A vállalatok egyre változatosabb eszközökkel próbálják magukat vonzóbbá tenni a dolgozók számára, abban bízva, hogy a kedvező munkakörülmények nagyobb teljesítményt vonnak maguk után. Nem fizetésemelésekre és inspiráló feladatokra kell gondolni elsősorban, hanem olyan intézkedésekre, amelyek célja az, hogy a munkavállaló minél több időt töltsön a lehető legjobb szellemi és fizikai kondícióban a munkahelyén. Ezek közé tartozik a munkahelyi meditációs gyakorlatok terjedése a világ legnagyobb cégeinél – például a Google, a LinkedIn és a Nike alkalmazottjai is részt vehetnek ilyen programokon a munkaidejükben.
A meditációtól elsősorban azt várják a munkaadók, hogy kevésbé viselje meg dolgozóikat a stressz, és ezáltal ritkábban essenek ki a munkából, illetve végső soron csökkenjen a munkaerő cserélődése. Másrészt pedig közismert összefüggés, hogy a jóllét serkenti a termelékenységet, így a vállalatok arra is nagyban számítanak, hogy a munkavállalóik motiváltabbá válnak a meditációs gyakorlatoknak hála.
A BBC összeállítása szerint azonban bizonyos kutatási eredmények arra utalnak, hogy a várakozásokkal ellentétben inkább visszaveti a munkakedvet a meditálás. A legelterjedtebb, úgynevezett mindfulness gyakorlatok ugyanis a pillanatnyi helyzet, a jelen átélésében és elfogadásában segítik a meditálókat, nem pedig a cselekvésre, a dolgok megváltozására buzdítanak. A kutatók tapasztalatai szerint a meditáción részt vevők jóval kevésbé voltak motiváltak a feladataik elvégzésében a gyakorlatok után, mint azok a dolgozók, akik kihagyták a programot.
A megkérdezett szakértők azonban kiemelték, hogy hosszabb távon javíthat a meditáció a dolgozók mentális állapotán, ami a munkamorált is kedvezően befolyásolhatja. Tehát nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy ezekkel a gyakorlatokkal ne érhetnék el céljukat a vállalatok. Az viszont biztos, hogy a sok egymásnak ellentmondó kutatási eredmény és tapasztalat arra utal: nem tudunk még eleget arról, mivel jár, ha munkaidőben meditációs tréningen vesznek részt az alkalmazottak.
