállományra is.

Fokozatosan kötelező minimumokat vezetnek be az energiahatékonyságra, és a Bizottság által javasolt új épületenergetikai irányelv bevezetné a „nulla kibocsátású épület” fogalmát is, amely 2027-től már minden új épületre, 2030-tól pedig minden felújított épületre kötelezően elvárt szint lenne. Várhatóan szintén kötelezően elő fogják írni a felújítási útlevelek készítését és auditálását is: ez határozná meg minden épületre, hogy azt hogyan lehet fokozatosan kibocsátásmentessé tenni, és ehhez milyen felújítási elemeknek milyen sorrendben kell megvalósulniuk.

Energetikai vagy műszaki tervet a korábbi magyar panelenergetikai felújítások közül idáig csak minden harmadiknál készítettek, a felújítások részlegessége mellett ez vezetett oda, hogy

2016-2020 között becsléseink szerint országos szinten 2500-3000 milliárd forintot költöttünk energetikai felújításra, de ennek csak fele eredményezett érdemi energiamegtakarítást, azaz csak ebben az időszakban ezer milliárd forintos nagyságrendű volt az így kidobott pénz

– fogalmaz ez alapján a MEHI Hazai felújítási hullám című tanulmánya. A kutatóintézet javaslata szerint ezt a potenciált kellene olyan mederbe terelni, hogy a lehető legnagyobb energiamegtakarítási lehetőség legyen kiaknázható. Ez pedig csak jelentős állami szerepvállalással és új finanszírozási lehetőségekkel lehetséges.

Az általuk lakossági kutatásokban is vizsgált különböző opciók mutatják, hogy nézhetne ez ki a gyakorlatban. Kiindulópontjuk, hogy a komplex beruházásokat úgy kellene ösztönözni, hogy a támogatások konkrét energiahatékonysági feltételekhez legyenek kötve. Szakpolitikai javaslatcsomagjuk szerint a vissza nem térítendő állami támogatások mértéke 30-40 százalékos szintről indulhatna, de az energetikai korszerűsítéseket ezen felül adókedvezményekkel, kedvezményes vagy nulla százalékos hitellel és áfakedvezménnyel kellene támogatni, miközben az energiaszegénységben élő, alacsony jövedelmű háztartásoknak további jelentős támogatási összeg járna, hogy esetükben az önrész aránya ne haladja meg az 5 százalékot.

„A nemzetközi példákból azt láttuk, hogy azok az előírások sikeresek, ahol jól megalapozott, előre kiszámíthatóan szigorodó elvárások mellett egy erős és sok lábon álló rendszer segíti a felújítás előtt állókat. Ezalatt nemcsak pénzügyi támogatást, de információt (akár ingyenes tanácsadás formájában) és műszaki, gyakorlati segítséget is értünk” – fogalmaznak.

Egy 40 százalékos állami támogatást a kutatásuk szerint közel egymillió lakástulajdonos venne igénybe. 2020-as számításaik szerint egy ilyen intézkedés pénzügyi szempontból is megtérülne. A többlet áfa-, társaságiadó-, szja-bevételek és a munkabér közterhei kiegyenlítenék a számlát, miközben az építőipari növekedésnek köszönhetően egy év alatt 29 ezer új munkahely jönne létre.

A cikk a panelépületek energiahatékonyságáról szóló cikksorozat részeként, a Journalismfund támogatásával, a European Local Cross-border Journalism Grants program keretében készült, együttműködésben a csehországi Deník Referendummal.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHőcsapdában a magyar panelek lakóiA környező országokban már prioritás az épületek energiahatékonyságának növelése, Magyarországon évekkel ezelőtt leálltak azok az állami programok, amelyek segíthetnék az energiahatékonyságot javító mélyfelújításokat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNagy úr a közös képviselő, de még nagyobb a bank: csapdákat kerülgetnek a felújító panelekTizenöt-húsz éve rosszul segített az állam, most viszont sehogy sem, így általában csak szakaszolt munkák jöhetnek szóba, ennek minden buktatójával.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa nem kezdjük el energetikailag is felújítani az otthonainkat, esélytelenek a 2050-es klímacélokA lakosság 3000 milliárd forintot költött felújításra az elmúlt öt évben, de csak a pénz fele hozott energiamegtakarítást is. Koritár Zsuzsanna a G7 Podcast e heti vendége.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Élet Budapest energetika épületfelújítás ingatlan lakótelep panel Olvasson tovább a kategóriában