Manapság egy ember átlagosan hetente 5 gramm műanyagot nyel le, amely egy bankkártya tömegével egyezik meg – állítja a Természetvédelmi Világalap (WWF) új tanulmánya. Az évente 250 grammra, azaz negyed kilóra rúgó mennyiség körülbelül 100 ezer, 1 milliméternél kisebb darabkából jön össze. Ezek 90 százalékát ivóvízzel – palackozottal és csapból jövővel egyaránt – fogyasztjuk el, míg a maradékot leginkább sörrel, sóval és kagylóval.
Az adatokat az ausztráliai Newcastle-i Egyetem kutatói állították össze, akik több mint 50 témába vágó kutatást tekintettek át. Azt találták, hogy a világ átlagában egy ember hetente akár 1769 műanyag darabkát fogyaszt el a vízzel, 182-t kagylóval, 11-et sóval és 10-et sörrel. Európában a csapvíz 72 százaléka tartalmaz műanyagot, fél literenként majdnem két darab mikroszkopikus szálat – írja a kutatás eredményeit ismertető Telegraph.
A műanyagok emberi szervezetre gyakorolt hatásáról még nem sokat tudni, de vannak olyan kutatási eredmények, amelyek arra utalnak, hogy bizonyos szint felett a mikroszkopikus méretű műanyag szálak légúti gyulladást okoznak. Bizonyos típusú műanyagok olyan vegyületeket tartalmaznak, amelyek befolyásolják a termékenységet, valamint genetikai mutációkat és rákot okozhatnak.
Az ötvenes évek óta a műanyaggyártás a kétszázszorosára nőtt a világban, 2000 óta az éves növekedési ütem négy százalék. A műanyagok harmada a természetben végzi, ezen belül nyolc millió tonna a tengerekben. Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, akkor 2050-re az óceánokban nagyobb tömegben lesz műanyag, mint hal. Ezek a hulladékok sokféle módon keserítik meg az állatok életét, évről-évre egyre több tengeri és part menti állat pusztul el a lenyelt vagy a testük köré tekeredett műanyagok miatt.
Az elmúlt néhány hét, hónap hírei alapján végképp bizonyossá vált, hogy a műanyagok már mindenhova eljutottak, ugyanúgy megtalálhatók a Föld legmélyebb pontján (a Mariana-árokban), mint a Pireneusok franciaországi csúcsain és a Jeges-tenger jégmezőin. A Földközi-tenger kiemelkedően magas műanyag-szennyezettségével a napokban a WWF is foglalkozott.
Frissítés: a WWF közleményt adott ki a témában, amelyben a magyarországi helyzetre is kitér. Eszerint az eddig vizsgált hazai folyók közül a Dunában találták a legtöbb mikroműanyagot. A Dunában két mérést végeztek, és egy köbméterben 50 műanyagrészecskét találtak – az eddigi magyarországi mérések közül ez a legnagyobb érték, ráadásul a Budapest alatti szakaszon a koncentráció emelkedett. A Dunában a legnagyobb mennyiségben a fogyasztási cikkekhez, csomagolóanyagokhoz felhasznált polietilént, polipropilént és polisztirolt mutatták ki.
A Tiszán a 300 mikrométernél nagyobb műanyagok darabszáma egy köbméter vízben 4,9 volt, a Tisza-tóból származó mintában 23,1 részecskét találtak. Az Ipoly egy köbméter vizében 1,7 részecskét mértek. A viszonylag alacsony mikroműanyagszint vélhetően annak köszönhető, hogy a folyó többnyire nemzeti parki területeken, ipari és kommunális behatásoktól viszonylag elzártan kanyarog. A Rábában már jóval több, köbméterenként 12,1 mikroműanyag-részecskét mutattak ki, ami akár napi 20,7 millió részecskét is jelenthet.
Élet
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Temetik az otthoni munkát, de éppen most alakul ki a mindenki számára hasznos formája
Szigorításról szólnak a hírek, pedig stabilizálódik a távmunka szerepe, és egyre inkább látszik, hogy hány irodai nappal kerülhetők el a hátrányai.
Fontos
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Európában a klímavédelem nyírta ki az olcsó kisautókat, Amerikában Trump vámjai fogják
Az áremelkedés miatt jellemzően az olcsóbb és kisebb típusok tűnhetnek el az amerikai autópiacról. Ilyeneket már Európában is egyre nehezebb találni.
