• „A gerincfájdalom megszűnt, a műtét felesleges!”
• „A szakemberek le vannak döbbenve az új módszer gyors működésétől, amely 50%-kal felerősíti a hallást.”
• „28 nappal később még a suttogást is meghallod, ezt független tudományos tesztek is bizonyítják.”
• „Használd az elektromos készülékeket ugyanúgy, mint ahogyan eddig is, DE FIZESS 2X KEVESEBB ÁRAMOT!”
• „Oprah, Dr. Alan J. Morgan és csapata felfedezte a legolcsóbb megoldást a karcsú, zsírmentes test elérésére – egy módszer, amely végigsöpört Hollywoodon!”

Nem folytatom tovább, hiszen nincs internetező, aki ne találkozott volna ehhez hasonló reklámokkal, amelyek többé vagy kevésbé nyilvánvalóan kamu, hatástalan terméket próbálnak eladni. Személyes kedvenceim az áramfogyasztás mérséklését ígérő szerkezetek, hiszen fizikailag kizárt, hogy teljesítsék az ígéretet. Az egyiket a Villanyszerelők Lapja pár éve laboratóriumban tesztelte, és megtakarítás helyett nőtt a villanyszámla, mivel a csodakütyü maga is fogyasztja az áramot. Nem is keveset, egyetlen éjszaka alatt körülbelül 300 forintnyit. A gyakorlatban nem teljesítettek jobban a pár éve szintén nagy erőkkel reklámozott „üzemanyag-megtakarító” szerkezetek sem.

A jelenség ellen fellépni próbáló állami szervezetek egyike, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) arról számolt be a G7-nek, hogy az áramszámla-csökkentő készülékekkel kapcsolatos panaszok jellemzően 2014-ben érkeztek a GVH-hoz. (Pedig most is futnak az éppen Tesla Saver Eco nevű eszköz reklámjai.) A gyógy- vagy egészségre gyakorolt hatásokról szóló megtévesztő állítások viszont folyamatosan tárgyai a GVH fogyasztóvédelmi vizsgálatainak, a hivatal számos versenyfelügyeleti eljárást vitt már ezen a téren.

Az ilyen, túlsúlyosakat, gyengén hallókat vagy éppen hátfájással küzdőket megcélzó hirdetések különösen aljasak, hiszen bajaikra sokszor kétségbeesetten megoldást kereső embereket akarnak lehúzni. Ezekben az esetekben nem olyan egyértelmű az ajánlgatott kúrák hatástalansága, de sajnos a végeredmény általában az, hogy örülhet az illető, ha nem ront az állapotán a csodaszer.

A dolog természete miatt nehéz megbecsülni, hogy mekkora bizniszről van szó, 

de a százmilliós nagyságrend biztosra vehető.

Ezeket a termékeket ugyanis általában több tízezer forintért árulják, vagyis ha egy évben csak tízezren bedőlnek a beetetésnek, akkor már el is értük a százmilliós értéket.

Ezekkel a visszaélésekkel a GVH-nál is sűrűbben találkozik az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), amelybe pár éve beolvadt a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság. Ők egyrészt hivatalból vizsgálják a webáruházakat; a honlapok ellenőrzését a minisztérium keretein belül működő internet laboratórium végzi, elsősorban a fogyasztók által gyakran látogatott honlapokon, hírportálokon megjelenő hirdetések vizsgálatával. De az is előfordul, hogy egy-egy termék ellenőrzése fogyasztói jelzés alapján történik.

A „csodát ígérő termék” egyébként nem egy hevenyészett kifejezés, hivatalosan is ezt használják. 2017-től kezdve a súlyos jogsértést elkövető webáruházak ITM által létrehozott és működtetett adatbázisába felkerülnek – és két évig ott is maradnak – azok a vállalkozások, amelyek esetében a fogyasztóvédelem, a GVH vagy a bíróság súlyos jogsértést állapított meg. Ennek minősül többek között az, ha a vállalkozás nem tájékoztatja a vásárlást megelőzően a fogyasztókat az eladó nevéről, címéről, a szállítási határidőről, az elállási jogról. A fogyasztóvédelem kiemelten vizsgálja azt is, hogy az adott vállalkozás megtévesztette-e a vásárlót, alkalmazott-e vele szemben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot (például agresszív reklámot).

A határozatok között külön csoportot alkot a csodát ígérő termékekkel kapcsolatos megtévesztés. Az ilyen termékek bevizsgálása érdekében a fogyasztóvédelem mellett a termék jellegétől függően az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet és a Nemzeti élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) is részt vesz az eljárásokban.

„Gyakori tapasztalat, hogy a laboratóriumi vizsgálatok nem igazolják a hirdetésekben szereplő állításokat, a gyors, szinte csodaszerű hatást, tehát a vállalkozások megtévesztő tájékoztatást nyújtanak a fogyasztóknak”

– írta lapunknak az ITM.

Más kérdés, hogy mit lehet tenni a jogsértés megállapítása után. Az ITM tapasztalatai azt mutatják, hogy a csodát ígérő termékeket értékesítő honlapok mögött több esetben nehezen utolérhető, külföldi, fiktív cégek állnak, amelyek a hatóságokkal nem működnek együtt, a megkeresésekre nem érkezik válasz, a honlapok címe is sokszor változik. „A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságok behajtása folyamatban van. A határozatok ennek ellenére jogerőssé válnak, így közzétehetők az adatbázisban, ahol nyilvánosságra kerül a jogsértés típusa” – tette hozzá a minisztérium.

Tavaly több mint 60 ezer doboz jogszerűtlenül forgalomba hozott étrend-kiegészítőt vont ki a forgalomból a Nébih megközelítőleg 660 millió forint értékben.

Ez annak köszönhető, hogy az ITM internet laboratóriuma próbavásárlásokat is végez, tavaly közel 100 csodát ígérő terméket rendelt. Ezzel minden bizonnyal az állam a termékkör legnagyobb vásárlója, másként azonban aligha lehetne ellenőrizni ezeket a termékeket.

„A piacról történő kivonás után az internet laboratórium ismételt próbarendeléseket végez, és jellemzően – annak ellenére, hogy a felület még esetleg elérhető maradt – a vállalkozás a rendeléseket már nem tudta teljesíteni, az árut nem szállította ki. Ebből látható, hogy van értelme az összehangolt hatósági fellépésnek” – emelte ki az ITM.

A webáruházak első ellenőrzésénél csak az Optimask Pro látásjavító szemüveg ügyében szabtak ki bírságot, mert ezt a terméket különösen kiszolgáltatott fogyasztók számára értékesítették. A többi esetben a hatóság az általános szabályoknak megfelelően első alkalommal a jogsértő tájékoztatások javítására kötelezte a vállalkozásokat.

Tavaly ellenőrzött termékek. Fotó: Agrárminisztérium

A honlapok egy része idővel elérhetetlenné válik. A továbbra is elérhetőeket az internet laboratórium újra ellenőrzi, és ha az első ellenőrzésekkel azonos jogsértéseket tapasztalnak, minden esetben kiszabják majd a 200 ezer forinttól 2 millió forintig terjedő fogyasztóvédelmi bírságot.

A minisztérium mindemellett a fogyasztók tájékoztatását is fontosnak tartja, hogy ne dőljenek be az olcsó, de hatásos reklámfogásoknak, lehetőleg essen vissza a kereslet az ilyen termékek iránt. Minden internetes vásárlás előtt érdemes információkat szerezni a webáruház üzemeltetőjéről, aki köteles – többek között – a nevét vagy cégnevét, címét, székhelyét, elérhetőségeit is feltüntetni a honlapon. Érdemes fokozott elővigyázatossággal eljárni az olyan honlapokról történő rendelés esetén, amelyek gyors fiatalodást, egészségjavulást ígérnek, és feltűnően nagy árengedménnyel csábítanak vásárlásra, de nem található információ az eladóról és nincs közvetlen kapcsolat sem^*Például csak egy űrlapon lehet kommunikálni, a vállalkozásnak nincs fizikai címe sem, utánvéttel és csak készpénzzel lehet fizetni.. A csodát ígérő termékeket értékesítő honlapok felismeréséhez az ezen az oldalon elérhető információk is segítséget nyújthatnak.

A GVH szintén azt emelte ki, hogy a fogyasztói tudatosság erősödése segíthet az ilyen gyakorlatok ellen. A hivatal a mindent gyógyító csodaszerekkel, az internetes vásárlással és a külföldi webáruházakkal kapcsolatban is tájékoztatót tett közzé a honlapján, hogy felhívja a figyelmet arra, milyen szempontokat érdemes mérlegelni a vásárlások során.

És persze érdemes használni a józan paraszti észt, hiszen a csodát ígérő honlapokon rengeteg gyanakvásra okot adó jelenség van. A szövegek gyakran rossz magyarsággal íródtak, a terméket ajánló állítólagos fogyasztóknál pedig néha férfi képe szerepel egy női név mellett vagy fordítva.

Ágoston, a nőies férfi, jó véleménnyel van a termékről

Julianna, a nőies nő, egyetért Ágostonnal

Az állítólagos feltaláló orvosok – akik időnként magyarok, hogy a nemzeti büszkeség is megmozduljon – létezésének semmi nyoma a reklámokon kívül, és ugyanez igaz forradalmi módszereikre. A linkek gyakran olyan oldalakra visznek, amelyek hírportálnak néznek ki, de ha rákattintunk egy kapcsolódó cikkre, akkor a webáruházban találjuk magunkat.

Arról, hogyan kerülnek szemünk elé a hirdetések az interneten, érdemes elolvasni tavalyi cikkünket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElképesztő piaca van az adatoknak, amiket önként és ingyen adunk oda a Google-nek és a FacebooknakAz internethasználók tevékenysége nyitott könyv az online hirdetők számára, és ebben a rendszerben lehetetlen megmondani, hogy ez ki felelőssége.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet csodát ígérő termékek fogyasztók megtévesztése fogyasztóvédelem gvh Innovációs és Technológiai Minisztérium Olvasson tovább a kategóriában