Végleg megszűnik a kortárs művészetre koncentráló paksi múzeum, a Paksi Képtár. Honlapja szerint energiatakarékossági okokból már tavaly október óta zárva tart az 1960 utáni magyar és egyetemes művészet alkotásait gyűjtő, időszakos kortárs képzőművészeti kiállításokat bemutató Paksi Képtár, de a paksi önkormányzat képviselő-testülete április 19-i döntésének értelmében az intézményt a fenntartó önkormányzat megszünteti.
Túl sokba kerül a kortárs művészet
A javaslat indoklása szerint a negatív gazdasági folyamatok miatt az önkormányzat kénytelen visszavágni kiadásait, ezért átszervezi az általa fenntartott Paksi Városi Múzeum tevékenységét. Lényegében az áll a beadványban, hogy a Múzeum további működéséért, a fő tevékenység megtartásáért a Múzeum alá tartozó, másik telephelyen működő Képtárat be kell zárni.
“A képtári telephely fenntartási költségei igen magasak, míg a látogatói igény (a gyermek foglalkozásokat leszámítva) igen alacsony”, áll a testület elé terjesztett, majd megszavazott javaslatban.
Szabó Péter polgármester a döntés után azt mondta tájékoztatóján: “Paks közönsége sajnos nem igazán volt kíváncsi a megnyitása óta eltelt 10-12 évben az intézmény kiállításaira, évente összesen mindössze ötven és száz között volt a belépőt fizető látogatók száma.”
Az iskolás gyermekek számára szervezett múzeumpedagógia foglalkozások ugyanakkor népszerűek voltak – arról nincs információnk, hogy ezek valamilyen formában folytathatók-e a Képtár nélkül.
A Paksi Képtárban látható festmények mindenesetre átkerülnek a Paksi Városi Múzeum épületébe.
A Paksi Képtárban heten dolgoztak, köztük egy múzeumpedagógus és egy múzeumi adatrögzítő. A munkavállalók státuszai megszűnnek.
A döntésről meg szerettük volna kérdezni a Paksi Városi Múzeum igazgatóját, Váradyné Péterfi Zsuzsannát – első megkeresésünkre egy asszisztens még későbbi visszahívást kért, de ezek után már nem fogadták hívásainkat.
A Paksi Képtárat 1991-ben alapította Hopp-Halász Károly. A gyűjtemény a paksi volt Erzsébet Szálló épületét a kétezres években hagyta maga mögött, és 2007-ben költözött be az önkormányzat által megvásárolt és direkt képtári célokra átalakíttatott, használaton kívüli konzervgyári üzemcsarnokba.
A Képtár építészetileg is magas színvonalat képviselt. Az épület megnyitása után 2009-ben az EU kortárs építészetért díj, a Mies von der Rohe díj jelöltje volt.
Bak, Maurer, Birkás
A Paksi Képtár gyűjteményének eddigi kezelője, a már elhunyt alapító volt munkatársa, Korpácsi Ferenc tavaly tavasszal még optimistán nyilatkozott a gyűjteményről a megyei sajtónak: “Az anyag folyamatosan bővül. Jelentős kortárs állandó gyűjteményünk van raktáron, az időszaki kiállítások 2-3 havonta cserélődnek.”
Az intézmény Facebook-oldala szerint nemrég még múzeumpedagógiai kreatív foglalkozást tartottak kisiskolásoknak, a zárva tartás ideje alatt pedig a munkatársak óvodákba és iskolákba is eljártak.
Egy márciusi bejegyzés még azzal számolt, hogy április közepétől újra a Képtárban fogadhatják a gyerekeket a foglalkozásokon.
Az utolsó kiállítások egyikén a látogatók Fukui Yusuke absztrakt tintaképei mellett a Képtár saját gyűjteményéből Bak Imre, Birkás Ákos, Keserü Ilona, Maurer Dóra egyes munkáit láthatták.
A Képtár mellett a paksi Gyógyászati Központ gyógyfürdője és az egynapos sebészete is végleg megszűnik.
Bezárás, túlélés
Az önkormányzati múzeumok országszerte nehéz helyzetben vannak. Kényszerszünet volt hónapokig a Soproni Múzeumban, Szentendrén a Ferenczi Múzeum Centrum kiállítóhelyein.
A téli bezárások nem korlátozódtak az önkormányzati szektorra: a Magyar Nemzeti Múzeum vidéki tagintézményei közül is több bezárt a fűtésszezonra.
A szombathelyi Smidt Múzeum éppen a napokban nyílt meg újra a téli lezárás után.
A szegedi Móra Ferenc Múzeum, amelyet hasonló okok miatt zárt be télre az önkormányzat, márciusban nyitott meg. A több telephelyet érintő több hónapos kényszerszünetről a múzeum igazgatója a Telexnek korábban azt mondta, bízik benne, hogy jövőre lesz más megoldás, mint a “téli álom”. Az önkormányzati intézmény állami dotációja lényegében tíz éve nem változott, az utóbbi években a minimálbér elérte a dolgozók fizetését: volt olyan, aki 16 év szakmai gyakorlattal, két nyelvvizsgával és két diplomával alig minimálbért keresett tavaly év végén.
Élet
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Temetik az otthoni munkát, de éppen most alakul ki a mindenki számára hasznos formája
Szigorításról szólnak a hírek, pedig stabilizálódik a távmunka szerepe, és egyre inkább látszik, hogy hány irodai nappal kerülhetők el a hátrányai.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Európában a klímavédelem nyírta ki az olcsó kisautókat, Amerikában Trump vámjai fogják
Az áremelkedés miatt jellemzően az olcsóbb és kisebb típusok tűnhetnek el az amerikai autópiacról. Ilyeneket már Európában is egyre nehezebb találni.
Lemarad a gazdaság a népesség növekedése mögött, ha nem csökken Afrika kizsákmányolása
A nehézségekben a rossz kormányzási gyakorlatoknál is nagyobb szerepe lehet az adóelkerülésnek és az egyoldalú kereskedelmi kapcsolatoknak.
