Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2019. június 21. 16:00 Adat, Élet

A fejlett világban egyre inkább példa nélküli a magyar anyák helyzete

Anyagi szempontból a magyar anyáknak privilegizált helyzete van a közepes és magas jövedelmű országok szülőihez képest, a bölcsődék hiánya azonban jelentősen korlátozza a lehetőségeiket – talán ez a két legfontosabb megállapítása Magyarországra nézve az Unicef júniusi tanulmányának, amelyben 41 (alapvetően OECD és/vagy EU tag)ország családpolitikáját hasonlították össze.

Az Unicef szerint az állam olyan intézményekkel tudja leginkább támogatni a gyereket vállaló családokat, mint a szülési szabadság vagy a magas színvonalú bölcsődék és óvodák biztosítása. Ebből fakadóan a szervezet az anyák és az apák számára elérhető fizetett szabadság, valamint az iskoláskornál fiatalabb gyerekek számára elérhető intézmények alapján rangsorolta az országokat.

A 2016-os adatok alapján elkészített kutatásban Magyarország áll a második helyen az anyák számára biztosított fizetett szabadság alapján. Mivel minden országban máshogy változik a szülőknek járó támogatás, azt vették figyelembe, hogy hány hétig kapná egy szülő a szülés előtti teljes fizetését. Magyarországon például fél évig jár a korábbi fizetés 70 százaléka, ezt követően másfél évig maximálják az összeget (jelenleg nettó 156 ezer forintban), majd a gyerek 2-3 éves kora között már csak a jelenleg nettó 26 forintos GYES jár. Ez az Unicef szerint azzal egyenlő, mintha egy magyar anya 72 hétig, tehát egy évig és öt hónapig kapná meg a teljes fizetését.

 

Magyarországot ebben egyedül Észtország előzi meg, és az élmezőnyben döntően egykori szocialista országok vannak, a két kivétel Ausztria és Norvégia. A kelet-európai országokban az anyák ilyen mértékú támogatása a szocializmus korszakára vezethető vissza. Magyarországon 1967-ben vezették be a gyermekgondozási segélyt, leginkább a munkaerő-felesleg levezetése miatt. Mivel a szocializmusban nem volt elfogadható a munkanélküliség, a bevezetésekor 2,5 évig tartó, majd 3 évre emelt GYES az akkoriban feleslegben lévő munkaerő csökkentésének is eszköze volt.

Az Unicef listáján az európai országok közül az Egyesült Királyság, Írország és Svájc áll az utolsó helyen, ezekben az országokban mindössze 2-3 hónapnyi fizetéssel támogatják a szülő nőket. A világ többi vizsgált országára is ez jellemző, arányaiban ennyi pénzt kapnak Ausztráliában, Mexikóban, Törökországban és Új-Zélandon is, míg az Egyesült Államokban semennyit sem fizetnek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzázezer ember nem tud dolgozni, mert nincs elég bölcsődeNem vártak a kormányra az emberek az utóbbi években, inkább nyitottak magán- és civil bölcsődéket. Így is van három járás bölcsőde nélkül.

Az apáknak jutó szabadság terén a skandináv országok állnak az élen a 2016-os adatok szerint, bár a legtöbb idő, 12,5 hét Portugáliában jár az apáknak. Míg a nyugat-európai országokban jellemzően 4-5 hét jut az apáknak, Magyarországon egy, bár ezzel is a középmezőnyben végeztünk. Nyugaton mindenesetre az utóbbi időben egyre inkább támogatják az apák otthonmaradását, Spanyolországban például két év múlva már négy hónapot maradhatnak majd otthon az apák, és Kanadában is bevezetik az intézményt, 5-8 hét fizetett szabadsággal.

Érdekes, hogy világszinten nem a skandináv országok a leginkább egyenlőségpártiak ebből a szempontból, hanem Japán és Dél-Korea. Japánban a nők 36 hétig vehetnek ki fizetett szülési szabadságot, a férfiak pedig 30 hétig, és Dél-Koreában is ehhez hasonló az arány. Japánban azonban a férfiak mindössze öt százaléka él a lehetőséggel, döntő többségük nem akar szülési szabadságra menni, vagy nem tud a munkahelyi kötelezettségei miatt.

Elméletben ugyan a magyar anyáknak nyújtott anyagi támogatás komoly biztonságot jelent, ez egyben kényszerpálya is a bölcsődei helyek szűkössége miatt. A három éven aluli magyar gyerekek 16 százaléka jár bölcsődébe, és ennél csak hét országban alacsonyabb az arány. Görögország mellett az összes volt szocialista országban ez a helyzet.

 

A magyarországi bölcsődei helyzetről pár hónapja írtunk részletesen. Ebből kiderült, hogy az ország településeinek 80 százalékán nincs bölcsőde, de itt lakik az összes három éven aluli gyerek 25 százaléka. Ahol viszont van bölcsőde, ott általános probléma a túljelentkezés. Emiatt egyre több magánbölcsőde nyílik, jellemzően havi sok tízezer forintos díjjal. A problémára az Eurostat felmérése is rávilágít, amely szerint 88 ezer olyan magyar felnőtt van, aki a bölcsődei ellátás hiánya miatt nem dolgozik, vagy emiatt tud csak kevesebbet munkában tölteni, pedig szívesen dolgozna többet. A probléma megoldása a kormány egyik prioritása, és a cél az, hogy 2022-ig 70 ezerre nőjön a bölcsődei férőhelyek száma a jelenlegi nagyjából 50 ezerről.

Adat Élet bölcsőde családi támogatás óvoda Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Fabók Bálint
2020. október 26. 11:31 Adat

A brüsszelezés ellenére Magyarországon nőtt a legtöbbet az EU támogatottsága

Az elmúlt tíz évben az egyik leginkább EU-szkeptikus országból az EU-t a leginkább hasznosnak tartók közé került Magyarország.

Kasnyik Márton
2020. október 25. 16:09 Adat

Többen élnek rosszabbul a járvány miatt, mint azt az adatokból elsőre gondolnánk

Első ránézésre úgy tűnhet, mintha ugyanannyian dolgoznának, mint a járvány előtti időben. De a változatlan számok mögött rosszabb minőségű munkahelyek vannak.

Hajdu Miklós
2020. október 25. 11:55 Adat

A rossz levegő olyan ártalmas, mint a dohányzás és az alkoholfogyasztás

A tüdőrák kockázatának mérsékléséhez nem csak a dohányzást kellene mellőzni, hanem a rossz levegőjű környezetet is el kellene kerülni.

Fontos

Fabók Bálint
2020. október 24. 17:09 Adat

Aggódunk a környezetért, csak fizetni ne kelljen érte

A klímaváltozás nincs az ország legfontosabb problémái között a magyarok többsége szerint, és kevesebben fizetnék meg a környezetvédelem árát, mint a 90-es években.

Bucsky Péter
2020. október 23. 07:06 Közélet

Kevesebb a hajléktalan, de egyre reménytelenebb a helyzetük

Az utóbbi évek gazdasági fellendülése során viszonylag sokan törtek ki a hajléktalanságból, a hátramaradók viszont egyre idősebbek és rosszabbul képzettek.

Hajdu Miklós
2020. október 22. 06:35 Adat

Hiába jól képzett sok magyar dolgozó, nincs elég színvonalas munkahely

A nagyobb jólléthez nemcsak minőségi oktatás és ellátás kell, hanem a dolgozni tudó és akaró lakosságban rejlő potenciál kiaknázására alkalmas állások is.