Az elmúlt években gyakorlatilag lehetetlen úgy Magyarországon tónál strandolni, hogy az ember ne lásson SUP-deszkán evezőket a vízen. A SUP (stand up paddle) egy viszonylag új sportág, amin a SUP-ozó egy szörfdeszkára hajazó deszkán állva evez. Az itthoni terjedéshez hozzájárult, hogy egyre több a kölcsönzési lehetőség, ugyanakkor az elmúlt években a SUP-tulajdonosok száma is ugrásszerűen nőtt.

A növekedés nemcsak ránézésre tűnik nagynak, hanem a SUP-kereskedelem legnagyobb hazai szereplői is SUP-őrületről számolnak be. Kérdésemre az Intersport elárulta, hogy

a SUP a nyári hónapokban már két éve a legkeresettebb sporteszköz Magyarországon a kerékpár után,

és általában is kiemelkedő a forgalma a strand-, illetve vízi termékek között. Az Intersport 2017 óta árul SUP-deszkákat, és ebben az időszakban nagyjából évente duplázódott a forgalmuk.

A Decathlonnál is hasonló a helyzet: ott 2016 óta árusítják a saját márkás SUP-termékeiket, és az elmúlt öt évben forgalmuk a hússzorosára növekedett a SUP termékcsaládokban. A SUP felfutása a járvány ellenére is kitartott. Amíg a búvárkodáshoz vagy uszodai sportokhoz használt eszközök forgalma az uszodák bezárása és az utazások elmaradása miatt visszaesett, a SUP tovább tudott növekedni. Idén pedig még úgy is a legnépszerűbb termékek között tudott maradni, hogy már az előbbiek forgalma is fellendült.

De mitől lett ennyire népszerű ez a szabadidős sport Magyarországon, és meddig tarthat még ki a SUP-őrület? Egyáltalán miért csak az utóbbi években terjedt el ilyen mértékben, és hogy alakul itthon a SUP-deszkák piaca? Ebben a cikkben ezeknek a kérdéseknek jártunk utána.

SUP-osok szállnak vízre a Római-partnál 2020. július 31-én. MTI/Mónus Márton

Waikikitől a 80-as évek Balatonjáig érnek a szálak

Bár a világban már a 2000-es évek közepétől kezdve felfutóban volt a SUP-ozás, Magyarországon a 2010-es évek elején nyíltak meg az első olyan helyek, ahol lehetett ilyen deszkákat kölcsönözni.

Az egyik első ilyen hely a tihanyi SUP Center Balaton volt. A SUP Centert a Sail and Surf, az egyik legnagyobb balatoni szörf- és vitorlás iskola nyitotta meg 2011-ben. Király Henriett társtulajdonos és oktató a SUP-pal Dél-Afrikában ismerkedett meg. „Megláttuk benne a fantáziát, és ezért bővítettük a kínálatot” – mondta. Eleinte merevfalú deszkákat szereztek be, aztán megtalálták a Red Paddle Co nevű angol céget, amely 2008 óta a világon az elsők között gyártott felfújható deszkákat.

A cég alapítója, John Hibbart eredetileg profi szörfvitorlás volt, viszont nagy potenciált látott a felfújható SUP-okban, mert sokkal egyszerűbb volt a szállításuk, mint a szörföké. Amíg ugyanis a szörföket leginkább az autó tetején lehetett szállítani, a felfújható deszkák könnyen elfértek a csomagtartóban. A SUP Centerben a mai napig ennek a cégnek a termékeit forgalmazzák.

A SUP-ozás mai formájához leginkább hasonlító sport a 20. századból, Hawaii-ról származik, ugyanakkor a valódi gyökereit elég nehéz beazonosítani: ahogy a SUP-ról szóló Wikipedia-szócikk is megjegyzi, időszámításunk előtt 3000 körülről is vannak bizonyítékok az ehhez hasonló vízi közlekedési eszköz létezéséről, és különböző formái feltűntek Palesztinától Kínáig több helyen is a világban. De nem is feltétlenül kell ennyire messze menni térben és időben: ahogy azt az egyik, a hazai SUP-szubkultúrában régóta benne lévő beszélgetőpartnerem is megjegyezte, amikor erről kérdeztem, a 80-as években a Balatonnál is lehetett látni állva evező szörfösöket.

A merevfalú deszkás verzió a 2000-es években egyre népszerűbb lett a világban.

De nagyon messze volt még a SUP-ozás népszerűségében az a robbanás, amit a 2000-es évek közepétől terjedni kezdő felfújható verzió váltott ki.

Ennek a technológiai háttere különösen érdekes, ugyanis az úgynevezett drop stitch technológia – a PVC-test belsejében több ezer poliészter szál -, amely lehetővé teszi, hogy a felfújt SUP-deszka merev maradjon, már az 1950-es években rendelkezésre állt.

Ebből az anyagból eredetileg felfújható repülőgépszárnyakat csináltak. A Goodyear az 50-es évek végén több felfújható repülőgépet is készített az amerikai hadseregnek, de ott végül nem kaptak rá a megoldásra. Ami viszont végül kapóra jött a lusta szörfösöknek a 2000-es évek közepén.

Miért nem kajak vagy kenu?

Eleinte nagyon furcsán néztek az emberek. De amikor kipróbálták, rájöttek, hogy pár alkalom alatt meg lehet tanulni a használatát, és mindenkinek sikerélményt tud adni

– mondta Király Henriett a 2010-es évek elejéről. Hasonlókat mesélt a kezdetekről Duska Zaránd, a Kiteline Egyesület alapítója is. Ő a 2010-es évek közepe óta a Budapest SUP túra szervezője, oktatással és kölcsönzéssel is foglalkozik, de a Kiteline webshopján keresztül a hazai kereskedelemre is van rálátása. Az azóta már nem üzemelő szabadisóstói Surf Beachen az országban az elsők között kínáltak kölcsönzésre merev SUP-deszkákat. 

A kétezres évek közepén vettem az első merev falú deszkát, amivel sokat jártam ki a Balatonra horgászni. Eleinte az emberek csak hülyén néztek rám, hogy mi ez, miért nem kenu vagy kajak?

– mesélte. Az igazi áttörést népszerűségben a 2010-es években a felfújható deszkák megjelenése hozta el. Az első pár év lassan indult, de aztán a 2010-es évek közepére kezdett nagyon felpörögni a piac, az eladások már évente duplázódtak. A piaci szereplők egybehangzóan állították, hogy ezt a növekedést egyáltalán nem kellett marketinggel megtolni,

a piacot szimplán a SUP-ozás divatossága hajtotta, illetve később a főleg kisebb szereplők által szervezett események és fesztiválok.

A magyar piac alapvetően úgy néz ki, hogy a kisebb szereplők általában egy vagy két nagyobb márka közép- és felső kategóriás termékeit forgalmazzák és kínálják bérlésre, a sportáruházláncok  – például az Intersport, a Hervis vagy a Decathlon – pedig a teljes termékskálát lefedik, de alapvetően inkább az alsó- és középkategóriás keresletet szolgálják ki. Az alsóbb szegmensben az utóbbi pár évben pedig már a kiskereskedelem olyan szereplői is megjelentek, mint az Aldi, a Lidl vagy a Bauhaus.

A legnépszerűbb márkákat olyan cégek forgalmazzák, amik korábban szörfökkel vagy más vízi sportokkal foglalkoztak (például F2, Fanatic, Mistral, Revolt, Starboard, RRD). Magyarországra leginkább európai márkákból importálnak, ezek a nagy disztribútorok ugyanis általában helyi raktárkészletből tudnak szállítani.

SUP-os a Balatonban a bélatelepi szabadstrandon, Fonyódon 2021. július 27-én. MTI/Varga György

A Kiteline elsősorban az olasz RRD prémium kategóriás felszereléseit árulja. Duska Zaránd szerint habár eleinte arra számítottak, hogy a járvány visszaveti a keresletet, pont az ellenkezője történt.

Sokan a nyaralásra félretett pénzből tavaly inkább sportszert vettek. Emiatt a kerékpár mellett tavasztól a másik nagy sláger a SUP lett

– mondta. Ennek viszont az lett az következménye, hogy a forgalmazók elkezdtek kifogyni a készleteikből, amit tovább bonyolított, hogy a járvány az ellátási láncokban is fennakadásokat okozott. Így a hazai kereskedők rendelései is hónapokat csúsztak, vagy egyáltalán nem is érkeztek meg.

Az árak nagyjából 100 és 600 ezer forint körül mozognak, de a 200 ezer forint alatti árkategória csak az utóbbi években jelent meg, miután a kiskereskedelmi láncok is elkezdtek belépni a piacra. Az előállítási költség csak töredéke az árnak, azonban az elmúlt évben a járvány miatt ezen belül és ezen felül is számos tényező drágult, ami nagyjából 10-25 százalékos drágulást eredményezett tavalyhoz képest idénre.

 A járvány a piacot, de még a deszkákat is megváltoztatta

A kereskedők szerint a dráguláshoz jelentősen hozzájárult, hogy a globális konténerkáosz miatt többszörösére nőtt a szállítás költsége, de a forintárfolyam gyengülése is közrejátszott az áremelésben. Valamint hogy az olyan alapvető hozzávalókból is áruhiány alakult ki az ellátási láncban, mint az emlegetett drop stitch anyag.

Gyetvai Gergely a 2019-ben alapított SUPstore.hu tulajdonosa, aki Balatonfenyvesen és Szigethalmon kölcsönzéssel és oktatással is foglalkozik, illetve SUP-os rendezvényeket, versenyeket is szervez. Szerinte a piaci verseny fokozódásával a gyártók sokszor már annyira a dizájnra helyezik a hangsúlyt, hogy az a funkcionalitás, a tartósság és a minőség rovására megy. 

Az alapanyagok drágulása és a szállítási költségek emelkedése Getyvai szerint megváltoztatta az elmúlt időszakban a SUP-ok kínálatát. A nagyobb gyártók megmaradtak a hagyományaiknál, és drágábban, de továbbra is igyekeznek jól használható, innovatív sporteszközöket tervezni és gyártani.

Az olcsóbb szegmensekben viszont már úgy tervezik a termékeket, hogy azok egy-egy árszegmensbe beleférjenek.

Ez a SUP-oknál használt alapanyagok, technológiák és kiegészítők egyszerűsítésében, de nem ritka, hogy a deszkák méretén is meglátszik. A kisebb méret alacsonyabb szállítási költségeket, az egyszerűbb és olcsóbb alapanyagok kisebb gyártási költségeket jelentenek. De egy rosszabb minőségű evezővel vagy pumpával is sokat lehet spórolni.

Az elmúlt években sokan kipróbálták, és vásároltak maguknak SUP-ot. Nem ritka, hogy családonként több deszka is van. Én arra számítok, hogy egy részük sporteszközként fogja majd használni, ezért a síeléshez, teniszhez vagy golfhoz hasonlóan a közép- és felső kategória felé tolódik majd el a piac egy része. Aki rendszeresen használja a SUP-ot, az komolyabbat fog venni magának

– mondta.

Duska szerint az elmúlt években a nagyobb szereplők részben már a kisebb forgalmazók piacán is elkezdtek megjelenni, de szerinte egyelőre nehéz megmondani, hogy mi lesz a nagyobb szereplők terjeszkedésének a következménye. „Mi túrákat is csinálunk, oktatással is foglalkozunk, és azt is el tudom képzelni, hogy a jövőben már csak prémium deszkákat áruljunk. A lényeg, hogy több lábon álljunk” – mondta. 

Résztvevők az V. Budapest Sup Fesztiválon a Dunán, a Margit híd közelében 2020. augusztus 8-án. MTI/Mohai Balázs

Az utóbbi években már annyian vettek saját deszkát, hogy az a következő években már a kölcsönzés súlyának visszaszorulását vetíti előre. Gyetvai Gergely szerint a 2010-es évek közepén még komoly befektetés volt egy SUP-kölcsönző elindítása, mert akkoriban még csak drága deszkákat lehetett kapni. Manapság egy kölcsönzőben egy olcsóbb, 100 ezer forintos deszka bekerülési árát – 3-5000 forintos bérleti díjjal – három-négy erősebb hétvége kitermelheti Balatonon. A beszerzés így sokkal egyszerűbb, de elindítani egy kölcsönzőt ma már nehezebb, mivel nagyobb a konkurencia, nehezebb kölcsönzésre alkalmas helyet találni.

Idén a járvány miatt a SUP-rendezvényekben is torlódás van, mert sok tavaszra tervezett programot nyáron tartanak meg. Az eleve nyárra szervezett programoknak így osztozniuk kell a közönségen. Az elkövetkező időszakban a nagyobb események  száma csökkenni fog. „Most már kezd eldőlni, hogy melyik versenyeket, túrákat, fesztiválokat tartják majd az emberek igazán értékesnek” – fogalmazott Gyetvai.

A piaci szereplők egy része szerint idén már valamelyest érződött a lassulás a piacon, bár a tavalyi kiugrás miatt ezt nehezebb most megítélni. Kérdésemre az Intersport és a Decathlon is azt írta, hogy szerintük lassan már telítődik a piac, ezért jövőre már csak mérsékeltebb növekedéssel számolnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegmászta a világ egyik legdurvább sziklafalát, majd létrehozta a legismertebb magyar túraboltotA rendszerváltás környékén megalapított Mountex a szűk sziklamászó közösség kiszolgálására jött létre, mára viszont övék a legnagyobb régiós túrabolt.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet járvány kiskereskedelem sup szabadidősport vízisport Olvasson tovább a kategóriában