Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legutóbb idén tavasszal vizsgálta felül a betegségek osztályozási rendszerét, és bár a munkahelyi kiégést nem minősítette betegségnek, a jelenség iránti növekvő figyelem jeleként a korábbinál részletesebb leírást szentelt a dolognak.

A WHO szerint a kiégés a kezeletlen és krónikus munkahelyi stressz eredménye, amelyet leginkább az alábbi három tünet jellemez:

• a kimerültség érzése,
• a saját munkával szembeni elidegenedés, negatív vagy cinikus gondolatok,
• csökkent hatékonyság a munkában.

Ez a gyakorlatban akár olyan szituációkhoz is vezethet, mint a Guardian cikkében szereplő nő esete, akinek 17 év után annyira elege lett a munkájából, hogy egy reggel képtelen volt a munkahelye felé venni az irányt, helyette a háziorvosát kereste fel, és aztán fel is mondott.

Az eset azért érdekes, mert a problémái nem kísérték végig a közel két évtizednyi karrierjét, hanem csak azt követően kezdődtek, hogy olyan főnöke lett, aki semmilyen döntési szabadságot nem hagyott számára, és minden javaslatát lesöpörte az asztalról. Márpedig kutatások szerint minél kevésbé hozhat valaki a saját munkáját érintő érdemi döntéseket, annál inkább fenyegeti a kiégés.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVan, amit még az egyterű irodáknál is jobban utálnak a dolgozókEgyre több cégnél nincs saját asztala a dolgozóknak, amivel spórol a cég, elveszhet viszont sok munkaóra.

Maradva Ausztráliában, az ottani adatok szerint egy átlagos munkavállaló évi 312 fizetetlen túlórát húz le, ami ugye majdnem kéthavi munkaidőnek felel meg. Ennek fényében nem csoda, hogy a vállalati szektorban dolgozó ausztrálok harmadát érinti valamilyen mentális betegség, stressztől pedig 31 százalékuk szenved.

Az történelmi léptékben sem számít újdonságnak, hogy a megélhetésükért küzdők nem napi nyolc órát dolgoznak, az már inkább, hogy ez a skála másik végén lévőkre is igaz.

Az ételfutárok azért dolgoznak sokat, hogy legalább a minimálbért megkeressék, gyakori megrendelőik, a vállalati jogászok pedig azért güriznek heti száz órát, mert kíméletlen nemzetközi versenyben kell helyt állniuk – hoz mindkét szélsőségre példát Michael Leitner, a Deakin Egyetem szervezetpszichológia professzora, aki a 80-as évek óta kutatja a kiégést.

Magyarországon persze bizonyos tekintetben más a helyzet, a fizetési skála alján lévők közül a közmunkásokat valószínűleg kevésbé fenyegeti a kiégés, de például az ételkiszállítás itthon is dinamikusan növekvő piac, és az ebben dolgozókat ugyanúgy érintheti a probléma, mint bármely fejlett országban. Ahogy a skála másik végén, mondjuk a könyvvizsgáló cégeknél is ugyanolyanok a munkakörülmények, mint nyugaton.

Michael Leitner azt tanácsolja, hogy ha az ember olyan munkahelyet, főnököt fog ki, aki semmilyen mozgásteret nem hagy számára, akkor új állást kell keresni. „Lehet, hogy nem lesz könnyű, és eltart egy ideig, de ez része az irányítás visszaszerzésének” – fogalmaz a szakember.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA meditáló dolgozók nemcsak a stresszt, hanem a motivációt is elengedhetikA nagy cégek meditációs tréningekkel próbálják motiválttá tenni a dolgozóiakat, de egyáltalán nem biztos, hogy célt érnek ezzel.

De nemcsak a döntési szabadságtól függ a kiégés vagy annak sebessége, hanem attól is, hogy van-e értelme egy munkának. Ha van, akkor sokan még élvezik is az elvégzését, ha viszont értelmetlen táblázatokat kell kitölteni, nyilvántartásokat vezetni, az általában teljesen kimeríti, elhasználja az embereket.

A kiégés különösen veszélyezteti a 18 és 25 év közötti korosztályt, amely épp most áll munkába, lelkes, bizonyítani akar, és magasak az elvárásai, a munkahelyeken viszont gyakran nem azt találtja, mint amiben reménykedett. Ráadásul ők már az internettel és az okostelefonokkal együtt nőttek fel, így könnyebben elmosódik a munka és a magánélet közötti határ is, ami a fenti tényezőkkel együtt könnyen vezethet gyors kiégéshez.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem lehetsz igazán sikeres, ha a pénz miatt dolgozolAzok válnak sikeresebbé, akik hivatásként tekintenek a munkájukra, állítója a Yale professzora. A vezetőknek sem árt, ha odafigyelnek arra, hogy az alkalmazottaik értéknek lássák a saját munkájukat.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet ételfutár kiégés munkahely stressz túlóra Olvasson tovább a kategóriában