A koronavírus-járvány visszaszorulása után ismét elérhetők Budapesten a Lime elektromos rollerei. Igaz, időközben tovább szűkült a szolgáltatási terület: az V. kerület után már a VI.-ban sem lehet bérelni az eszközöket. Az ok igen egyszerű: a vállalatnak fizetnie kellene a közterület használatáért, mint bármely más vállalkozónak, aki azt üzleti céllal használja, legyen szó éttermi teraszról vagy karácsonyfavásárról.

A cég ezt követően inkább kivonult Terézvárosból. Nem csoda, hogy már nem fér bele újabb költség: az erősen megosztó szolgáltatást alapvetően a turisták vették igénybe, de mivel a külföldi városlátogatók nem tértek még vissza, szinte biztosan kevesebben bérlik a rollereket.

A visszaesésről a cég nem közöl adatokat, de a járműveket töltő vállalkozókkal beszélgetve nagy baj lehet: míg korábban egy roller feltöltésért 1200 forintot fizettek, ma már csak 400-at. Így már nem is olyan jó az üzlet, de sokan kitartanak, hogy amikor a turisták visszatérnek, akkor megint jól keressenek vele. 

A Lime globálisan is erőteljes kihívással néz szembe, és egyre több befektetőben merült fel, hogy egyáltalán életképes-e ez az üzleti modell. Egyelőre az látható, hogy a Lime és a szintén amerikai Bird próbálja a konkurenciát felvásárolni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEltűnt a Lime és a Breezy Budapestről, és nem biztos, hogy valaha visszatérA turizmus leállása és a közlekedés visszafogása világszerte szinte reménytelen helyzetbe hozta a közösségi rolleres cégeket.

A dokkolásmentes biciklikölcsönzők sorsa a világban – és különösen Kínában – azonban nem sok jóval kecsegtet: az egykor a városi közlekedés forradalmasítóinak tartott cégek többsége becsődölt, de a talpon maradóknak is csak marginális szerepük van a városok közlekedésében.

A Lime üzleti fenntarthatóságának még egy óriási kockázata van: az adózás.

A cég magyarországi leányvállalata, a Lime Technology Kft. ellen május 28-án kezdett végrehajtást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Nem ez az első eset, hogy gondjuk volt az adók időben történő megfizetésével: 2019 novemberében már kellett a NAV-nak végrehajtást kérnie, de azt december 16-án törölték, feltehetően megfizette a cég a kinnlévőségeit.

Kerestük a cég sajtóosztályát, ahol annyit közöltek, hogy „a Lime Technology Kft. jelenleg naprakész az adófizetési kötelezettségével Magyarországon.” Pedig a cégadatbázisokban egyértelműen látható, hogy NAV-végrehajtás volt érvényben a kérdésünk június 19-i megküldésekor. (És ez a cikk megjelenésekor is hatályos az Opten és a Partnercontrol szerint.) Egy lehetséges ok lehet, hogy rosszul értelmeztek néhány határidőt, ugyanis a cég igyekezett élni „az adóhatóságok által bevezetett COVID 19 halasztási lehetőséggel.”

Kérdés, hogy csak egy megkésett befizetésről van szó, vagy többről, a Lime ugyanis nem felel meg az adózási jogszabályoknak. Az áfatörvény szerint minden Magyarországon teljesülő ügylet esetében számlát vagy nyugatát kell kiállítani. Hiába van magyar cége a Lime-nak, azt nem lehet egyértelműen megmondani, ki nyújtja a szolgáltatást. Az applikáció alapján úgy tűnhet, hogy ez – az adóelkerülés egyik nemzetközi központjának számító Hollandiába bejegyzett – Lime Network B.V. Az ÁSZF szerint viszont a magyar leány nyújtja a szolgáltatást.

Ha pedig így van, akkor a számlaadás elmulasztása is őket terheli, így könnyen lehet, hogy a NAV most emiatt kezdett végrehajtást. A helyzet ugyanis az, hogy ha valaki az alkalmazást használja, nem kap számlát. A cég hollandiai központjából azt a választ kaptuk, hogy „Felhívjuk figyelmét, hogy minden olyan ügyfél, aki számlát szeretne kapni, kérheti azt egy ügyfélszolgálatunktól, akik szívesen segítenek.”

A Lime válaszában elismerte, hogy súlyosan megsértik az adótörvényeket, nem felelnek meg a számlaadási kötelezettségnek.

Számlát ugyanis nem kérésre, hanem automatikusan kell adni. Ezt az autó- vagy motormegosztók meg is teszik Budapesten.

De hogyan lehetséges, hogy évek óta működik úgy egy cég, hogy nem felel meg a legalapvetőbb adószabályoknak? Nehéz dolga van a hazai hatóságoknak az olyan cégekkel, amelyek az adóelkerülést elősegítő Hollandiában vagy Írországban telepednek le, ahogy azt szinte az összes amerikai techvállalat teszi.

Teljesen egyértelműek az uniós és hazai jogszabályok, egy elektronikus úton nyújtott szolgáltatás, aminek tárgya egy eszköz bérlete, mindenképpen Magyarországon teljesültnek minősül, és itt lesz adóköteles. A cégek azonban kihasználják, hogy az adóhatóság nem látja az adataikat, az appok és weboldalak letiltása pedig igen körülményes az EU-ban, ráadásul sok rajongója van több ilyen szolgáltatásnak, ezért nem is népszerű ezek letiltása.

Más furcsaságok is akadnak a Lime kapcsán: a fővárosi önkormányzat és a BKK a Cities4People nevű uniós projektben más megosztásalapú szolgáltatók mellett az amerikai céggel is együttműködik. Kérdés, hogy az adózással hadilábon álló, a városi közlekedésben rég nem látott konfliktusokat gerjesztő, a lakók helyett alapvetően a turisták igényeit kielégítő céget miért reklámozza a főváros.

A több uniós országban futó, közel 1,3 milliárd forintos projekt igazán nehezen értelmezhető^*A hivatalos megfogalmazás szerint: “A projekt fő célja közösségi tervezéssel olyan emberközeli közlekedési megoldások létrehozása, tesztelése és értékelése, amelyek a későbbiekben jó példaként szolgálhatnak más európai városok számára is, de figyelembe vehetők a budapesti tervezési folyamatok során is. A projekt budapesti célterülete a budai Duna-part. ”
. Budapesten az egyébként is mindenhol elérhető bérelhető bicikliket, rollereket, autókat és motorokat néhány ponton egyben is kiteszik.

A projekt első fázisának értelmetlenségét a számok jól mutatják: a Szent Gellért téren a Mol Bubi mobilitási ponton a május 1-jei átadás és év vége között 488-szor béreltek biciklit, napi átlagban kétszer. A Szent Gellért téren a korábban is meglévő Bubi-állomáson ugyanezen időszak alatt 4989 kerékpárt béreltek, napi átlagban 20-at. A projekt legalább a BKK-nak és a fővárosnak nem kerül semmibe, azt 100 százalékban az EU fizeti.

Ugyanakkor a fenntarthatóságot és a zöldebb közlekedést a zászlajára tűző ellenzéki városvezetés egy környezetileg kifejezetten káros közlekedési módot hoz helyzetbe. A rollereket minden körülbelül egy óra használat után autóval kell összegyűjteni és tölteni vinni, ami pont hogy növeli, és nem csökkenti a belvárosi autóforgalmat. Ahogy korábbi cikkünkben bemutattuk, a megosztós e-roller környezetileg káros, sokkal jobban járnánk, ha ez egyszerűen nem lenne elérhető. 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzennyezőbb a megosztós e-roller, mintha a használóik inkább az autót és a BKK-t választanákÚgy néz ki, mintha hatékony és fenntartható lenne, de nem az.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet adóelkerülés e-roller Lime végrehatjás Olvasson tovább a kategóriában