A modern kori rabszolgaságban élők száma 63 ezerre tehető Magyarországon a Walk Free felmérése szerint, ezer magyar közül 6,6-ot érint a munkacélú kizsákmányolás. Ezzel az adattal Magyarország a 65. helyen áll a szervezet 160 országot felvonultató rangsorában, a népességhez viszonyítva Észak-Koreában a legmagasabb, Svájcban a legalacsonyabb az érintettek aránya.
Miért fontos ez? A probléma jelentősége a közelmúltban megugrott, a szegénység, az emberkereskedelem és a migráció sokakat – világszerte minden százötvenedik embert – taszít kényszermunkába vagy -házasságba. A modern kori rabszolgaság olyan helyzetekre értendő, amelyekből nem lehet kilépni fenyegetés, erőszak, kényszer vagy megtévesztés miatt.
Számokban: a felmérés 2016-os hullámában még csak alig 23 ezer főre becsülte a szervezet a magyar érintettek számát. A mostani 63 ezer fő hozzávetőlegesen Tatabánya vagy Sopron lakosságának felel meg. Igaz, a modern kori rabszolgaság a világ többi részén fokozottabb mértékben terjedt, hiszen akkor még Magyarország a 41. helyen szerepelt a rangsoron. A frissebb adatok szerint az ország a régió középmezőnyébe tartozik.
Alulnézet: a jelenséget Magyarországon csicskáztatásnak is szokás nevezni – kiszolgáltatott, sokszor szenvedélybeteg emberek minimális ellátásáért és lakhatásért cserébe robotolnak. A tizenötezer fős Szarvason tavaly a szakemberek becslése szerint 150-200 csicskát tartottak, ám más városokban is lehetnek hasonlóan kiszolgáltatott emberek a Szabad Európa riportja szerint.
- Állatgondozás, gyári munka, takarítás – a fogvatartók jellemzően egyszerűbb munkákra kényszerítik áldozataikat, akiknek iratait, pénzét, telefonját elveszik, akár a gyermeküket is elrabolják. A csicskatartás egyfajta státuszszimbólummá vált, és a gazdák a felszabadított embereiket könnyen pótolják például hajléktalanokat leszólítva nagyvárosokban.
Tágabb kontextus: a modern kori rabszolgaság változatos formákat ölt a világban. A kényszerházasság például azokban az országokban jellemző, ahol a patriarchális nézetek dominanciája a nemek közötti egyenlőtlenségeket fokozza. Erre a nők öröklését akadályozó vagy a 18 éven aluli házasságkötést lehetővé tévő törvények is ráerősíthetnek.
- Ahol nagyszámú bevándorló él, és ahol nincs számukra megfelelő munkajogi védelem, a kényszermunka különösen elterjedt lehet. Más országokban a kényszermunkára az állam kötelezi az embereket, így az áldozatoknak kevés jogorvoslati lehetőségük van.
Mi várható? A jelenséggel szembeni fellépés volumene stagnálást mutat még az arra viszonylag érzékenyen válaszoló európai kormányok körében is. A válaszlépéseket ráadásul az erőforrások korlátossága mellett a többszöri és egybefolyó válságos helyzetek – háborús konfliktusok, éghajlatváltozás és a pandémia – is gátolják.
