Végleg megszűnik a kortárs művészetre koncentráló paksi múzeum, a Paksi Képtár. Honlapja szerint energiatakarékossági okokból már tavaly október óta zárva tart az 1960 utáni magyar és egyetemes művészet alkotásait gyűjtő, időszakos kortárs képzőművészeti kiállításokat bemutató Paksi Képtár, de a paksi önkormányzat képviselő-testülete április 19-i döntésének értelmében az intézményt a fenntartó önkormányzat megszünteti.
Túl sokba kerül a kortárs művészet
A javaslat indoklása szerint a negatív gazdasági folyamatok miatt az önkormányzat kénytelen visszavágni kiadásait, ezért átszervezi az általa fenntartott Paksi Városi Múzeum tevékenységét. Lényegében az áll a beadványban, hogy a Múzeum további működéséért, a fő tevékenység megtartásáért a Múzeum alá tartozó, másik telephelyen működő Képtárat be kell zárni.
“A képtári telephely fenntartási költségei igen magasak, míg a látogatói igény (a gyermek foglalkozásokat leszámítva) igen alacsony”, áll a testület elé terjesztett, majd megszavazott javaslatban.
Szabó Péter polgármester a döntés után azt mondta tájékoztatóján: “Paks közönsége sajnos nem igazán volt kíváncsi a megnyitása óta eltelt 10-12 évben az intézmény kiállításaira, évente összesen mindössze ötven és száz között volt a belépőt fizető látogatók száma.”
Az iskolás gyermekek számára szervezett múzeumpedagógia foglalkozások ugyanakkor népszerűek voltak – arról nincs információnk, hogy ezek valamilyen formában folytathatók-e a Képtár nélkül.
A Paksi Képtárban látható festmények mindenesetre átkerülnek a Paksi Városi Múzeum épületébe.
A Paksi Képtárban heten dolgoztak, köztük egy múzeumpedagógus és egy múzeumi adatrögzítő. A munkavállalók státuszai megszűnnek.
A döntésről meg szerettük volna kérdezni a Paksi Városi Múzeum igazgatóját, Váradyné Péterfi Zsuzsannát – első megkeresésünkre egy asszisztens még későbbi visszahívást kért, de ezek után már nem fogadták hívásainkat.
A Paksi Képtárat 1991-ben alapította Hopp-Halász Károly. A gyűjtemény a paksi volt Erzsébet Szálló épületét a kétezres években hagyta maga mögött, és 2007-ben költözött be az önkormányzat által megvásárolt és direkt képtári célokra átalakíttatott, használaton kívüli konzervgyári üzemcsarnokba.
A Képtár építészetileg is magas színvonalat képviselt. Az épület megnyitása után 2009-ben az EU kortárs építészetért díj, a Mies von der Rohe díj jelöltje volt.
Bak, Maurer, Birkás
A Paksi Képtár gyűjteményének eddigi kezelője, a már elhunyt alapító volt munkatársa, Korpácsi Ferenc tavaly tavasszal még optimistán nyilatkozott a gyűjteményről a megyei sajtónak: “Az anyag folyamatosan bővül. Jelentős kortárs állandó gyűjteményünk van raktáron, az időszaki kiállítások 2-3 havonta cserélődnek.”
Az intézmény Facebook-oldala szerint nemrég még múzeumpedagógiai kreatív foglalkozást tartottak kisiskolásoknak, a zárva tartás ideje alatt pedig a munkatársak óvodákba és iskolákba is eljártak.
Egy márciusi bejegyzés még azzal számolt, hogy április közepétől újra a Képtárban fogadhatják a gyerekeket a foglalkozásokon.
Az utolsó kiállítások egyikén a látogatók Fukui Yusuke absztrakt tintaképei mellett a Képtár saját gyűjteményéből Bak Imre, Birkás Ákos, Keserü Ilona, Maurer Dóra egyes munkáit láthatták.
A Képtár mellett a paksi Gyógyászati Központ gyógyfürdője és az egynapos sebészete is végleg megszűnik.
Bezárás, túlélés
Az önkormányzati múzeumok országszerte nehéz helyzetben vannak. Kényszerszünet volt hónapokig a Soproni Múzeumban, Szentendrén a Ferenczi Múzeum Centrum kiállítóhelyein.
A téli bezárások nem korlátozódtak az önkormányzati szektorra: a Magyar Nemzeti Múzeum vidéki tagintézményei közül is több bezárt a fűtésszezonra.
A szombathelyi Smidt Múzeum éppen a napokban nyílt meg újra a téli lezárás után.
A szegedi Móra Ferenc Múzeum, amelyet hasonló okok miatt zárt be télre az önkormányzat, márciusban nyitott meg. A több telephelyet érintő több hónapos kényszerszünetről a múzeum igazgatója a Telexnek korábban azt mondta, bízik benne, hogy jövőre lesz más megoldás, mint a “téli álom”. Az önkormányzati intézmény állami dotációja lényegében tíz éve nem változott, az utóbbi években a minimálbér elérte a dolgozók fizetését: volt olyan, aki 16 év szakmai gyakorlattal, két nyelvvizsgával és két diplomával alig minimálbért keresett tavaly év végén.
Élet
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
Milyen esélyekkel indul egy elhagyott csecsemő a magánkórházban születetthez képest?
Szerető családban eltűnhetnek a kezdeti viszontagságok következményei, de fontos, hogy minél kevesebb időt töltsenek átmeneti körülmények között.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
