Gyorshajtásnál idegesítően pittyeg vagy elveszi a gázt minden új autó 2022-től
Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy 2022-től minden új autóba be kell építeni valamilyen intelligens sebességszabályozó asszisztenst (ISA-t). Ám hogy ez pontosan mivel jár majd a hétköznapokban, azt annak ellenére is nehéz ma még megmondani, hogy a szabályokon évek óta dolgoznak.
Az ISA egyes változatai már jó pár éve több új autóban is megtalálhatók, az újdonságot nem a technológia jelenti, hanem annak kötelezővé tétele. A rendszer a GPS segítségével meghatározza az autó helyzetét, az autó kamerái pedig leolvassák a sebességkorlátozó táblákról az aktuális értéket, és annak túllépésekor aktivizálják magukat.
Az egyik megoldás az, amikor az autó a műszerfalon és/vagy hangjelzéssel üzen a sofőrnek, a drasztikusabb verziókban azonban a gázpedált is manipulálják. A fékekhez ugyan nem nyúl a rendszer, de gyorshajtáskor hirtelen elveszi a motorerőt, és a sofőr hiába nyomja a gázpedált, nem tud gyorsítani. Egy másik verzióban vibrálni kezd a pedál a sofőr talpa alatt.
Az övbecsatolás hiányát jelző idegesítő (de hatásos) pittyegés mindennapi tapasztalatából már lehet következtetni arra, hogy milyen a rendszer. Az ISA a jelenlegi formájában viszonylag könnyen kikapcsolható, pillanatnyilag nem kötelező a tényleges használata, és van egy olyan változata is, amikor erőteljes padlógázra a motorerő visszanyerhető. Ez utóbbit leginkább az indokolja, hogy a motorerő elvétele akár veszélybe is sodorhatja az autó utasait, ha például előzés közben lépik át a sebességhatárt.
Az ISA kötelezővé tételével kapcsolatban óriási viták folytak az elmúlt időszakban (és egyelőre nem is lehet tudni, hogy milyen változatokban lesz kötelező alkalmazni). Az autógyártók általában a könnyen kikapcsolható (és egyben számukra olcsóbb) megoldások mellett érveltek, a közlekedésbiztonsági szervezetek viszont a drasztikusabb verziókat szeretnék az autókban látni.
A végső cél természetesen a közúti balesetek számának és súlyosságának csökkentése, de korántsem egyértelmű, hogy pontosan milyen megoldásokkal lehetne ezt a legjobban elérni.
Élet
Szinte az egész országot letarolták a hajnali fagyok, óriási a kár a gyümölcsösökben
Csak a Nyugat-Dunántúl úszta meg, máshol a gyümölcsfák virágai nem bírták a fagyokat. Olyan gazdával is beszéltünk, akinél 60-80 százalékos a kár.
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Fontos
Türkmenisztán a világ egyik leggazdagabb országa lehetne, de csapdába került
Rengeteg földgáz van az országban, de geopolitikai okok miatt nem tudják elszállítani a vevőkhöz.
Magyarország után Amerikába is megérkezett a személyelvű gazdaságpolitika
Szűk hatalmi érdekek mentén próbálják alakítani az üzleti viszonyokat, ami gazdaságilag több problémát okoz, mint amennyi politikai hasznot hajt.
„Általános az elkeseredettség” – legalább 800 ember maradhat munka nélkül Dunaújvárosban
Több mint 70 milliárdot költött az állam a megmentésére, mégis kétséges a Dunai Vasmű jövője. A cseh és román testvércégek helyzete sem biztatóbb.
