Áprilisban több magyar portál is beszámolt arról, hogy Svájc a kávé kötelező vésztartalékolásának megszüntetésére készül. Ez már csak azért is érdekesnek tűnt, mert míg az teljesen megszokott, hogy az országok kőolajból rendelkeznek stratégiai készletekkel – Magyarországnak is van – a kávé meglehetősen egzotikusnak számít ilyen szempontból.
A dolog magyarázata abban rejlik, hogy az évszázadok óta semleges Svájc sokféle módon igyekszik erősíteni védelmi képességeit. Ennek része a máig fennálló sorkötelezettség, és az is, hogy az 1920-as évek óta stratégiai készletekkel rendelkezik egyebek mellett gyógyszerből, állati takarmányból, étolajból és élelmiszerből. Egy ostromlott várhoz hasonlóan ugyanis nyilvánvalóan nehezebb kiéheztetni az országot, ha nagy tartalékokon ül.
Ezzel csak az a gond, hogy rengetegbe kerül, és mivel Svájc környezetében 1945 óta nem volt fegyveres konfliktus, időről-időre felülvizsgálják, indokolt-e a tartalékok mennyisége és összetétele. Ezt tette áprilisban a gazdasági ellátásért felelős szövetségi hivatal, javasolva a kávé elhagyását a tartalékok közül, hiszen az nem életbevágóan fontos. A történet azonban nem ért itt véget, derül ki az Economist egy közelmúltbeli cikkéből.
A bejelentést ugyanis olyan nagy felháborodás követte, hogy a hivatal 2020-ra halasztotta a döntést.
És az is könnyen elképzelhető, hogy minden marad a régiben.
A svájciak évente és fejenként 9 kiló kávét fogyasztanak a Nemzetközi Kávészervezet adatai szerint, míg Magyarországon a 3 kilót sem éri el ez az érték. A jelenlegi szabályok szerint a 15 legnagyobb svájci kávéimportőrnek, -pörkölőnek és -kereskedőnek 15 ezer tonna kávét kell raktároznia, ami háromhavi fogyasztásnak felel meg. Ennek költségét az állam fizeti meg számukra, közvetve viszont a fogyasztók, az importra kivetett illeték formájában.
Mivel nekik nem kerül pénzbe, a cégek a tartalékolás fenntartása mellett vannak. Lobbiszervezetük arra figyelmeztetett, hogy például a tavalyi alacsony rajnai vízállás problémákat okozott az importban, egy ennél hosszabb kiesés pedig katasztrofális következményekkel járna az iparág számára.
Élet
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Temetik az otthoni munkát, de éppen most alakul ki a mindenki számára hasznos formája
Szigorításról szólnak a hírek, pedig stabilizálódik a távmunka szerepe, és egyre inkább látszik, hogy hány irodai nappal kerülhetők el a hátrányai.
Fontos
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Európában a klímavédelem nyírta ki az olcsó kisautókat, Amerikában Trump vámjai fogják
Az áremelkedés miatt jellemzően az olcsóbb és kisebb típusok tűnhetnek el az amerikai autópiacról. Ilyeneket már Európában is egyre nehezebb találni.
