A szlovén főváros eltökélte, hogy hulladékmentes lesz, és mára 80 százalékkal kevesebb szemét megy a lerakókba
Ljubljana volt az első európai főváros, amely azt tűzte ki célul, hogy hulladékmentes legyen. Közel húsz éve még az összes hulladék a szemétlerakóban végezte, és 2002-ben döntötték el, hogy ezen változtatni fognak a Guardian cikke szerint.
Ekkor kezdték el szelektíven gyűjteni a papírt, az üveget és a műanyagot, először csak közterületeken felállított hulladékgyűjtőkben. Négy évvel később kezdték el gyűjteni a szerves hulladékot. Az Európai Unióban 2023-ig mindenhol kötelező lesz külön gyűjteni a lebomló hulladékot, a szlovén főváros tehát közel két évtizeddel előzte meg az uniós kötelezettséget.
A lebomló hulladékot már a háztartásoknál gyűjtötték, a többi szelektíven gyűjthető szemétnek pedig 2013-tól van gyűjtőhelye minden lakóépületnél. Ezzel párhuzamosan a szemétgyűjtés gyakoriságát a felére vágták vágták vissza, hogy így próbálják meg rávenni az embereket arra, hogy hatékonyabban válogassák a szemetüket.
2008-ban az összes városi hulladék 29 százaléka hasznosult újra, mára pedig a 68 százaléka. A lerakóba szállított szemét mennyisége 80 százalékkal csökkent, ezáltal a 300 ezres Ljubljana lett a vezető európai főváros újrahasznosításban. A városban az egy főre jutó lakossági szemét évi 115 kilogramm (az EU-átlag 486 kilogramm, a magyar pedig 385).
A város célja, hogy 2025-re az összes hulladék 75 százaléka hasznosuljon újra. Ebben nagy segítséget jelenthet a négy éve megnyitott szerves hulladékot feldolgozó üzem, amely az egyik legmodernebbnek számít Európában és az ország negyedét szolgálja ki. Az újrahasznosítás szerepét mutatja, hogy minden közintézményben italos kartonokból készített WC-papírt használnak.
A feldolgozás mellett azonban komoly szerepe van az újrahasználásnak és a megelőzésnek. A városban két olyan központ is működik, ahová a lakosság elviheti már nem használt tárgyait. A központban kitisztítják, megjavítják őket, majd alacsony áron értékesítik. A központoknak óriási a forgalma, napi ezer ember látogatja őket.
Élet
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Temetik az otthoni munkát, de éppen most alakul ki a mindenki számára hasznos formája
Szigorításról szólnak a hírek, pedig stabilizálódik a távmunka szerepe, és egyre inkább látszik, hogy hány irodai nappal kerülhetők el a hátrányai.
Fontos
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Európában a klímavédelem nyírta ki az olcsó kisautókat, Amerikában Trump vámjai fogják
Az áremelkedés miatt jellemzően az olcsóbb és kisebb típusok tűnhetnek el az amerikai autópiacról. Ilyeneket már Európában is egyre nehezebb találni.
