A túlzásba vitt fogyasztás negatív hatásairól már egy évszázada születnek tanulmányok, az ezt ösztönző reklámozás és az egyéni jóllét kapcsolatával viszont nem foglalkoztak túl sokan. Most viszont megjelent egy közel egymillió embert – köztük magyarokat – érintő, több évtizedes adatfelvételre alapozó kutatás eredménye, amely negatív összefüggést talált a hirdetések mennyisége és az élettel való elégedettség között.

A VoxEU-n megjelent, az eredményeket összefoglaló cikk szerzői számos korábbi kutatás eredményét felidézve emlékeztetnek arra, hogy az emberek személyes jólléte nem feltétlenül növekszik a társadalom gazdagodásával párhuzamosan. Ennek egyik oka, hogy másokkal hasonlítjuk össze a helyzetünket. Hiába vesz valaki egy új autót, örömét beárnyékolhatja, ha a szomszéd is ugyanezt tette – pláne, ha az övé nagyobb, szebb, jobb.

Ez a hatás nem feltétlenül korlátozódik a személyes környezetünkre, sokakban felmerült már, hogy a reklámokban látott fogyasztási minták hasonlóan rombolhatják az elégedettséget. Különösen abban az esetben, ha nem engedhetjük meg magunknak azt a terméket vagy szolgáltatást, amely iránt a reklám felkeltette a vágyunkat.

A szóban forgó kutatás keretében több mint 900 ezer, véletlenszerűen kiválasztott európait kérdeztek meg 1980 és 2011 között egyebek mellett az élettel való elégedettségéről. A nekik otthont adó 27 országgal kapcsolatban rögzítették a hirdetésekre fordított teljes összeget. Azt tapasztalták, hogy ennek változása néhány éves késéssel kimutathatóan megváltoztatta az élettel való elégedettséget, az ellenkező irányba. Azaz

a hirdetések mennyiségének visszaesése növelte a jóllétet, a növekedése pedig csökkentette.

A kutatók három csoportba osztották az országokat a hirdetési összegek növekedése alapján. Hazánk Finnországgal, az egyesített Németországgal, a három balti országgal, a többi visegrádi állammal, valamint Romániával együtt került abba a kalapba, ahol ezek a kiadások a legkisebb mértékben nőttek.^*Vannak országok, ahol nem a teljes, 1980-2011-es időszakra vonatkozóan szerepelnek az adatok. Ennek köszönhetően ebben a csoportban nőtt a leginkább az élettel való elégedettség, közel 3 százalékkal. A középső csoportban ez nem sokkal haladta meg a 2 százalékot, a felsőben pedig (ahol a legjobban nőttek a hirdetési összegek) még a 1,5 százalékot sem érte el.

A szubjektív jóllétet rengeteg dolog befolyásolhatja, de a kutatók statisztikai módszerekkel kizárták, hogy a gazdasági fellendülések és visszaesések – amelyekkel gyakran együtt mozognak a hirdetésre fordított kiadások – váltakozása állna a háttérben. A fenti összefüggés akkor is erőteljes maradt, amikor olyan változókat is figyelembe vettek, mint az országspecifikus tényezők, a munkanélküliség és a boldogságkutatásokból kikövetkeztethető egyéni jellemzők.

Az összefüggés alapján az látszik, hogy a hirdetési kiadások megduplázódása 3 százalékkal csökkentené az egyéni jóllétet. Ez negyede a munkanélküliség által okozott zuhanásnak és nagyjából a fele annak, amennyivel a házasság növeli az élettel való elégedettséget. A kutatók megjegyezték, hogy noha az összefüggést sikerült bizonyítani, tudományos szempontból az oksági mechanizmus működése még feltárásra vár.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkReklámok nélkül mindenki boldogabb lenneA reklámok miatt többet vásárolunk, de ez jóléti értelemben nem ellensúlyozza az ennek érdekében vállalt többletmunka által okozott károkat.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet boldogság élettel való elégedettség hirdetések jóllét Olvasson tovább a kategóriában