Pár napja közölte ellenzéki képviselői kérésre az Emberi Erőforrások Minisztériuma a pályakezdő pedagógusok számát: a 2020/2021-es, vagyis a legutóbbi tanévben összesen 2095 tanár kezdte el pályafutását – és így az egyes pedagógusok által halálpálya-modellnek is hívott pedagógus életpálya-modellt – valamilyen köznevelési-közoktatási intézményben az országban.
Ez a szám egyébként már korábban szerepelt a sajtóban, de a pedagógus-szakszervezetek aktivitása és a kormánnyal folytatott sztrájktárgyalás zátonyra futása újra aktuálissá tette a témát, és ezúttal a minisztérium is reagált a vészharangot megkongató újságcikkekre: közlésük szerint az alacsony számmal nincs semmi baj, és csak arról van szó, hogy a munkapiaci trendek miatt kevesebb a teljes állásban foglalkoztatott pedagógus.
A teljes állásban és részmunkaidőben foglalkoztatott pedagógusok arányáról nincsenek országos adataink, ezért az állítást ellenőrizni nem tudjuk, ahogy a fenti számról sem könnyű megalapozottan megállapítani, hogy pontosan mennyire alacsony. De a rendelkezésre álló adatok mind abba az irányba mutatnak, hogy eléggé.
Harmadannyi
Az alig több mint kétezer pályakezdő tanár az elmúlt évek legalacsonyabb száma, ráadásul a 2017-2019-es évekhez képest harmadára esett vissza. (A 2019/2020-as tanév adatai fájóan hiányoznak a nyilvános adatsorokból.) Nehezen képzelhető el, hogy ez a drasztikus, egy vagy két év alatt végbemenő bezuhanás pusztán annak lenne a következménye, hogy hirtelen részmunkaidőben kezdték el foglalkoztatni a pedagógusokat.
Ráadásul az is kiolvasható az adatokból, hogy a pedagógus végzettséget szerzők száma is csökkent az elmúlt években. A valamilyen pedagógusképzésre jelentkezők száma 2016 és 2021 között a kétharmadára esett vissza: 2016-ban több mint 20 ezren, 2019-ben mintegy 15 ezren, a 2020-as mélyponton alig több mint 11 ezren, míg 2021-ben körülbelül 13 ezren jelölték meg valamelyik helyen valamelyik pedagógus szakot.
Általában elmondható, hogy a jelentkezők körülbelül fele nyer felvételt, és aztán a diplomaszerzésig a lemorzsolódás az Oktatási Hivatal felmérése szerint 23-28 százalékos.
A 2018/2019-es tanévben még 8026 fő szerzett valamilyen pedagógus diplomát – azóta viszont beesett a jelentkezők száma, ahogy láttuk. A 2020/2021-es tanévben már csak 6400 kezdte el elsőévesként valamelyik padagógus szakot, aminek tehát a negyede már a felsőoktatásban lemorzsolódik.
Elhagyni a pályát
További kérdés, hogy a frissen végzett pedagógusok mekkora hányada kezdi el a munkáját pedagógusként, de erre sincsenek pontos, összevethető adataink. Az viszont biztos, hogy a pálya elkezdését ösztöndíjakkal is próbálja az állam elérni: korábbi, pedagógusbérekkel foglalkozó cikkünk egyik pályakezdő pedagógusa az egyetemi évei alatt kapott ösztöndíj félretett részéből tud megélni pályakezdő tanárként, ugyanis az ösztöndíjhoz vállalta, hogy 5 évig állami iskolában tanít. Elmondása szerint több fiatal pedagógus inkább visszafizeti ezt az ösztöndíjat, hogy elkerülhesse az állami szektor alacsony fizetéseit.
Mindenesetre a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Totyik Tamás állítása szerint az elmúlt években egyszer sem haladta meg a háromezret azoknak a pályakezdő tanároknak a száma, akik egy sikeres minősítő vizsgával átkerültek volna a következő pedagógusi kategóriába. Vagyis valószínűsíthető, hogy az egyetemi lemorzsolódás után, az elmúlt évek évi 5-6 ezer pályakezdőjéből évi 2-3 ezer pedagógus már az első pár évben elhagyja a pályát. Ha ugyanezt az arányt feltételezzük a 2095 pályakezdőnél, már nagyon alacsony számokat kapunk.
Az alábbi ábrán külön az óvodai pedagógus képzésre jelentkezők és felvettek számán is látszik a 2020-as beesés: a jelentkezők száma bezuhant, a felvettek száma lecsökkent.
Ehhez jön a sok pályaelhagyó: a Diplomás Pályakövetési Rendszer adatai szerint két évvel a végzés után a diplomát megszerzőknek csak a 82 százaléka dolgozott a szakmában, a nyolc évvel korábban végzetteknél még alacsonyabb ez az arány: 2020-ban közülük már csak 68 százalék dolgozott a szakmájában.
Üres helyek
A szakszervezetek számításai szerint évi 2-3 ezer pedagógus éri el a nyugdíjkorhatárt. A folyamatot a szakma „elöregedése“ is hajtja. A pedagógustársadalom korfája a Magyar Tudományos Akadémia oktatási kiadványa szerint 2008 és 2018 között az idősebbek felé tolódott el: az 50-59 éves tanárok aránya 27-ről 35 százalékra, a 60 évesnél idősebb pedagógusoké pedig 2-ről 9 százalékra nőtt. Ezzel párhuzamosan viszont a 30 évesnél fiatalabb tanárok aránya 9-ről 6 százalékra, a 30-39 éves korcsoporté pedig 27-ről 18 százalékra csökkent.
Az állami oktatási szektorban számon tartott betöltetlen álláshelyek száma is kilőtt az elmúlt években: 2021 harmadik negyedévében a KSH 6635 üres álláshelyet regisztrált, 2016 óta ezt meg sem közelítette az adat: 2016-ban még mintegy 3700, 2019-re stabilan 4 ezer fölé kúszott, 2020 második negyedévében pedig átlépte az 5500-as határt.
Ráadásul a 2021-es kiugró adat nem egyszeri csúcs: az utána következő negyedévben regisztrált 5800 üres álláshely a második legnagyobb szám a 2016 és 2021 közötti negyedéves adatsorokban.
Így természetesen a a főállású pedagógusok száma is csökken, már a 2019/2020-as tanévben is 20 éves mélyponton volt ez a szám 149 773 fővel, de a 2020/2021-es tanévre tovább csökkent 146 730 főre. Ez egy év alatt durván háromezerrel kevesebb pedagógus. 2016-ban még 154 201, 2014-ben 153 142 főállású pedagógust tartott nyilván a Köznevelési Információs Rendszer.
Mindemellett hosszú adatsorokat nézve a diákok száma is csökken, bár az elmúlt években már csak kis mértékben: az óvodások, az alapfokú oktatásban részesülők és a középiskolai tanulók száma együttvéve az elmúlt 4 évben 1 570 000-ről apadt le 1 530 000-re.
Élet
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Fontos
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
