Bercinek eltörött a lába. Annyira szerencsétlenül esett, hogy amikor az orvosnál megröntgenezték, kiderült, hogy műtétre is szüksége van. A beavatkozás végül komplikációmentesen sikerült, és Berci a lábadozás után hamarosan újra mehetett játszani, futni.

Ez eddig nem is lenne érdekes, de ha azt mondjuk, hogy Berci úgy kapta meg a magas szintű és költséges ellátást, hogy soha egyetlen forint adót vagy járulékot sem fizetett utána senki, akkor meghökkentőbb az eset. Bercinek ugyanis van egy olyan, Magyarországon is elérhető magánegészségügyi biztosítása, amely teljesen független a magyar állam adó- és járulékszedésétől.

Ez a biztosítási forma a legjobb nyugat-európai mintákat követi, és már-már érthetetlen, hogy nálunk is ilyen könnyen elérhető. Éves alapdíja van, és Berci esetében ez például még nem is volt egetverő összeg, alig több mint 20 ezer forint. Ezért az összegért Berci az ország bármely magánszakorvosához elmehet, szinte bármilyen problémájával. Persze azért vannak kivételek is, a védőoltások például nincsenek benne a biztosításban.

A szerződés önrészt is tartalmaz, amely hasonló az autóknál megszokott casco biztosításokéhoz: 10 ezer forint alatt a biztosító nem fizet egyetlen kezelést sem, a fölött pedig a különbözetet állja.

Nagyon előremutató a rendszerben, hogy Bercinek nagyon kell vigyáznia, nehogy kóros mértékben elhízzon (ennek pontos paramétereit a szerződés tartalmazza), mert az egyértelműen ebből adódó betegségek kezelését a biztosító szintén nem téríti meg. Ám ha Berci véletlenül kárt okozna, akkor a csomagban még felelősségbiztosítása is van, amely 500 ezer forintig állja a költségeket.

Létezik tehát Magyarországon egy

• tisztán piaci alapon működő, államtól független
• többszintű
• önrésszel is rendelkező
• felelősségbiztosítással is ellátott
• balesetre és betegségre is érvényes
• preventív jellegű
• és az összes magánorvosi rendelőbe érvényes biztosítás.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegállíthatatlanul piacosodik és kétsebességes lesz a magyar egészségügyA Csányi család megjelenése fordulópont lehet a hazai magánegészségügyben, megkezdődhet a piaci konszolidáció. Több millió magánbiztosított kell a komplexebb ellátásokhoz. G7 beszélgetés Lantos Gabriellával, a Róbert Károly Magánkórház igazgatójával.

Ha mindez még mindig hihetetlennek tűnik, az csak azért van, mert egy dolgot eddig nem árultunk el:

Berci egy kutya.

Az összegek az Aegon biztosítótól származnak, amely elsőként lépett be a kisállat-biztosítások piacára Magyarországon (jelenleg kutyákra és macskákra köthető a terméke, némi fajta és életkor megkötéssel). Amikor megkérdeztük a biztosítót, hogy milyen üzleti lehetőség van ebben, hamar rá kellett jönnünk, hogy nem nagyon sok.

A kisállat-biztosításban elsősorban marketinglehetőséget láttunk, és kevésbé az üzleti vonatkozásával kalkuláltunk

– mondták, amiből arra lehet következtetni, hogy nem várnak tőle nagy hasznot.

A marketinges vonalat erősíti, hogy a kutya-macska biztosítás, amellett, hogy önmagában is köthető, be van építve a lakásbiztosításokba, vagyis annak egyik ügyfélcsalogató eleme.

Cikkünk elején azért nem fedtük fel sokáig, hogy a történet főszereplője állat, mert a humán egészségbiztosítás felé is adná magát a példa, ha tényleg lenne benne közvetlen, és nem csak áttételes érdemi profit. A humán oldalon szépen fejlődik a magánegészségügy, de a szabályozás nem engedi meg, hogy az emberi páciensek után ne fizessenek az államnak járulékokat. Az állami egészségügyből való teljes kilépés ugyanakkor orvosszakmai alapon sem lehetséges, hiszen a legmagasabb szintű ellátásokat még a magánrendelők és kórházak sem nyújtják.

A háziállatoknál viszont úgy tűnik, hogy ez lehetséges, és ha eltekintünk attól, hogy a szolgáltatás a marketing jellege miatt nem egészen a rentábilis díjakat és feltételeket tartalmazza, annyi azért látszik, hogy egy működő rendszer felépítése nem lehetetlen, és nem is elérhetetlen a páciensek széles köre számára.

Más kérdés, hogy a kutya- és macskatartás kultúrája valószínűleg nem tart ott Magyarországon, hogy a biztosítás elég nagy kockázatközösségre épüljön. Meglepő lenne, ha a kutyát gyakran csak a riasztó olcsó alternatívájaként, házi ételmaradékon tartó emberek előre gondolkodnának az állataik esetleges orvosi kezelésének költségéről.

A számok is ezt igazolják: míg becslések szerint Magyarországon 2,5 millió kutya, és körülbelül 3 millió macska él (ami nemzetközi összehasonlításban is nagyon magas arány a háztartások számához képest), addig az Aegon azt mondta nekünk, hogy náluk csaknem 10 év alatt összesen 2717 állatra kötöttek biztosítást.

Az Aegonnak alig van versenytársa Magyarországon, de ha nagyvonalúan azt feltételezzük, hogy összesen 5500 kisállatnak van az országban biztosítása, akkor is csak a teljes populáció 0,1 százalékánál vagyunk. A valós arány valószínűleg ennél is kisebb, ráadásul az Aegon adatai szerint a kötvények körülbelül fele valamilyen lakásbiztosítás kiegészítője.

Pedig elgondolkodtató, hogy 2018-ban a biztosító 2184 biztosítási eseményre fizetett, és ez a szám megközelíti a biztosított állatok számát, vagyis egészen sok biztosított kisállatot kellett az önrészen felüli költségen állatorvoshoz vinni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkIlyen is van Magyarországon: évi 26 százalékkal nő és 10 százalék profitot hozMegnéztük a hazai magánegészségügyi szolgáltatók krémjének számait, vagyis egy óriási üzleti jéghegy csúcsát.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Aegon biztosítás biztosító egészségügy kisállat magánegészségügy Olvasson tovább a kategóriában