A kormány családpolitikájának évek óta sarokpontja a gyerekvállalás támogatása, a születések számának növelése. A rendszerbe beépített számos anyagi ösztönző közül az egyik a GYED extra, amely többek között biztosítja, hogy az anya akkor is tovább kapja a havi GYED-et (gyermekgondozási díjat), ha – az alanyi jogon járó GYES/CSED^*gyermekgondozást segítő ellátás, illetve csecsemőgondozási díj lejártával – már a gyerek kétéves kora előtt vissza szeretne menni dolgozni. A GYED azoknak jár, akik a gyerek születése előtti két évben minimum egy évet dolgoztak vagy nappali tagozaton tanultak, összege a korábbi fizetés 70 százaléka, de maximum a minimálbér kétszeresének 70 százaléka.

A kormány a bevezetés után lazította a juttatás feltételeit, hogy ezzel motiválja a nőket a munkába való visszatérésre, és javítsa a kisgyerekes – és így általában a – nők munkaerőpiaci helyzetét. Például nemcsak 12, hanem már a gyerek 6 hónapos korától igénybe vehető lett, ráadásul bevezették a testvér GYED-et, aminek értelmében még egy gyerekekért még egy GYED jár.

A lazítás mögött az a logika húzódott meg, hogy a kisgyerekes nők foglalkoztatottságának növelése pozitív hatással van a gyermekvállalási kedvre, ugyanis az így kisebb anyagi áldozattal jár. 

Mindemellett a GYED elérhető lett az apáknak is. Ezzel a kormányzati szándék az volt, hogy az apák is kivehessék részüket a gyereknevelésből, dönthessen úgy egy család, hogy az anya helyett az apa megy GYED-re. Így az anya még egyszerűbben visszatérhet dolgozni, tovább javítva munkaerőpiaci helyzetét, ami pedig pozitívan hat a gyerekvállalási kedvre – legalábbis elméletben.

Csakhogy mivel a GYED-jogosultság feltételei között többé nem szerepelt az, hogy az igénylő ne dolgozzon, érdekes helyzet állt elő: rövid távon sok családnak jobban megéri, ha a kisgyerekes apa igényli a GYED-et a folyamatos munkavégzése mellett, miközben a szülés és a CSED idejére a munkaerőpiacról kieső vagy eleve nem dolgozó anyák ugyanúgy otthon gondozzák a kisgyereket, gyerekeket.

Ez azért éri meg jobban rövid távon, mert a férfi-női bérszakadék miatt egy hónapban így több tízezer forinttal több pénz kerülhet a családi kasszába. Hosszú távon viszont ennek az árát a nők fizethetik meg: a gyermeket GYED és fizetés nélkül otthon gondozó nőnek ezalatt egészség- és nyugdíjbiztosítása sincs, és szolgálati ideje sem keletkezik – kiszolgáltatottsága nem csökken, hanem nő.

Tehát egy eredetileg az anyák munkaerőpiaci helyzetét javító intézkedésben rejlő kiskapu miatt a GYED extra épphogy ronthat a nők munkaerőpiaci helyzetén – elsősorban pont azokban a térségekben, ahol eleve a legkevésbé biztosítottak a munkavállalói esélyek.

A GYED-del kapcsolatos adatsorokkal a kormány a családpolitikáját igyekszik hitelesíteni: a kibővített GYED szabadabbá teszi a családokat, nem kell a nőknek választaniuk anyaság és munka között, több férfi megy GYED-re, ami lehetőséget ad az apaság megélésére. De több jel mutat abba az irányba, hogy egészen másféle folyamatok zajlanak a számok mögött.

Kétségtelen, hogy a GYED-en lévők száma emelkedik, és a GYED extra népszerű, hiszen a GYED mellett dolgozók száma évről évre nő: 

A GYED-en lévő szülők között a férfiak aránya is nő: míg 2016 decemberében a – mintegy 93 ezer GYED-en lévő szülő – 4,7 százaléka volt férfi, addig 2017-re ez az arány 8 százalékra, 2019-re pedig 10 százalék fölé ment.

2019-re a Jelen hetilap kért ki a GYED mellett dolgozók nemi megoszlásáról adatokat. Eszerint a GYED mellett dolgozó bő 34 ezer szülő 43 százaléka volt férfi. A különbség tehát látványos:

míg általában a GYED-en lévők között 10 százalék körüli a férfiak aránya, a GYED mellett dolgozók között már több mint 40 százalék.

Farkasné Gonda Krisztina, a Memolux Kft. társadalombiztosítási üzletág vezetője és humánpolitikai szakértője a lapnak arról is beszélt, hogy az apai GYED extrából következő kiszolgáltatottság elsősorban azoknak a kisgyerekes nőknek nehezíti a helyzetét, „akik munkanélküliségtől sújtott településeken laknak, kevesebb munkalehetőség áll nyitva számukra, és korábban sem dolgoztak, vagy a korábbi munkahelyük nem akarja visszavenni őket”.

A 24.hu pedig arról írt még 2018-ban, hogy a GYED extrával kapcsolatos kiskaput több tb-ügyintéző is kihasználja, és azzal hirdeti magát, hogy havi több tízezer forintos pluszhoz segíti hozzá a kisgyerekes családokat. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma akkor azt közölte: nem tud ilyen visszaélésekről.

Ha elmerülünk a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) Statisztikai Évkönyvéből származó részletes adatsorokban, tovább erősödhet a gyanú, hogy lenne minek a végére járni az apai GYED-del kapcsolatban – a NEAK adataiból ugyanis kiolvasható a GYED-en lévő szülők nemi megoszlása járási szinten is.^*Apró érdekesség, hogy bár az adatok a NEAK statisztikai évkönyvéből származnak, maga a NEAK megkeresésünkre nem adott információt a kérdésről, arra hivatkozva, hogy ezeket az adatokat nem kezeli.

Eszerint 2019-ben a havi átlagos GYED-en lévők között a férfiak aránya az egész országban az

• edelényi,
• a mezőcsáti és
• a záhonyi járásban

volt a legmagasabb, megközelítve a 40 százalékot. 

Mint látszik, a további 10 leginkább „emancipált“, tehát a legnagyobb apai GYED-arányt felmutató járás a putnoki, jászapáti, szikszói, hegyháti, kisvárdai, püspökladányi, cigándi, mezőkövesdi, ózdi és sátoraljaújhelyi. Ezekben a járásokban 27 és 33 százalék között van a GYED-en lévő férfiak aránya.

Elég magas, 25 százalék körüli még az arány a törökszentmiklósi, encsi, hajdúhadházi, hevesi, ibrányi és kunszentmártoni járásban is.

A lista utolsó részében, a 10 százalék alatti járások között van például a szentendrei, gárdonyi, nagykanizsai, szigetszentmiklósi, zalaegerszegi, budakeszi, dunakeszi, szombathelyi járás és a budapesti kerületek.

A jelenség további elemzést és terepszemlét igényel, de az adatok alapján nem túl nagy merészség azt a hipotézist megfogalmazni, hogy számos olyan hátrányos helyzetű országrész kistelepülésein, ahol a GYED-en lévők bruttó átlagjövedelme alacsony, és ahol a nők munkaerőpiaci helyzete amúgy is rosszabb, kiszolgáltatottságuk pedig nagyobb, az apai GYED tovább ront a helyzeten.

Egyébként ha igaz a feltételezés, akkor – erre a 24.hu cikke is utalt korábban – megszüntethető a kiskapu, ha ezt a fajta apai GYED extrát az anya munkaviszonyához kötnék.

Ez a cikk a Helyközi Járat keretében valósult meg, ami a Partizán támogatásával jött létre hat magyar szerkesztőség közös projektjeként. Tarts velünk, szállj fel a Helyközi Járatra! Ha van egy jó sztorid, oszd meg velünk, és ha teheted támogasd munkánkat, hogy hosszú távon, kiszámíthatóan és magas színvonalon tudjunk dolgozni. Támogatással és ötletekkel kapcsolatban írj nekünk a [email protected] címre.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet családtámogatás gyed Helyközi Járat Olvasson tovább a kategóriában