Ha nem feltétlenül muszáj, ne mosd ki. Ez az ökölszabály – mondta Stella McCartney angol divattervező egy közelmúltban megjelent interjúban. McCartney hozzátett egy másik fontos szabályt is: a koszt hagyni kell megszáradni a ruhákon, majd le kell kefélni. Véleményével nem mindenki ért egyet, de vajon mi van a divattervező kijelentése mögött, tényleg megéri nem mosni?

A szakmában nincs teljes konszenzus ebben a kérdésben. A BBC megkérdezett néhány divatszakmabelit, például Chip Berghet, a Levi’s ügyvezető igazgatóját, aki hasonló véleményen van, mint McCartney. Bergh például 10 éve nem mosta ki a farmernadrágját, és ez szerinte teljesen rendben van, de más megszólalók is inkább azt javasolják farmer esetén, hogy csak a szennyezett területet tisztítsuk meg, illetve hogy szellőztessük ki a ruhadarabot a viselések között. A kevesebb mosástól ugyanis tartósabbak maradnak a ruhák, lassabban kopnak el.

A fehérnemű-tervező Naomi De Haan is egyetértett McCartney-val, ő a melltartókkal kapcsolatban javasolta azt, hogy elég őket öt hordás után mosni, illetve, hogy ő a sajátjait inkább kézzel mossa, langyos vízben és babasamponnal, nem mosógépben. A csipkéből és selyemből készült ruhák esetén pedig egyáltalán nem javasolják a mosógép használatát a divatszakmában mozgók, de ha mégis így tennénk, még véletlenül se tegyük őket a szárítógépbe.

A kevesebb mosásnak van még egy előnye. A ruháink nagy része^*A Plastic Soup Foundation kutatása szerint a szintetikus anyagokból készült ruháknak 63 százaléka. nejlonból, akrilból, poliészterből és egyéb szintetikus anyagokból készül, vagy azt is tartalmaz, amikből egy mosás alkalmával alkalmával akár 4500 mikroszál is felszabadulhat ruhánként. Ezeknek a mikroműanyagoknak^*Mikroműanyagoknak általában az 5mm-nél kisebb műanyag szemcséket nevezik és nem csak a mikroszálak tartoznak ebbe a kategóriába, hanem minden egyéb műanyagból, például a műanyag palackokból kioldódó szemcsék is. pedig akár a 40 százaléka is átmegy a víztisztító telepeken és bekerül a vizeinkbe, a Dunában például átlagosan 50, a ruháinkból is származó műanyagrészecske jut egy köbméter vízbe. Ha kevesebbet mossuk a ruháinkat, ezekből a részecskékből sem jut annyi a folyókba, óceánokba. A Plastic Soup Foundation (PSF), egy amszterdami környezetvédő egyesület azt javasolja, hogy mossunk langyosabb, 30 fokos vízben, és használjunk folyékony mosószereket, mert ezek is segítenek mikroszálak feltartóztatásában.

Kate Fletcher kutató és Steve Richardson fenntarthatósági szakértő is kétharmadra teszik a ruhák használatban töltött ideje során keletkező környezet-terhelését a termék egész életciklusára vetítve. 

Ez azt jelenti, hogy a mosás, a szárítógépes szárítás és a vasalás jobban szennyezi a környezetet, mint az alapanyag kitermelése, a ruhák legyártása, a szállítása és az életciklusuk végén az ártalmatlanítás.

A leginkább azonban a szárítógéppel terheljük a ruháink és környezetünk egészségét.

A fenntartható ruházkodás megoldható, több szabadidőruha-márka, mint például a Patagonia, ami több ezzel kapcsolatos kutatást és kezdeményezést is támogat, gyárt fele gyapjú, fele újrahasznosított műanyag pólót, de ebben a gyűjtésben több startup van, akik gyapjúból, pamutból vagy épp algából készítenek olyan ruhákat, amelyek akár heteket is kibírnak mosás nélkül.

Ezeket a ruhadarabokat tehát tényleg alig kell mosni, de van velük egy másik probléma: az áruk. Egy póló 17-19 ezer forintba kerül, de egy három darabos boxeralsó-csomag már a 30 ezren is túl van. További gond, hogy ezek a környezettudatosabb márkák nem kifejezetten divatérzékenyek, főleg a funkcióra és a tartósságra koncentrálnak. Ezért hoppon marad, aki nem unalmas barna-fekete-szürke pólókat szeretne hordani, hanem divatosabb dolgokat.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet környezet mosás ruha ruhaipar Olvasson tovább a kategóriában