A szlovén főváros eltökélte, hogy hulladékmentes lesz, és mára 80 százalékkal kevesebb szemét megy a lerakókba
Ljubljana volt az első európai főváros, amely azt tűzte ki célul, hogy hulladékmentes legyen. Közel húsz éve még az összes hulladék a szemétlerakóban végezte, és 2002-ben döntötték el, hogy ezen változtatni fognak a Guardian cikke szerint.
Ekkor kezdték el szelektíven gyűjteni a papírt, az üveget és a műanyagot, először csak közterületeken felállított hulladékgyűjtőkben. Négy évvel később kezdték el gyűjteni a szerves hulladékot. Az Európai Unióban 2023-ig mindenhol kötelező lesz külön gyűjteni a lebomló hulladékot, a szlovén főváros tehát közel két évtizeddel előzte meg az uniós kötelezettséget.
A lebomló hulladékot már a háztartásoknál gyűjtötték, a többi szelektíven gyűjthető szemétnek pedig 2013-tól van gyűjtőhelye minden lakóépületnél. Ezzel párhuzamosan a szemétgyűjtés gyakoriságát a felére vágták vágták vissza, hogy így próbálják meg rávenni az embereket arra, hogy hatékonyabban válogassák a szemetüket.
2008-ban az összes városi hulladék 29 százaléka hasznosult újra, mára pedig a 68 százaléka. A lerakóba szállított szemét mennyisége 80 százalékkal csökkent, ezáltal a 300 ezres Ljubljana lett a vezető európai főváros újrahasznosításban. A városban az egy főre jutó lakossági szemét évi 115 kilogramm (az EU-átlag 486 kilogramm, a magyar pedig 385).
A város célja, hogy 2025-re az összes hulladék 75 százaléka hasznosuljon újra. Ebben nagy segítséget jelenthet a négy éve megnyitott szerves hulladékot feldolgozó üzem, amely az egyik legmodernebbnek számít Európában és az ország negyedét szolgálja ki. Az újrahasznosítás szerepét mutatja, hogy minden közintézményben italos kartonokból készített WC-papírt használnak.
A feldolgozás mellett azonban komoly szerepe van az újrahasználásnak és a megelőzésnek. A városban két olyan központ is működik, ahová a lakosság elviheti már nem használt tárgyait. A központban kitisztítják, megjavítják őket, majd alacsony áron értékesítik. A központoknak óriási a forgalma, napi ezer ember látogatja őket.
Élet
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
Milyen esélyekkel indul egy elhagyott csecsemő a magánkórházban születetthez képest?
Szerető családban eltűnhetnek a kezdeti viszontagságok következményei, de fontos, hogy minél kevesebb időt töltsenek átmeneti körülmények között.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
