Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2022. január 19. 17:10 Élet

Pedagógus-krízis: harmadannyi pályakezdő, nagy lemorzsolódás, idősödő tanárkar

Pár napja közölte ellenzéki képviselői kérésre az Emberi Erőforrások Minisztériuma a pályakezdő pedagógusok számát: a 2020/2021-es, vagyis a legutóbbi tanévben összesen 2095 tanár kezdte el pályafutását – és így az egyes pedagógusok által halálpálya-modellnek is hívott pedagógus életpálya-modellt – valamilyen köznevelési-közoktatási intézményben az országban. 

Ez a szám egyébként már korábban szerepelt a sajtóban, de a pedagógus-szakszervezetek aktivitása és a kormánnyal folytatott sztrájktárgyalás zátonyra futása újra aktuálissá tette a témát, és ezúttal a minisztérium is reagált a vészharangot megkongató újságcikkekre: közlésük szerint az alacsony számmal nincs semmi baj, és csak arról van szó, hogy a munkapiaci trendek miatt kevesebb a teljes állásban foglalkoztatott pedagógus.

A teljes állásban és részmunkaidőben foglalkoztatott pedagógusok arányáról nincsenek országos adataink, ezért az állítást ellenőrizni nem tudjuk, ahogy a fenti számról sem könnyű megalapozottan megállapítani, hogy pontosan mennyire alacsony. De a rendelkezésre álló adatok mind abba az irányba mutatnak, hogy eléggé. 

Harmadannyi 

Az alig több mint kétezer pályakezdő tanár az elmúlt évek legalacsonyabb száma, ráadásul a 2017-2019-es évekhez képest harmadára esett vissza. (A 2019/2020-as tanév adatai fájóan hiányoznak a nyilvános adatsorokból.) Nehezen képzelhető el, hogy ez a drasztikus, egy vagy két év alatt végbemenő bezuhanás pusztán annak lenne a következménye, hogy hirtelen részmunkaidőben kezdték el foglalkoztatni a pedagógusokat. 

Ráadásul az is kiolvasható az adatokból, hogy a pedagógus végzettséget szerzők száma is csökkent az elmúlt években. A valamilyen pedagógusképzésre jelentkezők száma 2016 és 2021 között a kétharmadára esett vissza: 2016-ban több mint 20 ezren, 2019-ben mintegy 15 ezren, a 2020-as mélyponton alig több mint 11 ezren, míg 2021-ben körülbelül 13 ezren jelölték meg valamelyik helyen valamelyik pedagógus szakot.

Általában elmondható, hogy a jelentkezők körülbelül fele nyer felvételt, és aztán a diplomaszerzésig a lemorzsolódás az Oktatási Hivatal felmérése szerint 23-28 százalékos. 

A 2018/2019-es tanévben még 8026 fő szerzett valamilyen pedagógus diplomát – azóta viszont beesett a jelentkezők száma, ahogy láttuk. A 2020/2021-es tanévben már csak 6400 kezdte el elsőévesként valamelyik padagógus szakot, aminek tehát a negyede már a felsőoktatásban lemorzsolódik. 

Elhagyni a pályát

További kérdés, hogy a frissen végzett pedagógusok mekkora hányada kezdi el a munkáját pedagógusként, de erre sincsenek pontos, összevethető adataink. Az viszont biztos, hogy a pálya elkezdését ösztöndíjakkal is próbálja az állam elérni: korábbi, pedagógusbérekkel foglalkozó cikkünk egyik pályakezdő pedagógusa az egyetemi évei alatt kapott ösztöndíj félretett részéből tud megélni pályakezdő tanárként, ugyanis az ösztöndíjhoz vállalta, hogy 5 évig állami iskolában tanít. Elmondása szerint több fiatal pedagógus inkább visszafizeti ezt az ösztöndíjat, hogy elkerülhesse az állami szektor alacsony fizetéseit. 

 

Mindenesetre a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Totyik Tamás állítása szerint az elmúlt években egyszer sem haladta meg a háromezret azoknak a pályakezdő tanároknak a száma, akik egy sikeres minősítő vizsgával átkerültek volna a következő pedagógusi kategóriába. Vagyis valószínűsíthető, hogy az egyetemi lemorzsolódás után, az elmúlt évek évi 5-6 ezer pályakezdőjéből évi 2-3 ezer pedagógus már az első pár évben elhagyja a pályát. Ha ugyanezt az arányt feltételezzük a 2095 pályakezdőnél, már nagyon alacsony számokat kapunk. 

Az alábbi ábrán külön az óvodai pedagógus képzésre jelentkezők és felvettek számán is látszik a 2020-as beesés: a jelentkezők száma bezuhant, a felvettek száma lecsökkent.

 

Ehhez jön a sok pályaelhagyó: a Diplomás Pályakövetési Rendszer adatai szerint két évvel a végzés után a diplomát megszerzőknek csak a 82 százaléka dolgozott a szakmában, a nyolc évvel korábban végzetteknél még alacsonyabb ez az arány: 2020-ban közülük már csak 68 százalék dolgozott a szakmájában.

Üres helyek

A szakszervezetek számításai szerint évi 2-3 ezer pedagógus éri el a nyugdíjkorhatárt. A folyamatot a szakma „elöregedése“ is hajtja. A pedagógustársadalom korfája a Magyar Tudományos Akadémia oktatási kiadványa szerint 2008 és 2018 között az idősebbek felé tolódott el: az 50-59 éves tanárok aránya 27-ről 35 százalékra, a 60 évesnél idősebb pedagógusoké pedig 2-ről 9 százalékra nőtt. Ezzel párhuzamosan viszont  a 30 évesnél fiatalabb tanárok aránya 9-ről 6 százalékra, a 30-39 éves korcsoporté pedig 27-ről 18 százalékra csökkent.

Az állami oktatási szektorban számon tartott betöltetlen álláshelyek száma is kilőtt az elmúlt években: 2021 harmadik negyedévében a KSH 6635 üres álláshelyet regisztrált, 2016 óta ezt meg sem közelítette az adat: 2016-ban még mintegy 3700, 2019-re stabilan 4 ezer fölé kúszott, 2020 második negyedévében pedig átlépte az 5500-as határt.

 

Ráadásul a 2021-es kiugró adat nem egyszeri csúcs: az utána következő negyedévben regisztrált 5800 üres álláshely a második legnagyobb szám a 2016 és 2021 közötti negyedéves adatsorokban. 

Így természetesen a a főállású pedagógusok száma is csökken, már a 2019/2020-as tanévben is 20 éves mélyponton volt ez a szám 149 773 fővel, de a 2020/2021-es tanévre tovább csökkent 146 730 főre. Ez egy év alatt durván háromezerrel kevesebb pedagógus. 2016-ban még 154 201, 2014-ben 153 142 főállású pedagógust tartott nyilván a Köznevelési Információs Rendszer. 

Mindemellett hosszú adatsorokat nézve a diákok száma is csökken, bár az elmúlt években már csak kis mértékben: az óvodások, az alapfokú oktatásban részesülők és a középiskolai tanulók száma együttvéve az elmúlt 4 évben 1 570 000-ről apadt le  1 530 000-re.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyar óvónők a szakmáról: ez nem életpálya-, hanem halálpályamodellEgy anonim beszámolókra épülő felmérésből egészen elborzasztó helyzetkép rajzolódik ki. A rendszert igazságtalannak és kizsigerelőnek tartják a benne dolgozók.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet iskola oktatás pedagógus pedagógushiány tanár tanárképzés Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Stubnya Bence
2024. június 20. 13:50 Élet, Közélet

Cserben hagyják Nagy Mártont a nagy állampapírkamatokat bezsebelő magyarok

Idén a lakosság egy része jelentős kamatjövedelemhez jut állampapírok után, de a többségük nem költeni akar belőle, ahogy a kormány szeretné, hanem újra befektetné.

Hajdu Miklós
2024. június 20. 08:14 Élet

Magyarországon még csak hőségriadó van, de Görögországban már áldozatokat is szedett a meleg

Hiába maradt abba a felmelegedésre rásegítő El Niño, a globális hőmérsékleti csúcsok továbbra is folyamatosan dőlnek.

Torontáli Zoltán
2024. június 19. 06:00 Élet, Közélet

Inkasszóval és késlekedéssel szorítja a pénzügyi hurkot Budapesten a kormány

Eddig 30 milliárd forintot inkasszált a kincstár az állammal perben álló fővárostól, amely a neki járó uniós pénzek jelentős részéhez azért nem jut hozzá, mert a pályázatokat nem írták ki.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. június 20. 05:05 Pénz, Vállalat

Miért emelik a cégek az áraikat a várható idei infláció többszörösével?

A béremelésekhez és a verseny hiányához is köze van annak, hogy néhány szolgáltató szektorban a tavalyi inflációt közelítő mértékben emelték idén az árakat.

Mészáros R. Tamás
2024. június 19. 05:03 Közélet

Az EU-csatlakozás korunk legnagyobb gazdasági csodája

A 2004-es bővítés globális összevetésben is példátlan felzárkózást hozott a térségünkben. Egy erről szóló friss tanulmány a magyar gazdaságpolitikát és az ukrán csatlakozásról szóló vitákat is más megvilágításba helyezi.

Torontáli Zoltán
2024. június 18. 16:30 Tech, Vállalat

Közép-kelet-európai versenytársak szorítják ki a magyar tőkét a magyar e-kereskedelemből

A Foxpost eladása újabb jele annak, hogy a régióban hosszabb távon a magyar cégek nem rúgnak labdába.