G7 Reggel

2022. november 5. | Gazdasági sztorik öt percben

A mai részben lesz szó kárpátaljai cigány menekültekről, az egyiptomi klímacsúcsról, a visszaszoruló szegénységről, egy ingázó bányamérnökről és az iráni tüntetésekről.

1. Napi G7: Elzárt sátrak

Az Ukrajnából Magyarországra érkező cigányok – akik nagy többségében magyar nyelvűek – kívülről alig láthatóak és látványosan más intézményes gyakorlatokkal kénytelenek találkozni, mint a többség.

Általános helyzetük: szinte biztosan nem adnak ki nekik albérletet, súlyosan információhiányos helyzetben vannak, és ha egyáltalán foglalkozik velük az ellátórendszer, jellemzően elkülönítve, a leginkább szegregált helyekre kerülnek.

• Az albérletpiacon akkor is teljesen általános az elutasítás, ha nem nagycsaládok jelentkeznek, hanem csak egy anya a gyerekével.

Alunézet: egy mintegy 300 roma menekültet szállító vonat Záhonyba érkeztével a polgármester elrendelte az önkormányzat és a Református Szeretetszolgálat által működtetett sátrak lezárását – idéz egy esetet egy kutatói jelentés.

Mi történt velük? Mivel a menekültek fogadására kijelölt BOK-csarnokba érkező romákat jóval kevesebben akarták befogadni, őket államilag kijelölt menekültszállásokra szállították.

• Ezek részben vidéki befogadóállomások, amelyekben nagyrészt kárpátaljai romákat helyeztek el, távol a munka- vagy bármiféle egyéb lehetőségektől.
• A romák 70 százaléka menekültszállóra, kisebb része magánlakásba került egy kismintás, nem reprezentatív felmérés szerint.

Ellátás: átmeneti szálláslehetőség és egészségügyi ellátás mellett létfenntartási támogatásként menekültként havi 22800 forint, gyermekenként pedig további 13700 forint jár.

Mit mondanak ők? Az idézett kutatás szerint a kárpátaljai romák többnyire még a legrosszabb szállásokról is pozitívan nyilatkoztak.

• “Még ezek is előrelépést jelentettek az otthoni, Kárpátalján cigánytábornak nevezett telepek életkörülményeihez képest” – mondta Eredics Lilla, az akciókutatás egyik vezetője.
• Az egészségüggyel kapcsolatban ugyanakkor megalázó helyzetekről és kommunikációról számoltak be, és többen elcsodálkoztak a várólistákon.

Vasárnap kezdődik és szűk két hétig tart az ENSZ klímakonferenciája az egyiptomi Sarm-es-Sejkben, és várhatóan élezni fogja a legnagyobb szennyező, iparosodott országok és a fejlődő országok közötti szembenállást.

Miről fog szólni? A találkozó egyik legfontosabb célja az lesz, hogy megállapodjanak arról, hogy a fejlett országok – mint az USA, az EU-tagok vagy Japán – hogyan és mennyi pénzt adjanak a fejlődő országoknak a klímaváltozásra való felkészülésben.

Miért fontos ez? A klímaváltozást előidéző károsanyagokat legnagyobb részben az iparosodott országok bocsájtják ki – vagy az ott fogyasztott termékek gyártása -, a változó éghajlatnak azonban leginkább szegény és vétlen országok vannak kitéve.

• Afrika mintegy 3 százalékban járult hozzá a klímaváltozást előidéző szén-dioxod-kibocsátáshoz, míg az USA és az EU összesen 43 százalékban.
• Pakisztán egy főre jutó kibocsátása ötöde a világátlagnak és fele a fenntartható szintnek, mégis a klímaváltozásnak leginkább kitett országok között van, az idei brutális áradás után az ország harmada került víz alá.

Mit mond a Nyugat? A téma több mint húsz éve terítéken van, ígéretek is születtek, érdemi lépések azonban nem. Az USA és EU most is nyitottnak mondja magát a tárgyalásokra, de konkrét elképzelésekről nem lehet tudni.

Tágabb kontextus: a klímacsúcs előtt jelent meg egy összesítés, amely a világ 2000 legnagyobb cégét vizsgálta klímaszempontból. Harmadrészüknél szerepel célként a zéró-kibocsátás, de az ilyen cégek mindössze hét százaléka halad terv szerint.

• A jelentés ugyanakkor nem jellemzi ezt zöldre mosásként, mert a zéró-kibocsátást célzó cégek nagyobb mértékben csökkentik szennyezésüket, mint akiknek nincs ilyen terve.

3. További tartalmak: Nolhtaced és egy inspiráló nigériai tudós

• Teljesítmény alapján béreznék az orvosokat, praxisokat szüntetnének meg és koncentrálnák az ellátást az egészségügy átalakításáról szóló, véglegesként jellemzett terv szerint (Népszava)
• A 2008 utáni években pangott legutoljára annyira a magyar ingatlanpiac, mint most októberben a tranzakciószámok alapján. Az újonnan kihelyezett lakáshitelek száma is visszaesett (G7)
• Hiába volt Jellinek Dániel szerint érvényes, aláírt szerződése a régió legnagyobb mezőgazdasági cége, a Fortenova 43 százalékos megvásárlására, mégis egy egyesült arab emírségekbeli befektető lett a vevő (24.hu)
• Indulhat az aláírásgyűjtés a kínai CATL debreceni akkumulátorgyárról szóló népszavazásért, miután az LMP által benyújtott kezdeményezést a törvényi határidő lejártáig senki sem támadta meg (Debreciner)
• Három belga Decathlon áruház megfordította a nevét egy hónapra Nolhtacedre, hogy a fordított irányú vásárlást promotálja, azaz a vásárlók által behozott és helyrepofozott használt termékek értékesítését (NRGreport)
• Inspiráló történet egy nigériai tudósról, aki az olajipar miatt a világ egyik leginkább szennyezett részén, a Niger-deltánál próbálja felszámolni az olajszennyezést célzottan ültetett növényekkel (BBC)

• Ez azt jelenti, hogy az alábbi 9 tételből legalább 4 vonatkozik rájuk: fizetési hátralék, fűtés hiánya, évi egyhetes nyaralás hiánya, illetve anyagi okból nincs autója, tv-je, mosógép, telefonja és nem tud kétnaponta húst enni.

A Veszprémben élő Jánossal ezen az úton találkoztunk, amint éppen cigizett a hosszú hétvégén, de képet nem szeretett volna magáról.

Mivel foglalkozik? A 60 éves bányamérnök heti négy napot a Mátrában tölt, ahol egy ércbánya rekultivációján dolgozik öt éve. Először ingázik – egy panzióban alszik -, korábban egy hivatalban dolgozott, de “ez egész más pénzben és kultúrában”.

• “A hivatalban nem az lényeg, hogy megoldjuk a problémát, hanem hogy betartsuk a jogszabályt” – írta le tömören a különbséget.
• A hétvégén hobbijának, egyben másodállásának hódol: bányaipari gépeket tervez és programoz.

Politika: áprilisban a Fideszre szavazott, de most mérges “a Viktorra”, mert “a választások előtt sokat ígért, de kiderült, hogy nem mondott igazat”. Nem tetszik neki, hogy “beállt Oroszország mögé”, ahogy a “pénzpolitikája” sem.

• Szerinte az ársapkák miatt magasabb nálunk az infláció más országoknál, ez személyes tapasztalat, mivel nemrég Ausztriában és Németországban járt.

6. Külső szemlélő: Hadjárat a klímapánik ellen

Balásy Zsolt a Hold Alapkezelő elemzője, a Holdblog szerzője.

Milyen tartalom volt rá nagy hatással a héten? Az Economist cikke, amely szerint a globális felmelegedést nem lehet 1,5 fok alatt tartani, a bolygó veszedelmesen meleg lesz és ezért többet kell áldozni az alkalmazkodásra.

Miért? „2019-ben egy Economist különkiadás hatására kezdtem el egy ‘keresztes hadjáratot‘ a klímapánik ellen, mivel sehol nem volt benne leírva, hogy a CO2 kibocsátás elleni hadakozásnak milyen irgalmatlan költségei lennének és mennyivel hatékonyabb módszerek létezhetnek. Most könnyes szemmel olvastam az Economist (én olvasatomban) “mea culpa”-ját, mivel kimondták, hogy a felmelegedés elkerülhetetlen, de a világvége nem, és érdemesebb lehet az adaptációval foglalkozni kezdetleges CO2 kímélő technológiák költséges erőltötésénél.”

Mikor jelent meg? A Magyar Ifjúság, a kommunista ifjúsági szövetség központi lapjának 1978. szeptember 3-i számában.

Mi jelent meg? “Iránból már a tavasszal is utcai tüntetésekről, erőszakos cselekményekről tudósítottak a hírügynökségek. Az összetűzések központja a Teherántól kb. 100 kilométerre levő Kum városa volt. A zavargások hevességét jellemzi, hogy a kormány a hadsereg páncélosait vetette be rendcsinálás céljából, s az uralkodó pár kénytelen volt elhalasztani néhány nappal előzetesen tervbe vett külföldi utazását. A tüntetések a katonaság bevetése ellenére sem szűntek meg. Sőt, mind hevesebbekké váltak, s átterjedtek Irán minden nagyvárosára, Teheránra is. A síita vezetők fő célja ma a vallás befolyásának visszaállítása a rohamosan kapitalizálódó Iránban.” (Arcanum Adatbázis)