A pestszentimrei Cséry-telep Budapest egyik legnagyobb hulladéklerakója volt a XX. században, az 1890-es évektől gyűlt itt a főváros szemete és szennye. A telep a környéken élők életében is fontos szerepet töltött be.

“Sokan abból a szemétből éltek meg Pestszentimrén, amit a kis Muki vonatok hozták ide a városból” – mesélte egy 78 éves nő az egyik pestszentimrei utcában, aki azóta is a városrészben él. Pestszentimrét 1950-ben csatolták Budapesthez, és az ötvenes évek ínségét sok környékbeli a hulladéklerakónak köszönhetően vészelte át.

“Kenyeret gyűjtöttek, meg papírt és üveget, hogy eladhassák. Találtak arany ékszert is. Sokan a szemétből építették fel a házaikat” – folytatta a nő, akiről pár percet követően az is kiderült, hogy ő is a guberálók között volt. A lerakó a hatvanas évekig fogadott kommunális hulladékot, de azt követően sem zárták be teljesen. A kétezres évekig hordták ide a szennyvíziszapot szippantós autókkal a környék csatornázatlan utcáiról.

Rákkeltő anyagok a földben

Jó ideje már a szippantósok sem jönnek, de a Cséry-telep Budapest egyik legnagyobb környezetszennyezéssel sújtott területe maradt. Évtizedek óta megoldatlan helyzetét az előző cikkemben foglaltam össze. Miközben a lakott területek alatt egyre nagyobb területre terjed a mérgező anyagok szennyezése, az állami és politikai szereplők látszólag tehetetlenül mutogatnak egymásra.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar Disneylandet álmodták ide, mégis tízezer ember alatt szennyezi a földetTöbb mint tíz éve tudunk a budapesti Cséry-teleptől folyamatosan szivárgó rákkeltő anyagokról. Hiába értek el lakott területeket, húsz éve csak ígéretek vannak.

Több mint egy évtizede biztosan lehet tudni, hogy a telep alatti talajvízben rákkeltő szennyezés van. Hiába álmodtak azonban ide magyar Disneylandről vagy rekreációs parkról, a valóságban semmilyen előrelépés nem történt. Ezalatt viszont a szennyezés elérte a lakott területeket. A kerület polgármestere, a szocialista Szaniszló Sándor szerint már Pestszentimre fele alatt szennyezett a talajvíz. A városrészben nagyjából 20 ezren laknak (és a jóval nagyobb Pestszentlőrinccel alkotják együtt a XVIII. kerületet).

A rekultiváció azért is húzódik évtizedek óta, mert rengeteg pénzbe kerülne. A teljes kármentesítés összegét 125 milliárd forintra becsülik, a legolcsóbb érdemi beavatkozás is 25 milliárd forint lenne. Ilyen költség mellett politikai szempontból nyilván kevésbé éri meg az itteni talajmérgezés felszámolása, mivel országos figyelmet nem igazán kap az ügy, és a teljes lakossághoz képest viszonylag szűk réteget érint.

Az érintett városrész.

Amikor a szennyezett talajon elterülő városrészbe készültem, arra számítottam, hogy egy minden szempontból lokális üggyel lesz dolgom. Felháborodott vagy esetleg reményvesztett emberekkel fogok beszélni, akik azon értetlenkednek, hogy hogyan terjedhetnek évek óta rákkeltő vegyületek otthonaik alatt a politika és a média közönye mellett.

“Úri negyed” a lerakó mellett

Az általam megtapasztalt valóság azonban teljesen más képet mutatott. Nemhogy a kármentés nem indult el, még a lakosokat sem sikerült tájékoztatni. Több mint tíz emberrel beszéltem a környéken, és többségüknek fogalma sem volt arról, hogy szennyezett alattuk a talajvíz. Többen még arról sem hallottak soha, hogy egyáltalán bármiféle szennyezés felmerült volna a Cséry-teleppel kapcsolatban.

Egy középkorú férfi, aki délelőtt tízkor egy dobozos sörrel sietett a vasútállomás felé, azt mondta, hogy az érintett városrészen született, de még semmit nem hallott a Cséry-telep szennyezettségéről. Mivel Pestszentimrén csak pár éve fejezték be a csatornázást, sokan használtak kerti kutakat a családi házas környéken. A söröző férfinak is van otthon kútja, de azt mondta, hogy csak a fű és a tuják locsolására használja a kút nagy valószínűséggel rákkeltő anyagokat tartalmazó vizét.

A Greenpeace szerint a szennyezéssel alapvetően két módon kerülhet kapcsolatba az ember. A kutakat használva a talajvízen keresztül, vagy a telepről származó por belélegzésével. A kutak használata azonban mostanra jelentősen visszaszorult a legtöbb megkérdezett szerint, mióta befejezték a környék csatornázását.

Egy fiatalabb nő azt mesélte, hogy két hete költöztek a környékre a belvárosból a kedvező árak és a kertvárosi jelleg miatt. A környék valóban békés, hamisítatlan kertvárosi hangulata van, jobbára gondosan ápolt családi házakkal és ugató kutyákkal. “Folyamatos a fejlődés, nyár óta újabb házakat húztak fel” – mondta a nő. A hagyományos kertvárosi házak mellett viszonylag sok az újépítésű ház, különösen a Cséry-telep közvetlen határánál. Groteszk látványt nyújt, ahogy a szennyezett szemétlerakó közvetlen szomszédságában “úri negyed épül”, sorban építkeznek egymás mellett.

Folyamatosan készülnek az új házak.

“Hallottam a szennyezésről, de bízom abban, hogy a talaj megszűri azt, mivel az elmúlt években nem használták aktívan a lerakót” – folytatta az újonnan ideköltözött nő. “Úgy vagyok vele, hogy a város többi része sem lehet tisztább a környezet. Nem tudhatja az ember, mindenhol ez van” – mondta. Bár egyelőre a kútjuk nem működik, azt tervezi, hogy majd a kút vizét használja locsolásra.

Nem tájékoztat a kerület

Legtöbben egy 2013-as eset miatt hallottak a Cséry-telep szennyezéséről. Ekkor derült ki, hogy egy fővárosi vállalat illegálisan hord veszélyes hulladékot a szintén fővárosi tulajdonban lévő telekre. Az esetről sok újságcikk született az országos médiában, és a helyiek között is téma volt. Az általam megkérdezettek döntő többsége azonban azt mondta, hogy azóta egyáltalán nem szoktak beszélni a témáról.

“Még a szüleimmel sem beszéltem erről, pedig velük tényleg mindent megbeszélek” – mondta egy fiatal férfi, aki születése óta a telep közelében lakik a szüleivel. Táncművészként dolgozik, és rendszeresen hetekig-hónapig Nyugat-Európában lép fel. Amikor itthon van, még a kerületi újságot is át szokta lapozni, de még egyáltalán nem hallott arról, hogy bármiféle szennyezés lenne a telepnél.

“Még a kerület Facebook-oldalát is követem, de erről ott sem láttam semmit” – mondta meglepetten, amikor felhoztam neki a szennyezésről készült méréseket. Ez a fajta tájékozatlanság folyamatosan visszaköszönt: minden megkérdezett arról számolt be, hogy őket senki sem értesítette, nem kaptak szórólapot, a kerületi újságban sem nagyon láttak hírt a Cséry-telep helyzetéről. Pedig 2018 decemberében például az illetékes környezetvédelmi hivatal állította azt, hogy a lakott területeken élőket “hirdetményi úton” értesítette a Cséry-teleppel kapcsolatban. Megkérdeztem a hatóságot, hogy ez pontosan mit jelentett, de nem válaszolt a kérdésemre.

Pestszentimrei utca.

Mindössze két olyan emberrel beszéltem, akik számára nem volt meglepő, hogy a házuk alatt lévő talajvízben rákkeltő anyagok vannak. “Hallottam, olvastam erről cikkeket, nem örülök neki, de túl sok mindent nem tudok tenni” – mondta egy 20 éves nő, aki a Facebookon és egy internetes kereső segítségével akadt rá ezekre a hírekre. Bár ő sem volt biztos abban, hogy a szennyezés már eljutott a házukig, a cikkek alapján “feltételezte”.

Egyedül egy 87 éves nő tűnt valóban felháborodottnak. Fáradtságára hivatkozva mondanivalóját három mondatra korlátozta. “Gyerekkorunk óta nyomja életünket a lerakó. Telenyomták szennyezéssel a környéket. Néhányan bevizsgáltatták a kútjuk vizét és olyan szennyezett volt, hogy még a kertjüket sem locsolják” – mondta.

A cikk elkészülését az Energiaklub segítette.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Cséry-telep környezetszennyezés XVIII. kerület Olvasson tovább a kategóriában